Továbbra is úgy veszik a Metát, mintha a befektetők nem hallottak volna a Digital Services Act (DSA) és az azt követő Digital Markets Act (DMA) új irányelveiről.

Nem ma kezdődött az Európai Unió hadjárata a keresőmotorok és közösségimédia-platformok ellen, a Meta árfolyamán ez azonban a legkevésbé sem látszik. Pedig ha a techóriás betartja az összes kért előírást, az strukturális változtatásokkal és jelentős bevételcsökkenéssel is járhat. Az elmúlt évek nagy pluszainak ellenére (vagy talán épp azért) a belsős részvénytulajdonosok egy éve csak eladnak.

A Facebook szabályozása méltatlanul alultárgyalt téma. Sok-sok EU-s szabály és levél, kibogarászhatatlan mennyiségű intézményi-, állami- és magánérdek. Valójában sokkal egyszerűbb a kérdés, mint amilyennek elsőre tűnik, ennek megértéséhez egy kis gazdaságtörténeti kitekintés.

META részvényárfolyama az elmúlt 5 évben (2018-2023)

Mitől közintézmény egy közintézmény?

Intézményi közgazdaságtani klisé a vasúti rendszer és annak privatizációja. A magánvasutak sokkal hatékonyabban és kényelmesebben szervezik meg az utazást, dinamikusan áraznak, mint a repülőgép-társaságok, minőség és alacsony ár versenyez. A MÁV szörnyű állapota sem független tehát az állami léttől: a magyar állam veszteséget termel, abban a szektorban, ahol a cseh állam nyereséget. Hogyan csinálják, ha nem ők üzemeltetnek?

A sínek.

A sín bérelhető: állami tulajdon. A modell Adam Smith óta működik.

A megművelendő föld, az infrastruktúra egy ideális rendszerben csak bérelhető, de nem tulajdonolható, mert tulajdonosát korlátlan erőforrásra jogosíthatja fel.

A nagy amerikai vasútépítések korában a korlátlan erőforrás problémája a gyakorlatban is megvalósult. A vasúttársaság minden út után profitot realizált, a vállalati profit növekménye a GDP-vel tökéletes korrelációban állt, kockázat nélkül. Idő kérdése volt tehát, hogy államosítva legyenek a sínek.

Az infrastruktúra korlátlan erőforrás, magánkézben korlátlan hatalom.

Infrastruktúra területén nincs verseny, nincs kockázat. Infrastruktúra a sín, a járda, a víz, a levegő. Az állampolgári léthez, teljes élethez, az infrastruktúra nem megvonható. Egy demokráciában az infrastruktúra közintézmény.

A Meta közös ügy. A Meta közügy?

2024 január elsejére biztosan meghaladja a rendszeres (minimum havi egyszeri használat) Meta felhasználók száma a 4 milliárd főt.

A Facebook, WhatsApp, Instagram és Messenger termékek rendszeres felhasználói a föld 15 év fölötti népességének közel kétharmadát teszik ki.

A Facebookról uniós irányelvek mentén kijelenthető, hogy monopol szereplő, hiába állítja Zuckerberg, hogy a Google-lel és a Youtube-bal piaci körülmények között versenyez. A Meta és Alphabet szolgáltatások egymást kiegészítik, nem helyettesítik, így párhuzamosan monopol szereplőként lépnek fel a piacon. A Facebook és az Instagram szolgáltatásai súlyosabban dominálják a piacot, mint a Messenger vagy a Google, hiszen kiváltásukra más üzenetküldő vagy keresőalkalmazás nem használható, platformot szolgáltatnak: maguk a felhasználók teszik őket értékessé.

2012-ben és azóta többször is felmerült a Facebook államosításának vagy megreformálásának szándéka – az Európai Unió intézményei lehetnek azonban az elsők, akik komolyan ellen tudnak feszüli a techóriásnak.

A fent már említett DMA és DSA egy igazságos és demokratikus online platform létrejöttét célozza, amit ha nem is államosítással, de kellően erős szabályozással az európai országok ki tudnak kényszeríteni,

átalakítva a Facebookot egy mindenki számára elérhető és bérelhető „sínpárrá”.

Sötét megoldások

A Facebook monopol platform, infrastruktúra, de nem csak a kvázi korlátlan profit miatt van korlátlan hatalma a piacon. Az algoritmus, a „sötét” (adat alapú) megoldások piaci és politikai döntések befolyásolásának fő eszközévé vált az elmúlt évtizedben, így nem csak a demokratikus hozzáférés, de az igazságos verseny és a szabad piac, szabad választások fő veszélyforrásává is vált a Meta.

Az online platformok online interfészein megjelenő sötét megoldások olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak.

eur-lex.europa.eu

Az Unió pozíciója egyértelmű, a monopol platformok teljesen más jellegű kockázatot jelentenek, mint a kisebb online közösségek.

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok olyan társadalmi kockázatok forrásai lehetnek, amelyek hatókörüket és hatásukat illetően eltérnek a kisebb platformokhoz fűződő kockázatoktól.

eur-lex.europa.eu

Amíg kisebb oldalak üzemeltetőit az állami szervek hatékonyan szűrik, ellenőrzik, büntetik – a Facebooknál nagyon más a helyzet. A Hamász terrorszervezet közösségimédia-aktivitását az EU felszólítására törölte a Facebook, de nem igazán hatékonyan. A Magyarországon terjedő orosz dezinformációs csatornát, a Facebookon közvetlenül és közvetetten (más portálok által idézve) egyre nagyobb teret foglaló Orosz Híreket sem korlátozza megfelelően a techóriás. Az emberi életeket követelő covid csúcsidőszakában a hamis tartalmak terjedése miatt sem nézett szembe a Facebook jelentős elmarasztalással.

Facebook szabályzása nem szabályzás

A Facebook nem egy cég, ami szabályzásra szorul.

Nem egy vasúttársaság, ami rossz minőségben, megbízhatatlanul, drágán – visszaélve az utasok adataival és döntési szabadságával – működik. A Facebook a vasúti sín, amin értékes, aktuális hírek és személyes beszélgetések mellett radikális, fundamentalisa és tudomány-ellenes hangok vasúti kocsijai száguldoznak hihetetlen sebességgel és hatékonysággal.

Az átláthatóság biztosítása és az online platformot üzemeltető szolgáltatók tartalommoderálási döntéseinek vizsgálata, valamint a jogellenes tartalmak online terjesztésének nyomon követése érdekében a Bizottságnak egy olyan adatbázist kell fenntartania és közzétennie, amely tartalmazza az online platformot üzemeltető szolgáltatók olyan esetekben hozott döntéseit és azok indokolását, amikor információkat távolítanak el vagy más módon korlátozzák azok elérhetőségét és az azokhoz való hozzáférést. 

eur-lex.europa.eu

Lassan egy évtizede nyílt titok a Facebook buborékképző hatása, ami ellen az EU legfrissebb rendelkezései szintén fellépnek. Ez a buborék hatás a legképzettebb felhasználók érzékelését is torzítja, a kiskorú és gyanútlan felhasználók pedig extrém módon veszélyeztetettek. A kiskorúak védelmét az Európai Unió kiemelt ügyként kezeli, a megtévesztő tartalmak mellett zaklatás és jogosulatlan adatgyűjtés áldozatává is válhatnak.

[szükséges] célzott intézkedések meghozatala a gyermekek jogainak védelme érdekében, beleértve az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket, illetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy jelentsék a zaklatást vagy adott esetben segítséget kérjenek;

eur-lex.europa.eu

A Facebook szabályzása nem szabályzás. A visszaélések korlátozásához nem lehetséges a Facebook algoritmusának bizonyos funkcióit, hiszen az oldalon töltött időt maximalizáló algoritmikus működés maga a visszaélés. A gyors és mindent megmagyarázó igazságok leszállítását nem a platform, hanem annak felhasználói végzik el, moderációjukat nem a Facebook ÁSZF-nek, hanem a hatályos jogszabályoknak kellene ellátniuk, megfelelő törvényi indoklással és jogorvoslati lehetőséggel – foglalható össze az Uniós anyag.

Mi lesz veled Meta?

A Meta 860 milliárd dolláros értékével a világ jelenleg hetedik legértékesebb vállalata. Az EU szabályzói attitűdjéből még nem következik, hogy a jövőben teljes kontrollt gyakorolnának a cég fölött, ahogyan az államosítás sincs még a döntéshozók tervezőasztalán és meglepő lenne, ha komolyan szóba jönne.

A következő években viszont további szigorításokkal és bevételvesztéssel számolhat a Meta, ha a DSA és DMA keretrendszerét betartatja az Európai Unió.

Az európai demokrácia és a fair piaci érvényesülés jövőjét befolyásoló szabályozás minden uniós állampolgár életére hatással van. A Meta társadalmi felelőssége túlmutat a nyers tőkeérdeken, ezt az Európai Unió is tudja. A DMA hosszú passzusait olvasva egyértelmű, hogy a Facebook és platformszolgáltató társai nem pusztán cégek, és a 2023-as év végére az EU is eljutott arra a pontra, hogy ne így tekintsen rájuk. Befektetőként, felhasználóként mi se essünk bele ugyanebbe a hibába.

The post Miért gondoljuk, hogy a Facebook is csak egy cég? Nagy változások jöhetnek a Meta életében appeared first on Forbes.hu.