Ma még nem létező, 5 millió új állást hoz létre a zöld átmenet Európában
Ha szeretnénk képet kapni a legérdekesebb, fenntartható energetikai megoldásokat fejlesztő európai startupokról, talán nincs is jobb terep, mint a The Business Booster. Az EIT InnoEnergy által szervezett rendezvényt ősszel tartották Amszterdamban, és ezúttal sem volt hiány ígéretes megoldásokból. Ezekből mutatunk be öt külföldi és egy hazai céget.
A The Business Booster az energiapiaci innovátorok talán legfontosabb európai konferenciája és expója, amelyet az európai befektetési vállalat, az EIT InnoEnergy évente rendez meg. Ez egy kivételes alkalom a startupoknak, hogy bemutatkozzanak, befektetőt találjanak, vagy épp a politikai döntéshozókat meggyőzzék. Az idei konferencián és expón mintegy 40 országból 150 cég és 1200 meghívott vett részt.
A fenntartható energiatermelésbe évről évre egyre több forrás érkezik befektetésként, de még mindig túl sokat, eurómilliárdokat költünk fosszilis energiahordozókra. Márpedig ha meg akarunk küzdeni a klímaválsággal, az egyik legégetőbb probléma az energia-előállítás és felhasználás kérdése. Hogyan takarékoskodjunk jobban? Hogyan termeljünk tisztábban?
Hogy mindez az európai jövő szempontjából is kulcskérdés, azt jól mutatja, hogy Európában jelenleg egyáltalán nem áll rendelkezésre elegendő szakember, akiket a zöld iparban lehetne foglalkoztatni, így az EIT InnoEnergy számításai szerint
az elkövetkező években mintegy 18 millió munkavállaló az át- és továbbképzését kell megoldani a kontinensen.
Közülük 5 millióan már teljesen új területeken, feladatkörökben fognak dolgozni: mintegy 1,5 millió a megújuló energiaforrások, 1,1 az innovatív technológiákat alkalmazó mezőgazdaság, és szintén 1,1 millió az építőipar területén.
A kisebb összeurópai karbonlábnyomhoz valószínűleg nem egyetlen nagy ötlet, innováció vagy termék lesz a megoldás, sokkal inkább arra lesz szükség, hogy több területen egyszerre történjen – egy önmagában nem is feltétlenül túl látványos – paradigmaváltás. Jó ötletekből, ígéretes startupokból, sőt, piacképes termékekből szerencsére Európában sincs hiány.
Incitis
A francia cég a városi szállítást szeretné megreformálni. Számításaik szerint egy Párizs méretű városban naponta 5 millió tonnát kitevő áru van mozgásban, ami átlagosan 20 kilométert utazik. Ahhoz sem kell nagy jóstehetség, hogy lássuk, a jövőben egyre több városi agglomeráció alakít ki alacsony kibocsátású zónákat, és fokozatosan betiltják a legszennyezőbb járműveket.
H2speed nevű teherautójuk az elektromos meghajtás révén helyben nulla károsanyag-kibocsátású, de igazi különlegessége a kialakítása, mivel három oldalán összesen öt helyen nyílik, így megállás után egyenletesen, gyorsan, folyamatosan lehet ki- és bepakolni. Mivel az áruk rakodása az utca szintjén zajlik, a cég szerint így alkalmazkodik a városi forgalomhoz, a szűk megállóhelyekhez és ügyel a többi közlekedő biztonságára. A valós körülmények között végzett tesztek megerősítették, hogy így az azonos méretű hagyományos teherautókhoz képest
átlagosan 30 százalékos időmegtakarítás érhető el egy menetben, vagyis három közlekedő járműből egyet meg lehet vele takarítani.
Empyrio
A rigiai központú lett startup a magas nedvességtartalmú szerves hulladék hasznosítására törekszik. Olyan alacsony költségű technológiát fejlesztettek, amely
a víztelenített szennyvíziszapot égeti el külső energiaforrások, vagy más nyersanyagok hozzáadása nélkül.
Ezzel a cég számításai szerint kétszeres költségmegtakarítás érhető el. Az égetés során keletkező hőt használják a további szennyvíziszap szárítására és megsemmisítésére, ezzel biztosítva az eljárás folyamatosságát.
A technológia alkalmazásával elkerülhetők a magas szállítási költségek, és a felhasználó nem függ a gazdálkodóktól vagy a hulladékégető üzemek üzemeltetőitől. A rendszer könnyen intergrálható, mivel úgy lett kitalálva, hogy előre összeszerelt tengeri konténerekben könnyen telepíthető legyen a különböző típusú szennyvíztisztító telepeken.
Phytonics
A német startupot 2021-ben, hét év intenzív kutatás után alapították a Karlsruhe Institute of Technology (KIT) spin-offjaként. A nanobiotechnológiás, rendkívül tartós kültéri termékük képes a bármilyen irányból és hullámhosszon érkező fényt teljes mértékben felfogni, aminek köszönhetően az ezzel a bevonattal ellátott napelemek a hagyományos típusokhoz képest 10 százalékkal több energiát termelnek.
A bevonat teljesen vakításmentes, még csak enyhén sem fénylik,
és esztétikusabb megjelenést biztosít, mint a jelenleg használt napelemek. Sőt, a gyártó szerint mintegy 30 évig stabilitást biztosít, ami a gyorsan használódó napelemek mezőnyében komoly előny lehet a jövőben.
ElevenEs
A szabadkai központú, de belgrádi és luxemburgi irodákkal is rendelkező cég története 2019-ben indult, mint az Al Pack Group spin-offja. Az anyacég három évtizedes tapasztalattal rendelkezik az alumíniumfeldolgozás, többek között alumíniumfóliák gyártása terén. Az új cég olyan akkumulátorok fejlesztésére specializálódott, amelynek alapja a vasfoszfát, ezzel ki lehetne váltani a drága és nem fenntartható módon megtermelt kobaltot és nikkelt.
Számítások szerint lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok élettartama háromszor hosszabb,
mint a kobalt akkumulátorcelláké, emellett nehezebben melegednek túl, ezért biztonságosabbak is. A szerbiai startup tavasszal nyitotta meg a kontinens első LFP-akkumulátor-gyárát, melynek működéséhez csak megújuló energiát használnak fel.
+1 HeatVentors
Az idei TBB egyetlen magyar kiállítója az energiatárolást megújító HeatVentors (sztorijukból többször is írtunk, legutóbb itt). „The cool way to store heat” – hirdetik magukat, és a lényeg benne van ebben a mondatban, nevezetesen ők hőtárolással foglalkoznak. De miért is nagy szó ez, ha erre már évezredek óta van megoldás? Igen ám, de ez hagyományosan víz felfűtését jelenti, ami nem túl gazdaságos megoldás, sőt.
A magyar csapat egy olyan megoldást talált ki, ami sokkal hatékonyabban képes tárolni a hőt. Az innovatív, fázisváltó anyagoknak (PCM) köszönhetően legkevesebb 20–50 százalék energiát lehet megtakarítani. A „piac” pedig óriási, csak Európában potenciálisan évi 20 milliárd euró, illetve 250 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást lehetne megspórolni.
A hatékony működésnek köszönhető, hogy a tároló mérete akár 90 százalékkal is kisebb lehet a hagyományosnál,
ehhez kisebb csövekre van szükség, így ezt a területet valami hasznosabb dologra, például kiadható négyzetméterekre lehet fordítani.Ennek is köszönhető, hogy a beruházás nagyon rövid idő, akár 3–5 év alatt megtérül. A róluk írt korábbi cikkeink többek között itt és itt olvashatók.
The post Ma még nem létező, 5 millió új állást hoz létre a zöld átmenet Európában appeared first on Forbes.hu.