Itt a Visszajáró, a Forbes.hu új, hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Már biztos a recesszió

A héten a legfrissebb GDP adatsor is megérkezetett, már biztos, hogy csökkenni fog az éves bruttó hazai össztermék értéke. Az idei év első három negyedévében a magyar gazdaságban 1,2%-os visszaesés volt tapasztalható, így 2023-ban biztosra vehetjük a recessziót. A 2024-es kilátások egyelőre elég bizonytalanok, az európai gazdaság továbbra is gyengélkedik, az uniós források beáramlásának idejéről és mértékéről sincs biztos információnk. A vállalatok és a lakosság is küzd a régóta tartó magas inflációval, a reálbérek – korábbi hónapokban mért – súlyos csökkenése a szolgáltatások csökkenésén keresztül gyűrűzik tovább – olvasható le a KSH adatairól.

A válságos idők tovább nyitották a társadalmi ollót: átlagosan 800 ezer forinttal lettünk gazdagabbak, de valahogyan mégsem ezt érezzük. Az elszegényedő Magyarország problémáiról a G7 riportját ajánljuk elolvasásra.

Véget ért az osztogatás utolsó hulláma

Relatíve gyorsan, egy hét leforgása alatt kipörgette a jövőre akár 18%-ot fizető szuperállampapírt a kormány. November 22-én új konstrukció jelentett be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), melynek keretében az új Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP, 2032/I sorozat) inflációkövetés helyett 9,9%-os kamattal dobják piacra. Az új papír első kamatperiódusa 2025 áprilisáig tart, utána visszaáll az inflációkövetés.

Az utolsó 3 évben a 2032/I sorozat emelt kamatprémiumot fizet, az ÁKK ezzel azt szeretné elérni, hogy az állampapírokat a 8 éves futamidő alatt a lehető legtöbb befektető végig megtartsa.

Több ebből Pár napunk maradt, hogy rávessük magunkat az évtized legjobb magyar befektetésére Az AI jövője? Nem a fejlesztésektől tartok. Az emberektől – interjú Tari Annamáriával

Black Friday: online kígyóztak a sorok a 2033/I sorozatú, régi típusú PMÁP-ért. Az átlagosan 33 milliárdos állampapír-vételi kedv az elmúlt héten közel megháromszorozódott, a bejelentést követően több mint 91 milliárd forint értékben szálltak be a magyarok a vissza-nem-térő állampapír-konstrukcióba.

Befektetői és szakértői oldalról is felmerült a KSH-infláció fölött fizető papír kivételét megnehezítő büntetőkamat kérdése. A vásárlás utolsó hete meglehetősen mozgalmasra sikerült.

Még korábban Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója csillapítgatta a kedélyeket és ígérte meg, hogy továbbra is 99%-os áron fog történni a papír visszavásárlása. A héten azonban a Telex kiszúrta, hogy kérdőívben puhatolózik a kormány az állampapír-tulajdonosok körében, hogy mégis mit szólnának, ha végül módosulnának a feltételek. Az ijesztő hírek után a pletykákat végül Varga Mihály zárta rövidre: marad az 1%-os költség.

CSOK fronton is történtek újdonságok:

Csütörtök este megjelent a CSOK PLUSZ részletszabályait tartalmazó kormányrendelet, miszerint

a támogatott hitel kamata maximum 3% lesz, nagyobb ingatlanba költözéshez, illetve az ingatlan bővítéséhez is felhasználható, 15, 30, vagy akár 50 millió forintos összeggel igényelhető, a feleség 41. betöltött életéve előtt, a magzat 12 hetes korától igényelhető, a második gyermektől kezdve gyermekenként 10 millió forinttal csökken a fennálló kölcsöntartozás, az értékhatár első közös ingatlan esetén 80 millió forint, míg második ingatlanba költözés vagy bővítés esetén 150 millió forint. A CSOK PLUSZ feltételei örökbefogadás esetén is ugyanúgy érvényesek. Több ebből Csok plusz: drasztikus kamatcsökkenés, aminek az állam örülhet a legjobban Megjöttek a csok plusz részletszabályai: vannak meglepetések

Ingatlan: még mindig a vevők vannak jó alkupozícióban

Éves és havi alapon is élénkült novemberben az ingatlanpiac az Ingatlan.com adatai alapján. Sokan akarják még kihasználni a nagyvárosi CSOK-ot, de a vásárlók egy része már az új CSOK szabályok szerint készül kimenni a piacra.

A piaci dinamikát meghatározza, hogy a vásárlók közel 200 ezer eladó ingatlanhirdetésből válogathatnak, ami 18 százalékkal több a tavaly november végi 170 ezres kínálathoz képest az Ingatlan.com kimutatása szerint. A piaci változásokra utal viszont az a jelenség, hogy a novemberben eladásra meghirdetett lakóingatlanok száma minimálisan csökkent. A novemberi friss kínálat 6 százalékkal alacsonyabb szintet mutat októberhez képest és több mint 10 százalékot tavaly novemberhez képest. Már a múlt év második felében megkezdődött a kínálat bővülése, így eleve magas bázisról indult a piac. 

A lakáseladásban vagy továbbköltözésben gondolkozók többsége már meghirdette eladó ingatlanát, csak a kereslet nem volt képes felszívni a megnövekedett kínálatot a piacról. a következő hónapokban egyértelműen a vásárlást tervező lehetnek kedvező helyzetben. A kínálat továbbra is nagyobb mint tavaly ilyenkor, a vevőjelöltek alkupozíciója még mindig előnyös, az árak pedig továbbra sem emelkednek. Az ingatlanos portálnál a CSOK plusz miatt sem számítanak az árak emelkedésére.

Fizetésemelés?

Egyre többen inkább új állást keresnek, nem pedig a mostani munkahelyükön jelzik, hogy magasabb fizetésre lenne szükségük. Nem a legbiztonságosabb taktika, de az infláció sokakból kikényszeríti.

2023 nem a kisvállalkozók éve

A héten publikálta az Európai Központi Bank (EKB) éves felmérését a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg nehézségeiről. SAFE névre hallgató kutatás Európa szerte vett fel adatokat a cégek nyereségességéről és aktuális problémáiról.

Ahogyan azt korábbi cikkünkben megírtuk, a magyar kkv szektor nem hozta a szomszédainkhoz hasonló mértékű visszapattanást. Amíg az orosz gázról részben vagy egészben lecsatlakozó Szlovákia és Csehország az Európai Uniós átlag fölött teljesített a profitabilitást növelni tudó cégek arányában, addig itthon a válságra érdemben reagáló változtatások hiányában elmaradt a várt visszapattanás.

Profitabilitás változása Európai Uniós szinten és az egyes tagállamokban. Forrás: ECB, SAFE 2023

A kutatása a kisvállalkozók problémáit is monitorozza:

2014 óta a piacszerzés a magyar cégek fő problémája, 2020-tól elérhetőbb áron tudtak a magyar vállalkozások munkaerőhöz és alapanyaghoz jutni, az árverseny és a szabályozás problémája Európai összehasonlításban lazának mondható, Magyarországon a finanszírozás kérdése a legkevésbé problémás terület.

A lemaradás Szlovákiához, Csehországhoz képest a kisvállalkozók szintjén még mindig jelentős, de lassan Románia tempójának utoléréséhez is fejlődnie kellene a magyar piaci és vállalati kultúrának.

És amikor azt gondoltuk, hogy ennél több rossz hírt már nem tartogat magában a hét,

99 éves korában meghalt a legendás befektető, Charlie Munger, majd két nappal később 100 éves korában Henry Kissinger.

Lassan tényleg elköszön a XX. század.

The post Recesszió, reálbércsökkenés, kifilézett állampapír. Meghalt Kissinger. appeared first on Forbes.hu.