December 15. lesz az EU-s források szempontjából a kiemelt dátum. Ez eleve egy hónap csúszás ahhoz képest, amire korábban lehetett számítani. Bevált a magyar kormány stratégiája?

Őrületes csiki-csuki eredményeképpen mégis sikerült Orbán Viktornak elérnie, hogy a Magyarországnak járó uniós források ügyét valamiképpen összemossa Ukrajna csatlakozási tárgyalásaival. Másnak aligha tudható be, hogy az Európai Tanács elnöke személyesen jön Budapestre a magyar kormányfővel egyeztetni. Csakhogy a nehezen átlátható EU-s támogatási rendszer, illetve a felfüggesztett források és különböző kifizetések összekavarása aligha jelenti azt, hogy a porzó magyar költségvetés a következő hónapokban feltankolhatna az uniós forrásokból.

Csütörtök délelőtt az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási és ellenállóképességi tevét, de ez egyáltalán nem a zárolt uniós források feloldását jelenti. Előleg kifizetésként csaknem 1 milliárd eurónyi forrást kap majd meg Magyarország 2024-ben, de csak olyan pénz jöhet, ami nincs jogállamisági és az uniós költségvetés védelmét jelentő kifizetési feltételekhez kötve. Az érdemi uniós források, így például a kohéziós alapok és a helyreállítási terv vissza nem térítendő támogatásai is lakat alatt maradtak. Brüsszelben még mindig a magyar kormány válaszait várják az igazságügyi reformmal kapcsolatos két kérdésükre, ahogyan az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítését sem jelentette a kabinet hivatalosan a Bizottságnak. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn diplomáciai látogatásra érkezik Budapestre, hogy enyhítse az Európai Unió és Magyarország között a jogállamisági kérdések miatt növekvő feszültséget, és megállapodást kössön Orbán Viktor miniszterelnökkel az ukrán tagjelölti státusz ügyében. A december 14-15-re tervezett uniós csúcson a magyar kormány vétózásra készül Ukrajna csatlakozása és további támogatása kérdésében, ugyanakkor a EU költségvetési módosítását érintő játszmában Orbán már régen kiesett az alkupozíciójából. Szintén december közepén adja ki jelentését a magyar kohéziós zárolások ügyében a Bizottság, és egyelőre a források állítják, idén nem lesz valódi előrelépés az érdemi pénzek feloldását érintően, holott az államkassza porzik.

Februárban és decemberben is csaknem ötszáz-ötszázmillió eurót kaphat Magyarország, de az uniós források érdemi részét továbbra is blokkolja az Európai Bizottság. A most szóban forgó közel 1 milliárd eurós előlegkifizetés ráadásul szintén csak azt követően indulhat meg, hogy az uniós pénzügyminiszterek is jóváhagyják a Bizottság idevágó, csütörtöki javaslatát. Legfeljebb ez utóbbit igyekezhet elérni Orbán Viktor a következő napokban, noha uniós források szerint a szabályok egyértelműek (ebben is), tehát a bizottsági javaslatot várhatóan vita nélkül átengedik majd a tagállami miniszterek.

Az Európai Tanácsban mindenesetre az idevágó pénzügyminiszteri ülést december 8-9-én tartják, onnantól számítva pedig – mint beszámoltunk róla – nagyjából 60 napon belül várható a RePowerEU-hoz kapcsolódó első előlegkifizetés, azaz 460 millió euró.

Mennyi jön és hogyan?

Hogy jön ki ez az összeg? Az Orbán-kormány összesen 10,4 milliárd eurós helyreállítási programot adott le. Az augusztusban módosított tervezetből 5,8 milliárd euró az eredeti támogatási láb, és ehhez jön hozzá a 4,6 milliárd eurós REPowerEU fejezet, amely 3,9 milliárd eurós hitelkeretből és további 0,7 milliárd eurós támogatásból áll.

Az RRF-terv magyar módosításának elfogadása egyben azt is jelenti, hogy két darab 460 millió eurós előlegkifizetés érkezhet a költségvetésbe. Hogy az előlegre hogyan tehetünk szert a jogállamisági és költségvetési feltételességi eljárások közepette, arról ebben a cikkben írtunk bővebben. 

Az előlegfizetésen felüli rész lehívásához azonban továbbra is az kell, hogy Magyarország mind a 27 szupermérföldkövetet maradéktalanul teljesítse, ebben nincs változás – emelte ki a csütörtöki bizottsági közlemény.

Ursula von der Leyen, Volodimir Zelenszkij és Charles Michel – Fotó: European Commission Audiovisual Services

A részletes értékelésből pedig az derült ki, hogy a REPowerEU fejezetben 13-ra módosult a jóváhagyott reformok és 16-ra változott a beruházások száma, illetve a magyar kormány a helyreállítási program támogatási lábában 19 intézkedésnél javasolt módosításokat, amelyeket a Bizottság jóváhagyott.

A jóváhagyott kiegészített magyar RRF-ben összesen 67 reformot és 47 beruházást vállalt a kormány. Elsősorban zöld, környezetvédelmet és az idevágó fejlesztéseket célzó projektekről van szó, valamint olyan reformokról, amelyek segíthetik az energiafüggetlenséget. A terv pikantériája, hogy – mint azt elsőként a Portfolio kiszúrta – a kormány olyan reformot vállalt a Bizottság felé 2025 végéig, amely lehetővé teszi a „lakossági fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy az egyetemes szolgáltatási szerződés mellett önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést is kössenek dinamikus árképzéssel”. A portál szerint a kormány ezzel lényegében a lakossági rezsicsökkentés átalakításának adhat teret. 

Mielőtt azonban még úgy tűnhetne, a kormány eljutott odáig, hogy szinte bármely korábbi, többek szerint aggályos intézkedését felülvizsgálja az uniós pénzért cserébe, fontos látni azt is, mi nem történik. A magyar kormány ugyanis fontos, megkerülhetetlen lépéseknek nem tesz eleget és korábbi vállalásait is elmulasztani látszik. Ezzel szemben mintha a kommunikációs hadviselést folytatnák, amivel némi figyelemre talán sikerül szert tenni, a tényleges haszon azonban meglehetősen kérdéses.

Pénzkérdésben Orbán kiesett a vétópozíciójából

Hétfőn például Budapestre jön az Európai Bizottság elnöke, hogy a magyar kormányfővel egyezkedjen. Orbán Viktor ugyanis a hét elején levelet küldött Charles Michelnek, amelyben egy Ukrajna-stratégia kidolgozását kérte Brüsszeltől, mielőtt döntenek Kijev további támogatásáról. Uniós források szerint Michel célja, hogy olyan megállapodásra jusson Orbánnal, amely megakadályozza, hogy a decemberi csúcstalálkozó káoszba fulladjon – írja a Politico. A lap szerint EU-s diplomaták arra figyelmeztetnek, hogy Orbán ellenállása miatt az Ukrajnával és Moldovával folytatott hivatalos csatlakozási tárgyalások megkezdése így a jövő év elejére csúszhat, ami arcvesztést jelentene az EU-nak.

Az Európai Tanácsnak a következő, egyben utolsó idei uniós csúcstalálkozón egyhangúlag kellene döntenie a többi között arról, hogy megnyitja-e a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, ahogy a Bizottság javasolta. Orbán azonban már többször is azt nyilatkozta, hogy addig semmi esély a magyar jóváhagyásra, amíg Kijev nem oldja meg a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi-oktatási problémáit. Ukrajnának ezen a téren tehát a következő hetekben lépnie kellene, amire azonban jelenleg nem sokan számítanak.

A Politico ugyanakkor arról is írt, hogy a magyar kormány különböző vétókkal már korábban is akadályozta az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos uniós politikákat. Bár szerintük a budapesti kabinet végül mindig beadta a derekát – például az összes szankciót megszavazták –, most elvileg arra készülnek, hogy Orbán kitart majd az Ukrajna-stratégiája mellett, mondván: megváltozott a környezet. A Kijevnek nyújtott amerikai támogatásokkal kapcsolatos bizonytalanságok és a csatatéren tapasztalható előrelépés hiánya ugyanis új érvkészletet is kapott a magyar blokk, ami persze – a nemzetközi sajtó és a brüsszeli diplomaták szerint – egyfajta oroszbarát gesztus is Orbán részéről.

Mindenesetre erős a gyanú: a decemberi csúcstalálkozó, amelynek eredetileg az EU előtt álló kulcsfontosságú kérdésekkel kellett volna foglalkoznia, most az EU és Magyarország közötti vita lehetséges következményeiről szólhat majd. Néhány napja pedig még úgy tűnt, Orbán fegyvere kissé életlenné vált, hiszen kizárólag az ukrán csatlakozási kérelem ügyében vétózhat december 15-én.

Eredetileg súlyos pénzügyi döntésekről is ekkor szavazott volna az Európai Tanács, de a hétéves közös költségvetés (MFF) felülvizsgálata, a 2024-es büdzsé elfogadásával együtt a jövő év elejére tolódott. 

Az MFF felülvizsgálatát már az első, idevágó bizottsági javaslat megjelenése óta bírálja  a magyar kormány, annak ügyét összekapcsolva a 5,9 milliárd eurós magyar helyreállítási és a 22 milliárdos kohéziós befagyasztott forrással, illetve a Magyarországgal szemben zajló jogállamisági vizsgálatokkal és eljárással. Valójában persze nincs sok köze egyiknek a másikhoz, hiszen a Bizottság nem tőlünk irányítana át pénzt, hanem kifejezetten arra kért mintegy 100 milliárd eurónyi keretet a tagállamoktól, hogy az elmúlt két évben felmerült válságokat kezelje.

A 2021-2027-es többéves pénzügyi keretet (MFF) a háború előtt nem úgy tervezték meg, hogy abból finanszírozható legyen Ukrajna támogatása, de más pénzügyi problémák is előálltak Európában, amelyek re nincs fedezet a rögzített keretben. Magyarországon és Szlovákián kívül mindenki támogatná azt, hogy Ukrajnának adjon pénzt az EU, arról azonban már komoly vita van, hogy ez a jelenlegi költségvetési és intézményi keretekből fedezhető-e. Ami miatt viszont ez az egész módosítás gellert kapott, az nem Ukrajna, vagy épp Orbán. A költségvetés nettó befizetői, így a hollandok, a svédek, a dánok vagy a németek nem hajlandók pénzt fordítani a Bizottság által javasolt többi kiadásra. Emiatt pedig a kérdés várhatóan jövő évre tolódik, addig ugyanis a folyó költségvetésből fedezhetőek a kiadások.

Szó nincs tehát arról, hogy Orbán blokkolni tudna minden uniós döntéshozatalt decemberben. A Bizottság pedig hetek óta hangsúlyozza azt is: egyáltalán nem igaz az sem, hogy az ukrán támogatás ügye összefüggésben lehet a magyar források blokkolásának feloldásával.

De miért nem írja meg levelét(eit) a kormány?

Két uniós biztos, Johannes Hahn és Didier Reynders a héten egy európai parlamenti vitán beszéltek arról, hogy habár néhány, főleg a magyar bíróságok működését érintő reformot örömtelinek találnak, Magyarország meglehetősen messze van attól, hogy a Bizottság fel tudja oldani a befagyasztott források legalább egy részét.

A bírósági reform, azaz a tagállamok igazságszolgáltatási függetlensége egy olyan általános probléma, amelyet az uniós költségvetés védelmében elsődlegesként kezel a Bizottság. Csakhogy az elfogadott magyar törvénymódosítások ügyében a vizsgálat jó pár ponton kérdéses maradt, ezért a Bizottság kérdéseket intézett a magyar kormányhoz, és a Bizottságnak először választ kellene kapnia ezekre. Csakhogy ez utóbbi válasz e hét közepéig még nem készült el, így immár másodszor áll az eredetileg három hónapos elbírálási szakasz. A magyar válaszlevél elmaradását brüsszeli újságírók szerint az általános ügyek tanácsának szerdai ülését követően Bóka János Európa-ügyi miniszter is megerősítette.

Mindez azt is jelenti, hogy vélhetően újabb igazságügyi törvénymódosításokra lenne szükség, amelyekre – úgy tűnik – a magyar kormány nem hajlandó.

És az érdemi uniós forrásfeloldásnak nemcsak ez az akadálya. A már említett parlamenti vitán ugyanis kiderült: Magyarország nem küldött hivatalos értesítést a feltételességi eljárással kapcsolatban sem, így a Bizottság nem is kezdte meg az úgynevezett „korrekciós intézkedések” vizsgálatát és elemzését. Valójában nyár vége óta sehol sincs szó a jogállami (költségvetési) feltételességi eljárásra vonatkozó huszonegy szupermérföldkőről, ahogyan a közhasznú alapítványok (Erasmus, Horizont), a vagyonnyilatkozatok és a független Integritás Hatóság hatásköreinek kibővítése ügyében szorgalmazott magyar intézkedésekről sem. 

Ha a kormány mégis benyújtaná ezt a kérvényt a felülvizsgálatról, a Bizottságnak egyetlen hónapja lenne a véleményezésre, és hivatalos állásfoglalása megküldésére az Európai Tanácsnak, amelynek további egy hónapja lenne arra, hogy döntsön: feloldják a kohéziós alapok zárolását, vagy sem. E levél kézhez kapásától is minimum két hónap lesz majd, hogy pénz érkezzen a magyar államkasszába, már ha mindenki rendben talál mindent, ami jelenleg valószínűtlen, hiszen az Európai Parlament többsége egyáltalán nem lát jogállami fejlődést Magyarországon – ez utóbbi komoly nyomás lehet a Bizottságon is.

Pénz helyett újabb elmarasztaló jelentés jöhet

Ami viszont biztos, hogy a Bizottság hamarosan, a feltételességi eljárás megindításának egyéves évfordulóján, december 15-én jelentést fog kiadni a magyar helyzetről, ebből kiderül majd, mennyire találják meggyőzőnek az eddigi reformokat, és mit várnak Magyarországtól ahhoz, hogy felszabadítsák a kohéziós pénzeket.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország  – immáron másodszor – pontról pontra értékelte a kormány eddig megtett intézkedéseit. A civil jogvédők következtetése az, hogy a kormány 2023. november 15-ig sem tett megfelelő lépéseket a felvetett jogállamisági és emberi jogi aggályok teljes körű kezelése érdekében, és így nem teljesítette az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételeinek többségét:

A 27 szupermérföldkő közül 13-at teljesítettek, 12-t csak részben teljesítettek, 2-t pedig nem teljesítettek. A 27 további mérföldkő és cél közül, amelyeknek legkésőbb 2023. szeptember 31-ig kellett volna teljesülniük, 9-et teljesítettek, 11-et csak részben teljesítettek, 7-et pedig nem teljesítettek. Az operatív programokkal és az Alapjogi Chartával kapcsolatban azonosított 4 aggályos terület közül egyiket sem kezelték megfelelően: 2 területet csak részben, másik 2-t pedig sehogyan sem.

Így a jogállami feltételességi eljárás lezárása – a Forbes.hu brüsszeli forrási szerint is – 2023 végéig már gyakorlatilag kizárható, mert feltételek jórészének teljesítésére a magyar kormány egyelőre még részben és a formális, zárt ajtós tárgyalásokon sem mutat hajlandóságot.

Így viszont a kohéziós forrásokból 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás egy évvel a tanácsi zárolás után is blokkolva marad. Ugyanígy a 4,6 milliárd eurós helyreállítási keret (a magyar kormány a 3,9 milliárd eurós kölcsön lényegében egészét energetikai beruházásokra fordítaná) 80 százaléka mindaddig elérhetetlen lesz, amíg a kormány nem teljesíti a 27 szupermérföldkövet. Ez pedig nagyon könnyen jelentheti azt is, hogy a helyreállítási pénzeket lényegében elbukja Magyarország, hiszen támogatásokat és a kölcsönt is legkésőbb 2026 végéig kellene felhasználni.

The post Most akkor mikor jön érdemi uniós pénz? appeared first on Forbes.hu.