Az egészség szinte mindenki számára az egyik legfontosabb tényező a boldogság szempontjából, és erre rengeteg techcég is épít: évtizedekkel korábban elképzelhetetlennek tűnő megoldásokkal rukkolnak elő, hogy egészségesebben és tovább élhessünk. Az idei Forbes Tech Summiton a biotechnológia területén dolgozó techguruk meséltek a munkájukról, és arról, hogyan látják az egészségünkkel kapcsolatos technológiák jövőjét.

„A biotechnológia valahol ott tarthat most, ahol a számítógépek tartottak a nyolcvanas években. Tudjuk, hogy ez egy nagyon nagy dolog, és tudjuk, hogy meg fogja változtatni azt, ahogyan élünk és gondolkozunk – de azt még nem tudjuk, hogy hova fog kifutni.” Szalay Kristóf, a Turbine egyik alapítója a Forbes Tech Summit Tech és egészség szekciójában

az Instagram-feedünkben ezrével megjelenő macskás videókat hozza példának, mennyire nem lehetett tudni néhány évtizede, hova fog kifutni a számítástechnika fejlődése.

Megmondja az AI, melyik a leghatásosabb gyógymód

A magyar Turbine a rák biológiáját akarja megérteni, nemrég bekerült a világ 100 legígéretesebb AI-technológiát alkalmazó magáncége közé. A 2016-ban alapított cég tavaly 20 millió eurós, azaz több mint 8 milliárd forintos befektetési kört húzott be. A Tech Summit színpadán Szalay így foglalta össze, mivel foglalkozik a cég: „Azt szoktuk mondani, hogy szimulált sejteket csinálunk. Az emberi működését élettani szinten elég jól értjük, a szív vért pumpál satöbbi. Ezeket mind le tudjuk modellezni, le tudjuk írni számokkal. De ugyanezt a sejten belüli dolgokkal már nem nagyon tudjuk megcsinálni, mert annyira bonyolult, hogy az emberi sejten belül mi van. Nehéz kitalálni, hogy ha valahol belenyúlunk, annak milyen következményei lesznek.” A Turbine AI-alapú megoldása abban segíti a gyógyszerfejlesztő cégeket, hogy lemodellezzék, hogyan fog hatni egy-egy szer a sejtekre.

Bojár Gábor: A karizmára, ami egy vezetőt vezetővé tesz, az AI soha nem lesz képes

Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója a kétezres évek elején építette meg első mikroszkópjait, akkor még leselejtezett alkatrészekből (a teljes, nem mindennapi sztorit itt írtuk meg). A cég mikroszkópjait ma már olyan elitegyetemek rendelik meg, mint a Harvard, a Stanford, a Berkeley és a Columbia – de a Femtonics műszereit több mint 15 éve használja kísérleteihez a vakság gyógyításának kutatásáról híres Roska Botond is. Rózsáék célja, hogy segítsenek jobban megérteni, hogyan működik az agy, ehhez pedig, magyarázza, úgy tekintenek az agyra, mint egy számítógépre. „Úgy vizsgáljuk az agyat, ahogy az működik: az egyedi idegsejtek szintjén.”

AI-jal ők is foglalkoznak: Rózsa szerint a technológia nemcsak abban segíthet, hogy megmutassa, hogyan reagál az emberi szervezet egy-egy szerre, de abban is, hogy egy rákos szövet esetében a kiválasztott szerek közül melyik lehet a leghatásosabb gyógymód. Úgy látja, a jövőben fontos kollaborációk épülnek majd ennek mentén: az AI-adatbázisokat kiépítő techcégek munkája sokkal jobban össze fog folyni a biotech cégekével.

Rózsa Balázs, a Femtonics alapítójának minikísérlete a a 2023-as Forbes Tech Summiton. Rózsa egy pohár víz és egy lézermutató segítségével mutatta be, hogyan működnek a Femtonics mikroszkópjai / Fotó: Fekete Csaba

Aki egészséges, annak az AI egyelőre keveset segít

Szalay szerint fontos észben tartani azt is, hogy bár az emberek gyógyításában folyamatosak az áttörések, ha az ember egészséges, és megteszi az alapvető dolgokat az egészségéért (sok alvás, dohányzás kiiktatása, odafigyelés a helyes táplálkozásra), akkor „vajmi keveset tud pillanatnyilag a mesterséges intelligencia segíteni”.

Szalay úgy látja, a biotechnológiában megvan a potenciál, hogy jóra használjuk. A technológia „sötét” oldalától, például a biológiai fegyverek gyártásától kevésbé tart. Szerinte a nagy kérdés inkább az, elfogadható-e, hogy a társadalomnak csak egy kis szelete részesül az egészségüggyel kapcsolatos, legtöbbször rendkívül drága fejlesztésekből.

„Nagyon hiszek abban, hogy ha megértjük, hogyan működik az emberi szervezet, mérnöki úton bele fogunk tudni nyúlni. Lehet, hogy húsz, harminc, ötven év múlva már nem azt keressük, hogy milyen gyógyszert kell adnunk valakinek, hanem kivesszük a beteg májat és növesztünk a helyére egy újat. Tudom, hogy ez nagyon scifinek hangzik, mindenféle idézőjelekkel ellátva mondom mindezeket. Nem biztos, hogy így lesz.

De az agy »levilágítása«, az immunterápia is scifinek tűnt húsz éve.”

Borítókép: Rózsa Balázs (Femtonics), Szalay Kristóf (Turbine), Bodnár Péter (Tata) a 2023-as Forbes Tech Summit színpadán Galambos Márton főszerkesztővel / Fotó: Fekete Csaba

The post Húsz éve az immunterápia is scifinek tűnt – techguruk a jövő egészségéről appeared first on Forbes.hu.