Az amerikai techipar évről évre termeli ki a Mark Zuckerberghez hasonló, elképesztő hatalommal bíró milliárdosokat, akik fejlesztéseikkel egyszerre könnyítik meg életünket, és okoznak káoszt a közéletben. A Facebook például tökéletes platform a szeretteinkkel való kapcsolattartásra, mégis rengeteg hatalmi szereplő használja a társadalom befolyásolására, dezinformációs célra.

Hasonló a helyzet az elmúlt évben központi beszédtémává emelkedő mesterséges intelligenciával is. Míg egyelőre leginkább csak a pozitívumait érzékeljük a fejlesztéseknek, ugyanúgy bevethető dezinformációra, idővel pedig akár az emberek munkájára is veszélyt jelenthet. Ezt nemrégiben még a magyar gazdaságfejlesztési miniszter is elismerte.Ahhoz, hogy a technológia a társadalom érdekeinek szem előtt tartásával fejlődhessen, felelős vezetőségre lenne szükség a világ vezető technológiai vállalatainál.

Ez azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy veszélybe kerül: Elon Musk például egyetlen év alatt képes volt lezülleszteni, és az álhírek melegágyává varázsolni a világ egyik legnépszerűbb közösségi platformját, a Twittert, amit nem mellesleg átnevezett X-re. A felelős vezetés hiányára pedig hasonlóan remek példát szolgáltat az OpenAI szappanoperákat idéző kálváriája.

Mi történt?

Az amerikai Szilícium-völgy nem mentes a botrányoktól, elég a Facebook esetére gondolni, amiből Aaron Sorkin Oscar-díjas filmdrámát készített A közösségi háló címen. Az OpenAI esete azonban a drámák helyett inkább a vígjátékok műfaját idézi. Az eseménysor azzal kezdődött, hogy a vállalatot négy éve vezető Sam Altmant egy szokatlanul durva hangvételű közleményben elbocsátotta a vállalat pár fős igazgatótanácsa, mondván nem kommunikált őszintén, és így nem bíznak benne az OpenAI további vezetését illetően.

Sokak szerint azonban épp a vezető túlzott őszintesége vezethetett az elbocsátásához. 

Justin Sullivan / Getty Images Sam Altman

A bejelentés sokkolta a techvilágot. A döntés olyannyira elhamarkodott volt, hogy az OpenAI legfontosabb befektetője, a Microsoft, és annak vezetői is csupán néhány perccel a hivatalos közlemény kiadása előtt tudták meg, mi történik a cégnél. A vezérigazgató elbocsátása valóságos dominó-effektust váltott ki: az OpenAI igazgatóját, Greg Brockmant is kitették az igazgatótanácsból, amelyre válaszul búcsút intett a vállalatnak. Szolidaritásukat kifejezve Jakub Pachocki kutatási igazgató, Aleksander Madry, MI-kockázatértékelési vezető és Szymon Sidor, senior kutató is lemondott.

Amellett, hogy kulcsfontosságú, kutatói pozícióban lévő emberek hagyták ott a céget, a vezetői széket is szinte napról napra, még melegen adták át egymásnak a káosz közepette fényes karriert remélő szakemberek.

Sam Altman helyére először a cég egyik régi tagját, Mira Muratit nevezték ki, azonban vasárnap már le is mondatták, és a Twitch streamer platform korábbi vezetőjét, Emmett Sheart ültették a helyére. Egyes jelentések szerint az igazgatótanács kétségbeesésében a rivális Anthropic társalapítóját, Dario Amodeit is megkörnyékezte a vezetői szék és egy potenciális összeolvadás lehetőségével. A techguru azonban gyorsan elhesegette az ötletet.

A Microsoft eközben próbálta menteni, ami menthető a cég reputációját illetően, és munkát ajánlott a korábbi vezetőknek a vállalt egy új, mesterséges intelligenciával foglalkozó divíziójánál. Mindeközben az OpenAI mintegy 700 dolgozója szervezkedni kezdett a lemondani nem hajlandó igazgatótanács ellen. A közösségi média erejét kihasználva közzétettek egy nyílt levelet, amelyben Sam Altman és Greg Brockman visszahívását, egyben a vezetőség lemondását követelték. A levél szerint amennyiben ez nem történt volna meg, fogták volna a sátorfájukat és ők is csatlakoztak volna a Microsoft új divíziójába.

Erre azonban végül nem került sor, ugyanis az OpenAI régi vezetősége egy személy kivételével lemondott, és megalakult az új tanács, amelynek első dolga volt, hogy visszavegye Altmant és Brockmant, ezzel lezárva a Barátok közt-szintű szappanoperát. Az 5 napos vesszőfutásnak azonban hosszan tartó következményei lehetnek: a Microsoft vezetője Satya Nadella nem örült a látottaknak, és egy külső, független csapat részvételével történő vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Steve Jennings / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Greg Brockman

Mi lehet a háttérben?

A botrány kirobbanása óta természetesen mindenki arról beszél az interneten, hogy mi lehet az ötnapos káosz hátterében. Egyértelmű választ bizonyára sosem fogunk kapni, ettől függetlenül érdemes foglalkozni a kérdéssel. Az OpenAI-gate dokumentálásának fő platformjaként használt X (korábban ugye Twitter) felhasználói pedig meg is tették ezt.

Az egyik legnépszerűbb teória, hogy a Microsoft próbált hasznot húzni a belső feszültségekből.

A nonprofit fejlesztői céget a 2019-es GPT-2 nagy nyelvi modell megjelenése óta mintegy 10 milliárd dollárral megtámogató vállalat az elmélet szerint egy puccs kirobbantásával érte volna el, hogy az OpenAI vezetői áttegyék a székhelyüket a Microsofthoz, ahova előbb-utóbb a dolgozók zöme is követte volna őket. Így lényegében ingyen, versenyhatósági vizsgálatok nélkül vehették volna át a vezetést napjaink egyik legfontosabb cége felett.

Ha a jelenlegi végkifejletet nézzük, szintén nem mondhatjuk, hogy rosszul járt a techóriás. A botrány az e hét eleji tőzsdén felfutást eredményezett a Microsoft részvényei terén, ha pedig a későbbiekben fel akarná vásárolni az OpenAI-t, bizonyára olcsóbban tudná azt megtenni, mint a válság előtt. Felmerült persze emellett az is, hogy maga Sam Altman akarta egy kis intermezzóval megszilárdítani a hatalmát a cégnél. Adódik ugyanis a kérdés, hogy melyik igazgatótanács merné kitenni a szűrét egy ilyen botrány után, ahol láthatóan kiálltak mellette a dolgozói.

A korai hírek szerint egyébként a régi-új vezérigazgató ismét kockázati tőkebefektetőket akart a céghez édesgetni a botrány előtt. A cég relatív stabilitását pedig pont Altman visszahívásával sikerült elérni, sokan ugyanis pert fontolgattak az elbocsátás után a vállalat ellen.

A milliónyi lehetséges érv mellett Elon Musk neve is felsejlik. A SpaceX, a Tesla, az X, a Neuralink és megannyi cég vezetője ugyanis régóta fasírtban van Altmannal. Mint ismert, a techguru 2015 és 2018 a vállalat legnagyobb támogatója és részben vezetője volt, ám amikor az igazgatótanács megtagadta tőle a cég fölötti hatalomátvételt, 2018-ban elhagyta az OpenAI-t. Azóta többször is negatívan nyilatkozott a cégről, a mesterséges intelligenciáról, Altman szélnek eresztése után pedig naponta tett ki a botrányról szóló mémeket a több tíz millió követővel rendelkező X-oldalára.

This letter about OpenAI was just sent to me.

These seem like concerns worth investigating.https://t.co/hnAepyfLE6

— Elon Musk (@elonmusk) November 21, 2023

Az egyik legérdekesebb történés azonban az volt, amikor egy, magukra volt OpenAI-dolgozókként hivatkozó emberek nyílt levelét tette közzé, amiben sorozatos visszaélésekkel vádolták a vállalat emblematikus alakjait, Altmant és Brockmant. A dokumentum azóta már nem érhető el a GitHubon, azonban egy szemfüles felhasználónak hála el lehet olvasni a vádakat. Ebben a régi-új vezetőt már-már diktatórikus vezetéssel, Brockmant pedig diszkriminációval vádolják.

Végül érdemes megjegyezni, hogy a ChatGPT bemutatkozásakor a szoftver webes felülete minden addigi látogatottsági rekordot megdöntött, napjainkban pedig havi szinten már több milliárdszor keresik fel az oldalt. A hatalmas érdeklődés miatt azonban lelassult a szolgáltatás, így a cégnek lépnie kellett, amelyre a válasz az előfizetési rendszer volt. A 2023 márciusában bemutatkozó, elképesztően kifinomultnak mondható GPT-4 nyelvi modell csupán az előfizetéssel rendelkező személyek élvezhetik. Az új feliratkozók útját azonban jelenleg blokkolják, ugyanis a cég nem sokkal a botrány előtt leállította a regisztrációs lehetőséget. Sokak szerint ez is hozzájárulhatott a válság kirobbanásához.

Miért fontos ez az átlagembernek?

A világ nagyobb része csak 2022 telén ismerte meg az OpenAI vállalatot a ChatGPT bemutatása kapcsán, azonban a nagy nyelvi modellek (LLM) és mesterséges intelligencia rendszerek (MI) fejlesztésével foglalkozó vállalat már jó néhány éve a világ vezetőjének mondható a területén. Míg a 2019-es GPT-2 LLM még csak 1,5 milliárd paraméteres modell volt (ez azt jelzi, hogy a programhoz hány weboldalt, könyvet és egyéb forrást használtak fel), a következő évre már százszoros ugrást tudott felmutatni a cég. Még sokkolóbb, hogy a következő lépés, a GPT-4 már ötszázszoros előrelépést hozott, a maga 100 billió paraméterével, amivel abszolút piacvezető.

Jaap Arriens / NurPhoto / AFP

A cég tehát jószerivel uralja a generatív mesterséges intelligencia piacát. Ez nemcsak a szöveggenerátor ChatGPT esetében mondható el, de a képgeneráló szoftverek terén is. A vállalat DALL-E néven ismert alkalmazása – ami naponta nagyjából 2 millió fotót készít – szintén elképesztő népszerűségnek örvend. A cég fejlesztéseire emellett számos egyéb vállalkozás szolgáltatásai is ráépülnek.

A legfontosabb azonban az, hogy egyes feltételezések szerint a cég még idén előállhat az eddigi legfejlettebb LLM-mel, ami akár elérheti a mesterséges általános intelligencia (AGI) szintjét is.

A mesterséges általános intelligencia az MI-k egy magasabb szintje, amellyel a robot képes megérteni és megtanulni minden olyan feladatot, amelyre az ember képes. Ezzel szemben a már a mindennapjainkba is beágyazódott mesterséges intelligencia csak meghatározott feladatok elvégzésére képes. Ez azt jelentené, hogy egy adott program nem kizárólag egy szövegfájl, vagy fotó generálására lenne képes, de akár fotó, videó, hang és képszerkesztésre is egyszerre.

Amennyiben ez megvalósul, érthető módon nem mindegy, ki áll a világ egyik legfejlettebb technológiával rendelkező vállalatának élén. Ilyen szempontból tehát nagyon is lehetséges, hogy nem csupán belső szereplők alakították a konfliktust.

Kapcsolódó Az internet sötét korát hozhatja el az új keresőháború Pár hónap alatt letarolták az internetet a chatbotok, a Bing keresőjébe épített csevegőprogram pedig a keresés új korszakát hozhatja el.

The post A Barátok közt semmi ahhoz képest, ami az OpenAI-nál történt az elmúlt napokban first appeared on 24.hu.