Októberben valójában tíz százaléknál magasabb volt az infláció, a 9,9 százalékot a KSH számítási módszertanának megváltoztatásával hozták ki – állítják a szakértők.

Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció – írja a Népszava. A mutató 9,9 százalékra csökkenését a szakértők kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertanának tudják be.

Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lett volna.

Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke.

Mellár emlékeztetett arra, hogy októberben a KSH számítása szerint a energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért.

Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a „lakossági piaci áras” termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási mennyiséggel súlyozzák, akkor az jönne ki, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent.

Mellár szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna. Ugyanerre jutott saját számítását végigvezetve Katona Tamás is, szerinte:

az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb.

Hasonló számszerű megállapításra jutott Róna Péter közgazdász is, aki szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a KSH régi módszertanával számolva. A statisztikai hivatal a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető. A közgazdász szerint nem azzal van gond, ha megváltoztatják egy számítás módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ha ezt teszik, akkor megszűnik az összehasonlíthatóság.

The post Manipulálták a számítást, hogy egy számjegyű legyen az infláció? appeared first on Forbes.hu.