Jelenleg több mint 4 milliárd ember használja aktívan az internetet, és ez csak növekedni fog a hozzáférés szélesedésével és a világnépesség növekedésével. A webhelyektől az e-mailekig, minden egyes folyamat komoly mennyiségű energiafogyasztást eredményez az adatközpontokban, távközlési hálózatokban és felhasználói eszközökben.

Ez nagyjából akkora mértéket ölt, hogy amennyiben az internet egy ország lenne, akkor a világ 4. legnagyobb kibocsátója lenne.

A Website Carbon szén-dioxid-kalkulátor szerint egy átlagos webhely 1,76 g szén-dioxidot termel minden oldalmegtekintéssel. Ez annyit tesz, hogy egy havi 100 ezer oldalmegtekintéssel rendelkező oldal évente kb. 2 112 kg szén-dioxidot bocsát ki, ami egy átlagos benzinüzemű személyautó közel 9000 kilométer alatt elért kibocsátásához hasonlítható.

A szektor tehát nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz, de egyben a hatékonyság és produktivitás motorja is, és óriási szükség is van rá más szektorok dekarbonizálásához is. A Másfélfok szerint azonban ahhoz, hogy ezt kisebb szénlábnyommal érhessük el, okosabban kell a fizikai és digitális infrastruktúrát fejleszteni, és árammal ellátni, ennek érdekében szedtek össze 6 fontos lépést.

Így válhat zöldebbé az internetezés

Első és talán legfontosabb az adatközpontok kizöldítése, amelyek világszerte a globális villamosenergia-felhasználás körülbelül 1 százalékáért felelősek. Bár mára egyre több vállalat állítja, hogy adatközpontjait megújuló energiával látja el, a világ egyes részein még mindig nagyrészt fosszilis-alapú árammal működnek.

Az Apple szerint adatközpontjai, irodái, boltjai és számos gyára 100 százaléka megújuló energiával van ellátva, és ezt több tucat beszállítója is elérte már. Emellett 2030-ra az egész ellátási láncot és termék-portfoliót karbonsemlegessé akarják tenni. A Facebook is 100 százalékban megújuló energiát használ, és 2030-ra szintén karbonsemlegessé akarja tenni ellátási-láncait. Hasonló a helyzet a Microsoftnál is, azonban ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk, érdemes kétkedve fogadni az ilyen kijelentéseket.

Az is fontos, hogy milyen az internetes oldalak felépítése. Egy fenntarthatóan megtervezett, jól átgondolt webhelynek nemcsak alacsonyabb szénlábnyoma lehet, de gyorsabban betöltődik és az információ könnyen hozzáférhető a felhasználók számára.

Mit tehetünk fogyasztóként?

Felhasználóként azzal tehetjük a legtöbbet, ha felelősen fogyasztunk tartalmakat. A Cleanfox spam-elhárító szolgálatának becslése szerint egy átlagos felhasználó évente 2850 kéretlen e-mailt kap a feliratkozások miatt, ami 28,5 kg szén-dioxidért felelős. A hírleveleket tehát érdemes kikerülni. Hasonlóan sok energiát fogyaszt egy videó vagy zeneszám streamelése is.

A BBC szerint a Netflix egy órányi nézése Európában körülbelül 55 g szén-dioxid kibocsátásával jár – ez kb. ugyanannyi, mint négy zacskó pattogatott kukoricát mikrohullámú sütőben elkészíteni. Ennek elkerülése érdekében érdemes kikapcsolni az automatikus lejátszási opciót, bezárni a nem használt videós böngészési ablakokat, ha pedig csak hallgatnánk egy videót, inkább podcastként töltsük be azt.

Persze a zenei formátum is komoly kibocsátást tud eredményezni. Luis Fonsi 2017-es slágere, a Despacito ötmilliárdszoros lejátszása, és letöltése annyi áramot fogyasztott, mint egyetlen évben Csád, Bissau-Guinea, Szomália, Sierra Leone és a Közép-afrikai Köztársaság együttesen. A dal streamelésének teljes kibocsátása meghaladhatja a 250 000 tonna szén-dioxidot.

Az eszközök beállításaival is energiát, szén-dioxidot, és nem mellesleg pénzt spórolhatunk meg.

A kütyüink ugyanis akkor is fogyasztanak áramot, amikor azok ki vannak kapcsolva, de áramellátás alatt vannak. A háztartási áramfogyasztás akár negyedét is kiteheti ez az üresjárati üzemmód — ezt úgy is nevezik, hogy vámpír energia-fogyasztás —, ezért érdemes eszközeinket kikapcsoláskor áramtalanítani is.

A számítógép „alvó” üzemmódban is fogyaszt áramot, ezért érdemes teljesen kikapcsolni, ha 2 óránál hosszabb ideig vagyunk távol. Ha pedig ennél rövidebb ideig hagyjuk magára, akkor érdemes automatikus alvó módot beállítani 10-15 perc passzivitás után. Ha 100-ról 70 százalékra csökkentjük a fényerőt, akkor a monitor által felhasznált energia akár 20 százalékát is megtakaríthatjuk, és ezzel a szemünk is kevésbé fárad. Végül pedig az is előremutató, ha klímatudatosabb szolgáltatók mellett döntünk a hétköznapjainkban, még ha ezért egyes esetekben felárat is kell fizetni.

The post A tiktokozás és a streamelés is pusztítja a Földet first appeared on 24.hu.