Október 12-én tizenegy boldog kutató komolyabb koccintásra gyűlt össze az ELTE természettudományi karának egyik ötödik emeleti tárgyalójában. Történetesen aznapra esett, hogy Málnási-Csizmadia András és Gyimesi Máté két év után újabb Forbes-interjúra készült, de nem ez adta az apropót. Ugyanekkor egy óceánnal nyugatabbra, valahol Texasban bevette az első ember a Motorpharma első szabadalmaztatott gyógyszerjelöltjét egy narancssárga kis kapszulában. Ezért volt torta, pezsgő és betűs lufiból fellógatva az ünnepelt neve: MPH-220.
Szaknyelven mondva megkezdődött tehát a humánklinikai vizsgálatok első fázisa, amikor egészséges önkéntesekben próbálják ki a gyógyszerjelöltet, hogy kiderüljön, vannak-e mellékhatásai vagy kockázatai. A Duna partján kortyolgató csapat különösebben nem izgult, patkányon, kutyában és disznóban már nagyon biztonságos volt a szer Budapesten és Amerikában is.

Ha most hatvannégy egészséges tesztalanyon, fokozatosan emelt dózisban is annak mutatkozik, mehet tovább a Fázis II. vizsgálatokra (várhatóan jövő tavasszal), ahol száz–kétszáz – súlyos és krónikus izomgörcsökkel élő – betegben mérik most már a hatásosságát. Majd ideális esetben nagy betegszámnál is bizonyítják (Fázis III.), hogy a gyógyszerjelölt piacképes.

Már eddig eljutni is szinte hihetetlen egy gyógyszerkutató életében, a tipikus pálya évtizedeken át tartó laborkísérleteken, méréseken, publikációkon, apró sikereken, de legfőképp rengeteg kudarcon át ível, még akkor is, ha tudományos értelemben közben nagy eredmények születnek. Egy gyógyszerjelöltet ugyanis csak akkor lehet letenni az asztalra, ha üzleti potenciál is van benne: kellően sok embernek tud hatékonyan és elérhető áron segíteni ahhoz, hogy visszahozza sok-sok év méregdrága kutatási, kísérleti és engedélyeztetési folyamatának dollármillióit.

Már két évvel ezelőtt látszott, hogy az MPH molekulacsaládban és azon belül az MPH-220-ban mindez benne van, akkor írtunk először a Málna-labról és két vezértudósáról. Az azóta eltelt időszak újabb megerősítéseket hozott. A molekulacsalád amerikai szabadalmat kapott (csak ez több százezer dollárba került), és ezzel az ELTE történetének első elfogadott amerikai szabadalma is megszületett. Ehhez fogható siker a Richter depresszió elleni fejlesztését (cariprazine) leszámítva a második világháború óta nem volt Magyarországon.

Arra meg még egyáltalán nem volt példa, hogy belátható (néhány éves) közelségbe kerüljön, hogy egy nemrég elindított kis magyar startup gyógyszerével gyógyítsanak majd tizenöt millió embert a világon. Nagyjából ennyien szenvednek stroke, agyi és gerincsérülések, szklerózis multiplex, cerebrális parézis és más idegrendszeri sérülések utáni izomgörcsöktől. Az ő görcseiket lazíthatja és adhat nekik egész más életminőséget az a kis pirula, amit a texasi önkénteseken már tesztelnek.

Szabadság, magabiztosság, stabilitás
Hogy itt nem csak nagy ábrándokról van szó, azt a cég értékelése is mutatja: az EY a néhány hónappal ezelőtti állapot alapján 172–188 millió dollárra teszi a Motorpharma nettó jelenértékét, ez nagyjából 65 milliárd forint. Ebben az értékelésben több minden benne van. Például az, hogy két amerikai nagyágyú, Joe Jimenez és Mark Fishman befektetőcége, az Aditum Bio a Motorpharma mögé állt, megvették a licencjogokat, és közös projektcéget hoztak létre a fejlesztés további fázisaira.

De az is kellett hozzá, hogy a kutatási eredmények továbbra is hibátlanok legyenek. A molekula működik, így változatlanul reális, hogy blockbusterré – egymilliárd dolláros forgalmat hozó sztárgyógyszerré – váljon a majd (más néven) piacra kerülő MPH-220.
A projektcégben való tulajdonrész, a licencdíjak és a jövőbeni jogdíjak értéke az, amit az EY számszerűsített, és ami az idő előre haladtával – hacsak nem jön valami váratlan fordulat – még feljebb tolja a Motorpharma értékét. (Amennyiben ez beigazolódik, és a publikus magyar cégadatokból is kiolvasható lesz, úgy a cég a jövőben minden bizonnyal a Magyar 100 listánkra is felkerül, várhatóan elég előkelő helyre.)

Amit ebből eddig a magyar beszámolókból látni, az 2021-ben (a licencszerződés aláírásának évében) egy több mint egymilliárd forintos árbevétel. Hozzá 900 millió forintos adózott eredmény, abból 150 millió forint osztalékban kifizetve a négy magyar tulajdonosnak, András és Máté mellett Jelinek Balázsnak és Rauscher Annának.

Ritka nagy szabadság ez egy európai, főként kelet-európai kutatónak – különösen, ha sok éven át a saját tartalékait élte fel, és mindent egy lapra tett fel. A miliő ugyan semmit nem változott, András irodájának díszletei – az okkersárga süppedős fotelek, az asztalon mesteri csendélet mikroszkóppal, nagyítóval, sakktáblával és még vagy öt, kacatnak látszó fontos objektummal – évek óta ugyanolyanok, de András inge kicsit vidámabb, ő maga felszabadultabb lett, Máténak meg még erősebb a kézfogása. Egyszerre szórakozott professzorok és eltökélt startupperek, akik minden manír nélkül világszínvonalú dolgokat érnek el.

Szabadság, magabiztosság, stabilitás – ezt hozzák fel mindketten az elmúlt két év nagy ajándékaként. Eddigi kutatásaik sikere, az amerikaiak figyelme és tőkéje levette róluk a nyomást, megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy csak a Motorpharmára koncentráljanak. „Előtte is a szabadság híve voltam, de ez most nagyon megnyugtató. Befektetői nyomás nélkül a tudományunkat próbáljuk eladni” – mondja András, és már a következő fejlesztésükről is hosszan beszélne, ha nem kötnék kezüket most még szabadalmi korlátok.

Az elég biztosnak látszik, hogy nem maradnak egy gyógyszeres gyógyszercég, az elmúlt két-három évük már messze nem csak az MPH-220-ról szólt. A nyolcadik emeletről a Málna-labba műtétre leliftező kísérleti patkányokon mostanában az MPH-család egy másik molekulájával dolgoznak, és ha ők mondják, elég hihető, hogy ezzel is el fognak jutni a klinikai fázisokig.

Az üzleti modell ugyanaz, mint ami eddig bevált: egyelőre mindent önerőből fejlesztenek, erőforrásaik nyolcvan százaléka ide megy (ez is több millió dollár), és már erre a kutatásra is létrehoztak egy önálló spinoff (spin-co) céget Bécsben. A terv az, hogy mire a klinikai fázisok küszöbére érnek, megint jöhessenek a befektetők. A hosszabb távú kifutás pedig itt is a blockbusterség lehet. Ezúttal veseelégtelenségben szenvedők és szívbetegek vannak a fókuszban, és megint olyasmit találtak, ahol évente és globálisan tizenhárommillió páciensen segíthetnek.

Laborból emberbe
2018.
Málnási-Csizmadia András és Gyimesi Máté elkezdi az MPH-220 molekula fejlesztését.
2020. október
Megjelenik a Málnási-labor publikációja a Cellben az MPH-220 molekuláról.
2021. nyár
Cégük, a Motorpharma kizárólagos hasznosítási szerződést köt a szabadalom tulajdonosaival (Printnet Kft.) és az ELTE-vel.
2021. november
Az amerikai Aditum Bio és a Motorpharma a magyar piacon rekordösszegű gyógyszerfejlesztési szerződést kötnek. Összege a 100 millió dolláros nagyságrendben van. Ugyanekkor létrejön közös projektcégük, a Motric Bio.
2023. szeptember
Elfogadják az MPH-220 amerikai szabadalmát, ez az ELTE történetének első amerikai szabadalma.
2023. szeptember 11.
Az MPH-220 humán klinikai vizsgálatai hivatalosan elindulnak az Egyesült Államokban. 
2023. október 12.
A Fázis I. vizsgálatok részeként beadják az első embernek az MPH-220 tablettát.

The post Emberbe került appeared first on Forbes.hu.