Már most több osztalékot vett ki az állam az MVM-ből 2023 után, mint 2021–22-ben összesen. A cég degeszre kereste magát a lakossági piaci árakon.

„Tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára”, a magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – írta meg a 24.hu az energetikai cég egyedüli tulajdonosának döntését. Az első fél évben elért 209 milliárdos adózott eredményre hivatkoznak a hivatalos közleményben, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető”.

A kivett osztalék többszöröse az eddigieknek, 2021 után mindössze 7,5 milliárd, 2022 után pedig már 108 milliárd forint kifizetéséről döntött az energiaóriás. A most meghatározott 309 milliárd forint viszont még tovább pöröghet 2023-ra, ha az állam úgy döntene a decemberi mérlegzárás után, hogy felvesz még valamekkora összeget a cégből.

Több ebből Reptérvásárlás vagy újabb rezsicsökkentés? Ez volt a kormány dilemmája Egy magyar városban teljesen ingyenes lesz a tömegközlekedés

Több mint 700 milliárd forint támogatás – közel 2800 milliárdos árbevétel mellett

A 24.hu szerint a csoport exportja 979 milliárd forint, a kimutatott féléves árbevétel 35 százaléka. A nagy cseh leányvállalaton, az Innogy Českán keresztüli értékesítésben nincs nyoma százmilliárdos eredménynek.

Ugyanakkor az első fél évben 721,212 milliárd forint állami támogatást folyósítottak az MVM-nek egy tavaly augusztusi kormányrendelet alapján a magyar rezsicsökkentett tarifa utáni veszteségek kompenzálására. Emellett a a cseh ársapka miatt is további 44,356 milliárd forintot folyósítottak rezsivédelemre az MVM-nek.

Csakhogy a csoport bevétele ezzel együtt már 340 milliárd forinttal, azaz 2769 milliárd forintra nőtt az első fél évben az előző évi azonos időszakhoz képest,

kérdés tehát, hogy volt-e szükség ilyen mértékű ellentételezésre. Röviden viszont az történt, hogy az 1789 köbméteres havi átlagfogyasztás felett megállapított 767 forintos lakossági piaci gázáron jól keresett az energiaszolgáltató, a 102 forintos rezsicsökkentett ár pedig hiába haladta meg jelentősen a beszerzési árat, az itt képződő veszteséget bőven komepnzálták a rezsivédelmi alapon keresztül.

Így történhetett meg, hogy az első fél évben 1417 milliárd forint bevételt hozott a gázértékesítés, 3,1 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – pedig 407 forintról 233 forintra zuhant a gáz ára –, és hogy az egy évvel korábbihoz képest 580 milliárd forinttal megugrottak az egyéb működési bevételek is.

Ami a villamosenergiát illeti, az MVM-nek itt is pluszbevételt hozott az átlag feletti fogyasztásra megállapított 71 forintos lakossági piaci ár. 2022-höz képest 53,2 százalék volt az árcsökkenés, mégis 870 milliárd forintra, 5,4 százalékkal nőtt az árbevétel.

Érthetetlen, szokatlan, átláthatatlan

A 24.hu szakértőket is kérdezett a helyzetről. Például Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint

érthetetlen, hogy a csoportnál egyszerre csak ilyen komoly külföldi nyereség lett, amiből 309 milliárdot ki tud venni a magyar állam.

És bár csak spekulálni lehet a kifizetés hátteréről, az állami vállalat esetében pedig szinte átláthatatlan, melyik üzletágból és milyen módon vesznek ki pénzt, ettől még Pletser szerint nehezen hihető, hogy az MVM exporttevékenysége annyira erős lenne – már csak azért is, mivel Magyarország nettó áram és gázimportőr, és az Energiaügyi Minisztérium is többször kijelentette már, hogy a belföldi földgáztárolók töltöttsége megközelíti a 100 százalékot.

Holoda Attila energiaszakértő, egykori államtitkár-helyettes szerint

szokatlan, hogy mindössze egy-két leányvállalat kiugró eredményével indokolják a többletet,

miközben az MVM egy vállalatcsoport – mintegy húsz leánycéggel –, amelyben konszolidálni szokás az eredményt.

Holoda kifejtette, hogy a csoport kereskedőcégének (MVM CEEnergy Zrt.) olyan engedélye van, amivel Európában bárhol kereskedhet, és vásárolhat földgázt a nyugat-európai gáztőzsdéken is, majd a kontinensen bárhol értékesíthet. Ugyanezt az orosz energiahordozóval is megteheti, a kőolajtermékekkel ellentétben semmiféle uniós szankció nem vonatkozik a földgázra.

Holoda szerint elképzelhető, hogy az MVM hozzáfér olyan pótlólagos mennyiségekhez az orosz piacról, amiket aztán nyereséggel tud továbbértékesíteni. Hozzátette, aligha valószínű, hogy komoly, a kimutatásokban is jól látszó haszonnal lehet az effajta gázügyleteket végrehajtani.

The post Reptérvásárlás vagy újabb rezsicsökkentés? Ez volt a kormány dilemmája appeared first on Forbes.hu.