Egy, a Vértes dombjai között megbúvó település akár állatorvosi lova is lehetne a történelmünkkel való józan szembenézés nehézségeinek, a kényszeres amnéziának, a múlt zűrös ügyeiről való tanúságtétel esetlegességének. Kik szenvedtek többet, kik voltak az „igazi” áldozatok (mintha a tragédiákat rangsorolni lehetnek): a II. világháború végén a falu határában agyonlőtt zsidó származású magyar munkaszolgálatosok, vagy azok a pusztavámi német nemzetiségiek, akik előbb százával menekülni kényszerültek, majd kitelepítették őket szülőföldjükről? Az sem mindennapi, hogy szinte egyidőben két könyv is napvilágot látott egy magyar kisközségről, a falunak a világháborút megelőző évtizedtől az 1940 évek végéig terjedő időszakáról.