Belső és külső körülmények együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy nehéz helyzetbe került a péti Nitrogénművek. Semmiképp sem jó hír, hogy egy stratégiai fontosságú iparág kulcsszereplője idáig jutott, de aligha lehet szó politikai leszámolásról. Gyorselemzés Bige László keddi bejelentése után.

A Nitrogénművek november 6-án leállt a termeléssel. A cég tulajdonosa tegnap már azt mondta az Agrárszektornak, hogy a tervekkel ellentétben nem ideiglenesen, hanem végleg bezárnak. Ez azt jelenti, hogy 93 év után szűnik meg a műtrágyagyártás Péten. Bige azt mondta, a júliusban megjelent, a széndioxid-kvóta kiosztására és eladására is adóterhet (gyakorlatilag különadót) előíró rendelet olyan gazdasági környezetet teremtett, amelyben lehetetlen a többletköltség érvényesítése az árakban. Az így veszteségessé váló gyártást a cég nem vállalja.

A péti Nitrogénművek a régió legmodernebb gyárát húzta fel – és éppen ez lehet az egyik ok, ami miatt most nehéz helyzetbe került. A több mint százmilliárdos fejlesztés-sorozatot finanszírozni kellett, amit a tulajdonosi kör jórészt kötvénykibocsátással fedezett. A legutóbbi aukció alapján azt mondhatjuk, hogy a finanszírozás jócskán megdrágult.

De hogy lehet, hogy a termeléssel leállni kényszerülnek, miközben a gáz ára rengeteget esett, és tavaly 31,5 milliárdos nyereségről adott számot a cégcsoport?

Így áll a Nitrogénművek

A legfrissebb elérhető, konszolidált pénzügyi kimutatás a 2022-es évről szól. Ezek alapján a Nitrogénművek összes működési bevétele nagyot nőtt éves alapon: 152,8 milliárd forintról 211,2 milliárdra. A forgalom emelkedésében benne van a jelentős áremelés is, ami a műtrágyapiacot az emelkedő energiaárak miatt jellemezte, de van másik két fontos tétel is. Az egyik a kvóták értékesítéséből származik, ez 10,3 milliárd forint volt, a másik pedig az egyéb bevétel soron megjelenő 20,7 milliárdos összeg. Erről nem tudjuk, hogy pontosan mi, de egy egyedi tétel.

A 9. legértékesebb magyar cég

A Nitrogénművek a 9. legértékesebb magyar kézben lévő cég. A Forbes 147,9 milliárd forintra becsülte az értékét.

A 100 legértékesebb magyar cég listája ITT böngészhető.

Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa beszélt arról 2022-ben, hogy olyan magas gázár alakult ki, hogy le kellett állítaniuk nekik is a gyártást (Európában többen szüneteltették a termelést hosszabb-rövidebb időre). Olyan magas árszinten tudták volna csak kínálni a műtrágyát, hogy arra nem lett volna kereslet. (Sőt volt olyan piaci szereplő, aki import műtrágyát értékesített tovább, miközben a gyár állt mögötte, nem termelt.) Mivel újraindítani is hatalmas költség egy ilyen üzemet, ezért ez egy kifejezetten drasztikus lépésnek számít.

A péti Nitrogénművek. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Valószínűleg ez az extrém piaci helyzet áll a mögött, hogy a Nitrogénműveknél a bevételek nőttek, de nagykibocsátóként így is tudtak szén-dioxid-kvótát értékesíteni (amit nem használtak el, azt eladták a piacon). Ez a korábbi években nem volt jellemző a Nitrogénművekre. A csoport konszolidált eredménye 31,5 milliárd forint volt 2022-ben, ami közel azonos a két „egyedi tételből” befolyó összeggel (30 milliárd forint).

A kimagasló adózott eredmény elfedte, hogy közben:

az anyagi jellegű ráfordítások hatalmasat nőttek: 115,7 milliárdról 168 milliárdra; éves alapon a működési költségek 141,7 milliárdról 175,7 milliárdra emelkedtek, ez jelentősnek számít; a hosszú lejáratú kötelezettségek 93,9 milliárdról 109,4 milliárdra híztak; az éven belüli adósságok összege legalább nagyot csökkent, ez a 2021-es kiugró 108,9 milliárd után tavaly 36,2 milliárdra esett vissza.

Vagyis: a 2021-es, 11 milliárd feletti veszteséget hozó év után a Nitrogénműveken továbbra is hatalmas maradt a nyomás.

A kötvényadósság

A gáz alapvető alapanyaga a műtrágyagyártásnak. Az ukrán-orosz háborúig éveken keresztül nagyon jól tervezhető volt a gáz ára és így a műtrágyáé is (a gáz árszabása a háború nélkül is egyre inkább „világpiaci lett” az LNG, vagyis a cseppfolyósított gáz megjelenése miatt, hiszen így már a gáz is szabadon szállítható nyersanyag lett). Az energiasokk egyik legnagyobb vesztese Magyarországon egyértelműen a Nitrogénművek volt.

A 93 éve működő üzem 2004-ben indított el egy hatalmas fejlesztési programot, amit 2016-17-re zárt le. A két részre bontott fejlesztés összesen 140 milliárd forintot emésztett fel, csak a második etap 110 milliárdot a menedzsment korábbi közlése alapján.

Ma már nehezen elképzelhető egy ilyen fotó: fideszes kormánytagok és Bige László.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter (b), Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója (b2), Bige Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa (k), Szilágyi János, a Nitrogénművek Zrt. vezérigazgatója (j2) és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (j) a Nitrogénművek Zrt. 140 milliárd forint értékű beruházásáról tartott tájékoztatón Pétfürdőn 2016. szeptember 22-én. MTI / Fotó: Bodnár Boglárka

A hatalmas beruházást kötvények kibocsátásából fedezte jórészt a gyár, ami olcsó finanszírozásnak számított a 10-es évek első felében. Öt évvel ezelőtt ugyanakkor már látszott, hogy a refinanszírozás jóval nehezebb feladat.

Ahogy arról korábban írtunk, a 2013-ban kibocsátott, hétéves kötvényt nagyon magas, 7,85 százalékos dollárkamat mellett tudták már csak refinanszírozni (a programot így ki tudták tolni 2025-ig, az eredeti sorozat 2020-ban futott volna ki).

A 2022 végi állapotot bemutató legfrissebb jelentés szerint

a cégcsoport 199,3 millió eurónyi kötvénnyel rendelkezik – az Euronext Dublin tőzsdén, 2025. május 14-i lejárattal, 7 százalékos (!) éves kamattal; és 39 millió eurónyi beruházási hitellel. Ez a jelenlegi árfolyamon 89,6 milliárd forintos kötelezettséget jelent.

De nemcsak a finanszírozási környezet változott meg a 10 évvel ezelőtti kötvénykibocsátás óta, hanem a piaci is.

A műtrágyapiacon az árak a háború előtt lefele mentek – a tervekben szereplő 20-30 milliárd forint éves profit helyett a gyár 2018-ban és 2021-ben is veszteségbe fordult, csak tavaly tudott komoly profitot felmutatni, de ahogy láttuk, azt is inkább egyedi tényezőknek köszönhetően.

A fejlesztési programmal együtt Bige nagy terve az volt, hogy megszerzi a KITE agrárintegrátort is, ami fontos értékesítési csatornája volt addig a Nitrogénműveknek. A magyar gazdák közel felét ellátó agráróriást végül Csányi Sándor – Bige régi ellenlábasa – szerezte meg.

A tulajdonosváltás után indult el a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata. „Éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladói partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására” törekedett a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és több vegyipari cég a GVH szerint. Az ügy 2021-ben egy rekordméretű, 14,1 milliárdos bírsággal zárult, amiből Bige érdekeltségeit 11 milliárd terhelte. A milliárdos vitatta a hatóság megállapításait, a Kúriáig vitte az ügyet, de a bírságot be kellett végül fizetnie.

A politika csinálja ki Bigét?

Bige László nem csinált titkot abból, hogy nem szimpatizál a kormányzattal és hogy támogatja az ellenzéket.

Meglehet, talán szeretett volna politikai tényezőként feltűnni, nem valószínű, hogy bármikor is az volt.

A nyilvánosságra került összegek Bige likvid vagyonához, az ellenzéki összefogáshoz érkezett milliárdok, a kormánypártok által a választási kampányban elköltött összegekhez képest is nevetségesen alacsonyak. Ha valami zavarhatta a hatalomgyárat, az maga a tény, hogy van olyan 100 milliárdos becsült vagyon feletti üzletember, aki az ellenzékkel pózol. Ez az elmúlt 10 évben egy teljesen szokatlan együttállás volt, de valójában mély kapcsolat nem volt mögötte a jelenlegi tudásunk szerint.

Ami a gazdasági szereplők számára egyszerre ijesztő és tanulságos: Bige körön kívüli vállalkozóként semmilyen kormányzati segítségre nem számíthatott.

Ahogy fent már tárgyaltuk: 2022 is különösen nehéz év volt a műtrágyaipar számára. A konstruktív párbeszéd helyett a kormányzat és Bige személyeskedésig fajuló üzengetésbe merült. Máskor a piaci viszonyokba bátran avatkozik be a kormány vagy dob mentőövet bajbajutott, hozzá köthető cégeknek. A Nitrogénművek sem mint nagyfoglalkoztató, sem pedig mint egy stratégiai üzem nem számíthatott komolyabb segítségre. A kormányzat inkább a másik oldalról avatkozott be: az elszálló árak miatt nehéz helyzetbe kerülő gazdaságoknak adott gyorssegély gyanánt 262 milliárd forint „előleget” tavaly decemberben.

A saját üzleti döntései és a megváltozó külső körülmények miatt nehéz helyzetbe kerülő Nitrogénműveket a kormány az „út szélén hagyta”.

Az elszálló finanszírozási költségek és a háborúig csökkenő árszintek miatt a gyár komoly nyomás alatt volt. Nem a háború kitörése hozta nehéz helyzetbe, az csak egy újabb hatalmas problémát jelentett Bigéék számára.

A végső, drasztikus döntéshez végül a kormány nyáron kivetett különadója vezetett, legalábbis Bige mostani nyilatkozata szerint.

Egy júliusi kormányrendelet a nagyobb szén-dioxid-kibocsátók eredményes működését alapvetően rombolta, hiszen a térítésmentesen kiosztott szén-dioxid-kvótákra a kormány bevezetett egy nagyon magas, 40 százalékos különadót. Emellett a kormányrendelet egy 10 százalékos tranzakciós díjat is bevezetett a kvótaértékesítésekre, ami a cégek likviditási helyzetében okozhatott kihívásokat (ezt októberben 35 illetve 15 százalékra módosították).

A kvótaszabályozás egy EU-is irányelvet követ,

de a különadót a kormány vélhetően a költségvetés nehéz helyzete miatt vetette ki.

Lenne tehát mozgástere abban, hogy milyen szereplőkre hogyan szabja ki. Hogy mást ne mondjunk, a kiskereskedelmi szektorban sikerült úgy belőni a különadót, hogy a magyar szereplőket kevésbé sújtsa szemben a külföldi multikkal.

A korábbi kibocsátási adatai alapján a G7 úgy becsülte, hogy mindez nagyságrendileg 7 milliárd forintos terhet jelenthet a Nitrogénműveknek. A versenyhivatali bírsággal és a megváltozott üzleti-piaci körülményekkel együtt ez a tavalyi magas profit ellenére is komoly teher lehet.

Mi lesz most a Nitrogénművekkel?

A péti Nitrogénművek tulajdonosa, Bige László. Fotó: Forbes archív / Orbital Strangers

Hogy egy ilyen patinás gyár végleg leáll, és hogy a magyar kézben lévő műtrágyagyártás ellehetetlenül, ebben a gazdasági kabinetnek bizonyosan lenne felelőssége. Azzal együtt is, hogy a tulajdonosok stratégiai számításai eddig nem jöttek be 100 százalékosan.

Mi lesz most Péten?

Egy valóban korszerű gyár kihasználatlanul várja sorsát – de mondani kell valamit a kötvénytulajdonosoknak is. Blöffnek erősnek tűnik, bár Bige Lászlót ismerve talán nem lenne váratlan fordulat, ha mégis bejelentené, újraindítja a gyártást.

Kérdés, mit lép a kormányzat? Szuverenitási ügy-e, hogy ne szoruljunk jórészt importra műtrágyából?

Most a gazdasági kormányzaton is nagy a nyomás. És ez lehet a kulcs. A Forbes.hu úgy tudja: egyelőre semmi nem utal arra, hogy a Nitrogénművek végleg leállna. Nem volt eddig ezzel kapcsolatos belső bejelentés, a dolgozóknak nem mondtak semmit.

Ha egy 500 fős vegyiüzemet végleg be akarnának zárni, annak lettek volna előjelei, elkezdtek volna arra felkészülni.

Bige másik gyárában, Szolnokon már volt hasonlóra példa. Előbb döntöttek a gyár – ideglenes -bezárásáról és utóbb fizették ki a végkielégítéseket. Csakhogy ott egy hatósági döntés miatt kellett leállítani a gyártást, és miután Bige a bíróságon megvédte az igazát, újra is indította a termelést.

A nehézségek ellenére a gyár mögötti cég újra tudta finanszírozni az adósságát, a magyar belföldi műtrágyapiacon pedig még van tér a növekedésre. Temetni a Nitrogénműveket nagyon korai, pláne úgy, hogy most kellene learatni a 140 milliárdos fejlesztési csomag eredményeit.

Népszerű teória – és maga Bige is beszélt erről korábban –, hogy a gyárát valójában a politika akarja elvenni tőle. 2019-ben körbejártuk a lehetséges vevőket: akkor leginkább az akarat hiányzott – most valószínűleg a forrás is.

Nem tudunk arról, és Bige most sem beszélt róla, hogy van-e szándék a gyár eladására. Ha igen, akkor szűk lehet a lehetséges felvásárlók köre. A Nitrogénművek finanszírozása ugyanis komoly teher, miközben épphogy csak kilábaltunk a recesszióból, és a régióban is komoly az árverseny (ha nem is ekkora, de műtrágyagyár van Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is).

Nem szól az eladás mellett, hogy a tulajdonos a fenntarthatatlan működésről beszél a sajtónak – ha viszont nincs szándék az eladásra, az üzenet másnak szólt. És elég erősre sikerült.

The post A politika csinálta ki? Elszámolták magukat? Mi történik a Nitrogénművekkel? appeared first on Forbes.hu.