A Forbes.hu-hoz eljutott egy levél, amiben az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) viszonylag rövid határidővel arra kéri a kórházigazgatókon keresztül az orvosokat, hogy nyilatkozzanak, milyen formában dolgoznak tovább.

Az OKFŐ november végén keltezett levelében két fontos ügyben tájékoztatja a kórházvezetőket:

döntenie kell az orvosoknak arról, milyen jogviszonyban dolgoznak tovább a kórházakban, alkalmazottként vagy esetleg cégként?; a határidő: december 15.; a kórházak nem alkalmazhatnak ún. közvetítőcégeket 2024. január 1-jétől.

Nézzük ezeket egyenként.

Részlet az OKFŐ kétoldalas, november végén kiküldött leveléből.

Megszívhatják a vállalkozó orvosok

Egy kórházban egy orvos kétféle módon tud alkalmazásban lenni. Vagy mint az adott intézmény alkalmazottja (egészen pontosan: egészségügyi szolgálati jogviszony keretében dolgozik), vagy mint egyéni vállalkozó esetleg egyéni cég működik, aki a kórházzal szerződik.

Tehát leegyszerűsítve: vagy alkalmazott vagy vállalkozó valaki.

Az OKFÖ most azt kéri, hogy december 15-éig, vagyis bő két héten belül mindenki döntse el, milyen formában dolgozik tovább 2024 január 1-jétől. Akinek vállalkozóként határozott idejű szerződése van, azt át kell alakítani gyorsan határozatlan idejű szerződéssé – ezek meghosszabbítását pedig egy új, gyorsított ütemben lezavart engedélyeztetési eljárásban bírálják majd el. Január 1-jétől új közreműködői (értsd: vállalkozói) szerződés már nem köthető.

Fontos, hogy mindez a szakellátásban dolgozókat érinti – az alapellátást (tehát például a háziorvosi rendszert) nem.

Mi lesz most?

Mi a gond ezzel? Az orvosoknak most gyorsan kell dönteniük, miközben úgy alakították ki, hogy a vállalkozói órabér nem igazán vonzó. Aki a pénzénél akar lenni, az jobb, ha szolgálati jogviszonyba megy. A vállalkozói szférából így sok munkavállalót terelhetnek át az állami rendszerbe.

Az orvosi óradíj alapja a 2021. decemberi orvosi bértábla szerinti fizetés, erre jön rá egy 15 százalékos szakterületi támogatás, csakhogy ezt el kell osztani 174-el. Az így kapott összeghez nappali műszak esetén 1750, éjszakai műszak esetén 4583 forintot kell hozzáadni. Ez alapvetően alacsonyabb összegre jön ki, mintha valaki szolgálati jogviszonyt létesítene.

Az óradíj alapján tehát nem éri meg vállalkozónak maradni: irány az állami rendszer és a szolgálati jogviszony.

Nem lesznek kiközvetített orvosok a kórházakban

Ezzel párhuzamosan megszűnik egy másik „intézmény”: a közvetítőcégek január 1-jétől nem dolgozhatnak a szektorban, rajtuk keresztül már nem lehet majd foglalkoztatni orvosokat. Márpedig sok sürgősségi osztályon dolgoznak így az orvosok.

Emlékezetes eset egy 2021-es: az Uzsoki utcai kórház sürgősségijén dolgozó valamennyi orvos ilyen közvetítőcégen keresztül volt foglalkoztatva – vállalkozóként. Amikor a társaság új dolgozókat hozott volna, de magasabb bérért, komoly bérfeszültség alakult ki. A bérvita egyenesen odáig fajult, hogy egy időre a sürgősségi ellátás is ellehetetlenült.

Noha az OKFŐ levele most folyamatosan hivatkozik arra, hogy fent kell tartani az ellátás biztonságát, félő, hogy a közvetítőcégek hirtelen kiesése – a fent felidézett példa alapján – újabb kapacitásgondokhoz vezethet.

Az ugyanakkor egyértelműnek tűnik, hogy a szolgálati jogviszony felé akarják terelni az orvosokat. Így még jobban elválhat az állami és a magánegészségügy, miközben az állami fenntartású intézményekben komoly szakemberhiány van.

The post Hirtelen döntés elé állítják az orvosokat: mi lesz így a sürgősségi ellátással? appeared first on Forbes.hu.