Magyarország és Ausztria történelme szorosan összefonódik, elég Hunyadi Mátyás bécsi sikerére, az oszmánok elleni közös küzdelmekre, a Rákóczi-felkelésre, az 1848–1849-es szabadságharcra, a kiegyezésre vagy éppen az első világháború körüli időkre gondolni. A közös múlt nyomai ma is tetten érhetők: a két főváros építészetileg és strukturálisan nagyon hasonló, a 19. század második felében, a dualizmus korában Bécs modellként szolgált Pest és Buda, majd az egyesített Budapest számára.

A közel megegyező adottságok ugyanakkor napjainkban egymással rokonságot mutató problémákat eredményeznek, a két városnak többek között nagyon hasonló közlekedési és energetikai gondokkal, illetve fokozatosan növekvő népességgel és forgalommal kell megküzdenie. Csakhogy Bécs egyelőre sokkal aktívabban és hatékonyabban próbál megfelelni a kihívásoknak.

Giannis Alexopoulos / NurPhoto / AFP Bécs 2023. június 22-én.

140 éves házak élednek újjá

A bécsi Geblergasse első ránézésre nem tűnik különösebben érdekesnek, a 19. század végéig ugyanakkor az egyik részén még méretes fal húzódott, kijelölve Bécs határát. Miután 1892-ben a mai utcát is magába foglaló Hernalst kialakították, korábbi területeket olvasztva be a fővárosba, a falat elbontották. A mostani XVII. kerületben fekvő Geblergasse külsőre nem sokban tér el Bécs más utcáitól, ám homlokzatai mögött különleges program zajlik.

A helyi, 1860-as és 1870-es években emelt épületek rokonságot mutatnak Budapest sok korabeli házával: a lakásegységek kicsik, szoba-konyhások (Zimmer, Küche), esetleg egy plusz helyiség (Kabinett) tartozik hozzájuk, a korabeli lakók közös vizesblokkot használtak. A többemeletes építmények egy-egy kisebb vagy nagyobb kertet ölelnek körbe.

Johannes Zeiningernek – szintén építészmérnök feleségével, Angelikával közösen – magának is van ingatlana az egyik társasházban, a 11. szám alatt. Szívén viseli közössége sorsát, szaktudásának köszönhetően pedig tevékenyen részt is tud venni a helyi problémák orvoslásában.

Mi azt mondjuk, hogy nem renováljuk, hanem restrukturáljuk a régi épületeinket

– nyilatkozta Johannes Zeininger az Európa Bizottság Energiaügyi Főigazgatósága által szervezett sajtóúton. A rendezvényen a 24.hu is részt vett.

Zeiningerék évek óta dolgoznak a Geblergasse épületeinek vizsgálatán, a különböző házak tulajdonságainak és a lakosság szükségleteinek felmérésén. 2020-ban és 2021-ben a 11. és a 13. szám alatt álló építmények átfogó felújításon estek át, az osztrák kormány Éghajlat- és Energiaügyi Alapjának támogatásával megvalósuló Smart Block II projekt olyannyira jól sikerült, hogy elnyerte az első díjat a 35. Bécsi Városrehabilitációs Versenyen. A hosszabb távú tervek között szerepel a várostömb teljes felújítása.

Mintha nem is Bécs belvárosában járnánk

„Alapjaiban szükséges megváltoztatnunk a szokásainkat, gondolkodásunkat. Nem új épületeket kell felhúzni, hanem a meglévő várost kell a 21. század körülményeire igazítani” – vélekedik Johannes Zeininger. Hozzátette, a Zimmer, Küche, Kabinett egyik nagy előnye napjainkban, hogy az egykori kis lakások külön egységeket alkotnak, amelyeket a modern igényeknek megfelelően lehet egybenyitni, alakítani. A Smart Block II persze ennél jóval többről szól.

A restrukturálás jószerivel mindenre kiterjedt, nyitott, közös, zöld tereket, szélesebb erkélyeket, teraszokat, árkádokat alakítottak ki, a tetőszinten újabb lakóegységeket hoztak létre, de liftet és új közösségi építményeket is telepítettek, és persze a nyílászárókat is lecserélték. A Geblergasse 11. kapuján átlépve, a belső udvarba lépve mintha nem is Bécs belterületén, hanem valamely mediterrán városban lennénk. A környezet nyugodt, a lakások előtt fügebokrok állnak, a fák között szorgos énekesmadarak repdesnek.

Ami a klímaváltozás és az energiaválság árnyékában még érdekesebb lehet: a társasház számára alternatív, zéró szén-dioxid kibocsátású energiarendszert építettek ki, a kétmilliós beruházáshoz kapott támogatás feltételeként a helyiek nem ingyen, ám a korábbinál olcsóbban jutnak energiához. Nem túlzás azt állítani, hogy a program a lakossági energiatárolás globális kirakatprojektjévé nőtte ki magát.

A földben tárolnak energiát

Az épülethez hibrid, napenergiával működő rendszer tartozik, amely napkollektorként hőt, fotovoltaikus panelként áramot biztosít. Napelemek nemcsak a tetőn, hanem az egyik nyitott lépcsőház oldalán is helyet kaptak.

A klímasemlegesség elérésében emellett a geotermikus energiatároló a kulcs.

A nyáron a hibrid rendszerrel megtermelt energiát és a hűtésből származó hulladékhőt a talajban raktározzák el, ehhez összesen 18 leviteli helyen, nagyjából 110–120 méteres mélységig kellett lefúrni. A felhozatalt, a hő áramoltatását hőszivattyú végzi.

Az energiahálózat csőrendszerének köszönhetően télen a földből felhozott hő segítségével tudják fűteni az otthonok padlóját, kellemes környezetet teremtve. Ugyanez a rendszer azonban a nyári melegben is segítséget jelent, mivel a hidegebb, 20 Celsius-fokos víz áramoltatásával hűteni is tud.

A megoldásnak köszönhetően a ház fenntartható módon működik, miközben a hálózatról nem feltétlenül szükséges áramot vételeznie. Mivel a geotermikus infrastruktúra bővíthető, a rendszerhez utóbb a környék más épületei is csatlakozhatnak.

A helyi házakra egyébként vonatkoznak az osztrák bérleti törvények, amelyek többek között a maximum bérleti díjat is lefektetik. A szabályzás alapján négyzetméterenként átszámítva mintegy 2500–2900 forintért adhatók bérbe az ingatlanok.

A parlamenttől a pékségig

Nem a Geblergassében zajló projekt az egyetlen törekvés, amellyel Bécs energiahatékonyságát igyekeznek fokozni. Az osztrák főváros 2040-re akar klímasemlegessé válni, ehhez pedig nem elég az alternatív források használata, az is kell, hogy az energiát átgondoltabban, ügyesebben, pazarlás nélkül hasznosítsák.

A korszerűsítés folyamata nem korlátozódik házakra, lakásokra. A szintén 19. századi eredetű osztrák parlament 2018-ban megindult és 2022 őszén lezárult felújítása során például kiemelt szempont volt, hogy a hatalmas épület az örökségvédelmi követelményeket is szem előtt tartva biztonságosabb, nagyobb és hozzáférhetőbb legyen, energiahatékonyabban és környezetbarátabb módon működjön tovább. Bár a parlament területe jelentősen nőtt, az energiafogyasztása közel ugyanannyi maradt, mint korábban, köszönhetően a hőszigetelésnek, a távhő és a zöld áram használatának, valamint a járműflotta megreformálásának.

A város túlsó részén két épületkomplexum között jött létre energiahatékony szövetség. A Brünner Straßén található gigantikus adatközpont és a Floridsdorf Klinika meglehetősen közel, néhány száz méterre fekszik egymáshoz, a Wien Energie az eltérő igényeket és a kis távolságot kihasználva tudott itt egy okos hálózatot kialakítani.

A kórháznak télen fűtésre, a mintegy 120 ezer szervernek pedig állandó hűtésre van szüksége – utóbbi folyamat rengeteg hulladékhő kibocsátásával jár. A két építményt egy olyan csőhálózattal kötötték össze, melynek szívében hőszivattyúk dolgoznak. A rendszer az Interxion adatközpontjának energiáját a hőszivattyúkhoz juttatja, azok melegítik a klinikát, a hideg víz pedig utóbb a szerverfarmba visszaáramolva hűt. A hálózat működéséhez szükséges áramot zöld forrásból biztosítják.

Az energiahatékonyság a magánszektorban is egyre inkább előtérbe kerül. A hazánkban is működő Salesianer ipari textilkölcsönző és -tisztító többek között a fuvarok intelligens megtervezésével mérsékli a fogyasztását, a legendás pékségfranchise, az Anker új, lichtenwörthi központja pedig 30 százalékkal hatékonyabb az előzőnél, részben az új, termoolajjal működő kemencéknek hála.

ALEXALADA APA-PictureDesk / AFP Werner Kogler alkancellár, Karl Nehammer szövetségi kancellár, Eleonore Gewessler környezetvédelmi miniszter a klímavédelmi gazdasági csomagról tartott sajtótájékoztatón Bécsben, 2023. október 17-én a Szövetségi Kancellárián.

Nem fenékig tejfel

Bécs fenntarthatósági projektjeivel máskor is foglalkoztunk már, korábbi cikkünkben többek között a város különleges távhűtési rendszeréről, átalakuló közlekedéséről és körforgásáról írtunk. Az osztrák főváros nemcsak regionális szinten, hanem világviszonylatban is élen jár a zöldítésben, élhetőségben.

A helyi megközelítés lényegi eleme, hogy a klíma- és környezetvédelmi szempontok a lakosság jólétét és gazdasági kilátásait is támogassák, a korszerűsítés pedig Magyarországról nézve már-már érthetetlen módon, társadalmi egyeztetés révén, demokratikusan zajlik. A zöld technológiák terjedését különböző ösztönzőkkel és a hagyományos módszerekhez viszonyítva is igen hatékony alternatívákkal serkentik. Az autóforgalom mérséklésében például sokat segít az éves alapú, napra lebontva 1 euróba kerülő, bécsi közösségiközlekedési-bérlet, valamint az egész országra, vonatra, buszra, villamosra érvényes, napi 3 euróba kerülő klimaticket.

Persze Ausztriában sem minden fenékig tejfel, sokszor épp a demokratikus folyamatok vagy éppen az ország tartományi alapú működése lassítja az átállást. Az elmúlt évek tapasztalatai azt is megmutatták, hogy az emberek – meglepő módon – nem minden esetben gondolkoznak a pénztárcájukkal.

Jelenleg Bécsben a fűtés korszerűsítése jelenti a legnagyobb kihívást, a város távfűtési rendszere, amely a világon a legnagyobb, 70 százalékban gázzal működik.

Érdekes, de sok lakost még gazdasági érvekkel sem lehet rávenni, hogy felhagyjon a gázfűtéssel, cserélje le a régi kazánját. Úgy tűnik, többeknek a változással van alapvetően baja

– mondta Michael Cerveny, a Szövetségi Környezeti Ügynökség energetikai és gazdasági osztályának korábbi vezetője, a Bécsi Klímatanács szervezője.

Cerveny a 2040-es bécsi éghajlati ütemterv és az Okosváros klímastratégia társszerzőjeként mélyrehatóan ismeri Bécs, mint főváros és tartomány problémáit, potenciális megoldásait. Ami a fűtést illeti, a szakember szerint Bécs Magyarország nagy részéhez hasonlóan remek geotermális adottságokkal büszkélkedhet, akár az energiamix 20–25 százalékát is adhatná a föld. Emellett hatalmas hőszivattyúk, valamint többek között hidrogén segíthetne a távhűtés megreformálásában.

Tesznek a semlegességért

Nem Bécs a világ egyetlen nagyvárosa, amely évtizedeken belül el akarja érni a nettó zéró kibocsátást, a település ugyanakkor abból a szempontból mindenképp kiemelkedik a mezőnyből, hogy konkrét, szilárd stratégiák, programok és beruházások mentén határozottan halad is a 2040-es cél felé. A siker persze nem borítékolható, az ipar kizöldítése például egészen óriási feladatnak ígérkezik.

JOE KLAMAR / AFP Az osztrák Alpokban építőmunkások százai dolgoznak egy hatalmas földalatti projekten, amelynek célja a vízenergia tárolása, hogy csökkentse az ország vízfüggő villamosenergia-problémáját 2023. június 21-én Bécsben, Ausztriában.

A bécsi törekvések összhangban vannak az EU-s tervekkel. Az Európai Green Deal és a 2021-es európai klímatörvény értelmében 2030-ra 55 százalékra kell csökkenteni az Európai Unió kibocsátását, 2050-re pedig a klímasemlegességet is el kell érni. Ehhez az energiahatékonyság fokozására is szükség lesz, a korszerűsítés iránti igényt pedig az ukrajnai invázió, az orosz fosszilisoktól való függetlenedési vágy és az elszálló árak csak erősítették.

A célokat támogatandó idén október 10-én lépett életbe a felülvizsgált energiahatékonysági irányelv. A szöveg alapján 2030-ig 11,7 százalékkal szükséges mérsékelni az Európai Unió energiafogyasztását a 2020-as referencia-forgatókönyvhöz képest, és minden tagállamnak meg kell majd fogalmaznia a vonatkozó hozzájárulását.

Magyarország – és különösen Budapest – számára az osztrák főváros mintául szolgálhat nemcsak az innovációban, hanem a közösségi működésben is.

Be kell látni, az energiahatékonyság javítása nem valamiféle zöld vagy uniós dili, hanem többek között a lakosság egészségét, biztonságát és gazdasági érdekeit is nagyban szolgálja.

The post Ez a társasház a földet használja energiatárolónak first appeared on 24.hu.