A 2022-es év megkínálta a kisvállalkozói réteget Európa szerte minden jóval. Talán nem is a covid volt a bajok fő forrása? Utolérhetjük még Romániát?

Az Európai Központi Bank (EKB) publikálta szokásos éves felmérésének 2023-as kiadását a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg nehézségeiről. A SAFE (Survey on the access to finance of enterprises) névre hallgató kutatás minden európai uniós országra kiterjedő reprezentatív felmérés 128 szempontból vizsgálta az uniós kkv-szektort.

A kutatás fő fókusza a cégek finanszírozásának és pénzügyi nehézségeinek vizsgálata, de emellett vizsgálták a kkv-k jövedelmeződését, profitabilitását, kilátásaikat a jövőre.

Hol marad idén a visszapattanás?

A 2020-as év nagy visszaesést jelentett a legtöbb cég számára az összes európai tagállamban, a vállalkozások csupán 16 százaléka tudott javítani az előző év profitabilitásán. 2021 azonban a nagy visszapattanás éve volt: EU-s szinten a kkv-k 36 százaléka tudott javítani előző évi profitján. 2022-ben másodjára is padlót fogtak a kisvállalkozók, másodjára felállni már nem ugyanúgy sikerült. A covid nem bizonyult rendszerszintű problémának: be kellett húzni a kéziféket egy időre, de azt aztán relatíve gyorsan ki is lehetett engedni.

A rapid fejlődésben lévő Románia a 2008-as válság óta szinte minden évben felülteljesítette az uniós átlagot, 2015-ben és 2016-ban a kisvállalkozói szektoruk több mint 45 százaléka tudott javítani előző évi nyereségén. Őket is ütötte meg legkevésbé koronavírus-válság, majd a magyar cégekhez hasonlóan nagy visszapattanást produkáltak 2021-re.

Szlovákia és Csehország már 2008 óta felvette az EU-s ritmust, az első meglepően pozitív eredményüket az idei számokban produkálták: 2023-ra ugyan lassabb tempóban, mint a covid után, de vissza tudtak pattanni, megelőzve az EU-s trendet.

Ebben jelentős szerepe lehetett az orosz gázról való lecsatlakozásnak.

Csehország 2023 első felére teljesen, míg Szlovákia 70 százalékban váltotta ki a háború miatt szankciók alatt álló Oroszország szénalapú energiahordozóját. A fontosabb strukturális kérdés azonban továbbra is az, Szlovákia mit tud kezdeni a 2015-2020 közti konjunktúra számaiban látható fokozatos lassulással, felismerik-e, hogy milyen jellegű hiányosságra mutat rá a csökkenő trend.

Profitabilitás változása Európai Uniós szinten és az egyes tagállamokban. Forrás: ECB, SAFE 2023

A magyar kkv-k helyzete korántsem annyira rózsás, mint az északi és keleti szomszédainké.

A 2008-as válságból nagyon lassan tudta magát kimozogni az ország, 2014-ig folyamatosan zárkóztunk fel az uniós átlaghoz. A koronavírus-válság idehaza érződött a leginkább, a magyar kkv-k voltak a legkevésbé adaptívak a vizsgált országok közül. 2021 volt a hazai kiskereskedelmi szektor legsikeresebb éve, a románok szintjén tudtunk javítani a profitabilitásunkon. A tavalyi választási év (a kormány rengeteg pénzt nyomott a gazdaságba és a választókhoz, ami fogyasztásban csapódott le) a kkv-k bevételein is meglátszott,

idénre azonban a visszapattanás a válságra érdemben reagáló változtatások hiányában elmaradt.

Akkor mi a baj?

A SAFE kutatása a kisvállalkozók problémáit is monitorozza. A magyar értékekből jól körvonalazódik a szektor problémáinak alakulása az évtized folyamán. A működési költségek és a szakértelem kigazdálkodása 2008 után egyre nehezebb feladattá vált, egészen 2020-ig, amikor hirtelen elérhetőbb áron tudtak a magyar vállalkozások munkaerőhöz és alapanyaghoz jutni. Magyarországon a finanszírozás kérdése a legkevésbé problémás terület, konjunktúrákon és válságokon át kedvező feltételek közt jutnak a magyar kisvállalkozók hitelhez, tőkéhez (ebben vélhetően nagy szerepe volt az EU-s forrásoknak).

A magyar vállalkozói kultúrát jól leírja a piacszerzés 2014 óta tartó dominanciája a laza árverseny és szabályozás fölött. Az átlagos magyar vállalkozó kevésbé problematizálja a versenyt vagy a szabályzást, mint a piacszerzést:

azt tapasztalja, hogy a piacot domináló szereplők kiszorítják a versenyből, esetleg maga szeretett volna ilyen pozíciókat felvenni, eddig sikertelenül.

Magyar kkv-k problématérképének alakulása. ECB, SAFE 2023

Beljebb vagyunk, ha olcsó a pénz?

A magyar finanszírozás EU-s összehasonlításban is kiemelkedően kedvező és ami a legérdekesebb, nem mutat jelentős változást a válságok hatására. Amíg a válságok közben tapasztalható támogatások 2020-ban és 2022-ben könnyítették a forráshoz jutást EU-s szinten, és 2021-ben és 2023-ban kissé megnehezítették, addig Magyarországon szinte konstans a forráshoz jutás átlagos értéke.

Költségek és finanszírozás alakulása Magyarországon és az Európai Unióban. ECB, SAFE 2023

A bérek és az anyagköltség sokkal kisebb problémát jelentettek az EU-ban a konjunktúra évei alatt, mint Magyarországon. A kkv-knak itthon a multinacionális cégekkel folytatott bérverseny árnyékában nehezebb volt a felzárkózás, mint nyugati társaiknak. Ez idén drasztikusan megváltozott. A reálbérek zuhanását a munkavállalók nem tudták fékezni az elmúlt években. Ez a kkv-szektor nagy előnyére is válhat rövidtávon, hiszen mind kétkezi munkát, mind szakértelmet relatíve kedvezően bérelhetnek a piacon. A kérdés, hogy mit kezdenek a vállalkozók ezzel a lehetőséggel.

A lemaradás Szlovákiához, Csehországhoz képest kkv-fronton még mindig jelentős, de lassan Románia tempójának eléréséhez is nőnie kellene a magyar piacnak.

A felzárkózáshoz a finanszírozási és szabályzói környezet nagyjából adott, a monopol piaci szereplőkkel való harcba viszont sokkal többet kellene fektetnie a magyar társadalomnak.

The post A számok azt mutatják, a cégeknek is jobb, ha leválunk az orosz gázról appeared first on Forbes.hu.