Az SAP ősszel szervezett kétnapos bemutatót, amin azt mutatták meg, hogyan vásárolunk majd a jövőben.

Walldorf városáról itthon sokaknak a nagyon hasonló nevű oktatási intézmény juthat eszükbe, pedig a Waldorf-iskoláknak semmi közük a nyugat-német vidéken terjeszkedő, történelmi kisvároshoz, ami az utóbbi évtizedekben az informatikai fejlesztésekről lett ismert, amolyan európai Szilícium-völgyként. 1972-ben ugyanis itt alapították a Systemanalyse und Programmentwicklung nevű céget (ez szabad fordításban „rendszerelemzés és programozást” jelent), ami rövidítve csak SAP néven vált ismerté világszerte.

Akárcsak a Google központjának otthont adó Mountain View, Walldorf is a mai napig az SAP főhadiszállása. A település cirka negyedét kitevő, déli terület egy saját buszjáratokkal, boltokkal, szóval komplett infrastruktúrával megtámogatott komplexum, ami kellően impozáns otthont biztosít az európai gyökerű techóriásnak.

A tech ipar legbefolyásosabb hírlevelét egy magyar írja. Az Ubert hagyta ott, és most nagyot szakít

„The future is now, old man”

Az SAP első számú termékei vállalatirányítási rendszerek, azaz kimondottan más nagyvállalatok ügyeit bonyolító infrastruktúrák. A cég persze a kkv-król sem feledkezik meg, több megoldás és termék is elérhető a kisebb vállalkozások számára, és az SAP szerint a digitalizáció már nem olyan nagy mumus ezen a területen, mint egykor volt.

„Határozott gyorsulást látok a középvállalkozások piacán” – mondja Dominik Metzger, az SAP ellátási láncokkal foglalkozó részlegének vezetője, mikor a digitalizáció és a kkv-k viszonyáról kérdezem. „Van néhány kiemelkedő példa, mondjuk a digitális natívok, azaz olyan cégek, amiket az elmúlt tíz évben alapítottak, és nagyon is értik a digitális háttér fontosságát. Ami számomra jelentős változás a kkv-k világában, az a cloud computingba vetett növekvő bizalom.” Hozzáteszi, hogy ezt elsősorban a költségek fűtik, hisz egy hatvan fős cég esetében jelentős befektetés fenntartani két IT-st, nem beszélve a komplett lokális infrastruktúra kiépítéséről. És bár az SAP lát potenciált a kisebb cégekben, egyelőre a nagyok vannak fókuszban.

Ennek az egyik különös előnye, hogy az SAP komoly rálátással bír az ügyfelei által elképzelt (és formált) jövőre, több iparágban is.

Ha a legnagyobbak ligájában játszol, ráadásul a B2B csapatban, már közvetve is előre tudod vetíteni azt a világot, amit a szóban forgó nagyok várnak.

Okos szatócsboltok. Mobilappos autóvásárlás, ami a családi verdát már inkább, mint szolgáltatást nyújtja. Intelligens logisztika. És persze e-sport, mert a sima sportot már kipipálta az SAP. 

Az autó szolgáltatás lesz, nem termék

A bemutatókat elsősorban az SAP Joule inspirálta: ez a cég szeptemberben bejelentett, saját alkalmazásaihoz fejlesztett virtuális asszisztense, ami a ChatGPT-vel indult nagy nyelvimodell-őrület meglovaglásaként is felfogható. A felhasználó köznyelvi megfogalmazású kérdéseket tehet fel Joule-nak, aki képességeihez mérten igyekszik segíteni a munkát – és bár a fejlett chatbotokra sokan még most is legyintenek, alapjaiban változtatják meg, ahogy ember és gép kommunikál. Erre pedig egyre nagyobb szükség lesz, legalábbis abban a jövőben, amit a SAP lát maga előtt.

És ami már el is kezdődött. A Hoffenheimmel kapcsolatos fejlesztések előnyeiről már írtunk a Forbes.hu-n. A walldorfi, 2021-ben átadott bemutatóterek viszont olyan területeken mutatnak újat, mint a bevásárlás vagy az autóvásárlás. Ott van mindjárt a Smart autómárka bevonása az SAP IT-infrastruktúrájába! A Mercedes-Benz által alapított brand egybeforrt a belvárosi kisautó fogalmával, és mint ilyen, a technológiai tudatossággal. Így logikus lépés volt a rendszer, ami a vásárló által megadott adatok alapján segít kijelölni a hozzá legjobban illő Smart-modellt.

A folyamat egy mobilappon át megy, de nem áll meg ajánlásnál: ha az ügyfél úgy ítéli meg, hogy tetszik neki az ajánlat, az alkalmazásban meg is rendelheti az autót, amit aztán végig online menedzsel, és bizonyos idő után már lízingelheti is az újabb modellt, ismét ajánlás alapján. A prezentáció legerősebb üzenete az autó, mint szolgáltatás üzleti modell előrevetítése. A szoftverek és okostelefonok világában már működő stratégia az autókra is kiterjedhet, és végül is logikus új szintnek tűnik, hogy ne kelljen annyi felet bevonni, olyan sok emberrel beszélni, legyen elég egy app, ami az egyre jobb autónkat évről-évre megigényli.

Björn Schick, a Smart Chief Experience Officerje kifejtette, hogy az SAP technológiája nem csak az autóvásárlásban segíthet, de a kocsi használatát is testre szabhatja. Amíg a verda aktív, az alkalmazásban mindenféle akciók, extrák jelenhetnek meg, és kimondottan a tulajdonos igényeinek megfelelő ajánlatokkal lehet kényelmesebbé tenni az autózást. Például, ha a rendszer érzékeli, hogy Béla, a friss Smart-tulaj… khm… „sportosan” szeret vezeti, előre tudja jelezni, hogy tölteni kéne az aksit a következő kútnál, különben nem biztos, hogy marad elég kakaó az út további szakaszára. Schick persze hangsúlyozta a felhasználói adatok legális és biztonságos felhasználását, ami bizonyos szempontból korlátozza ugyan a lehetőségeket, de a jogi környezetnek ugyebár meg kell felelni.

Szenzorfőzelék vacsorára

Ugyanerre a gondolatra fűzte fel a SAP a jövő szupermarketét, amit az autós bemutató után, egy lépcsősorral lejjebb tekinthettünk meg. Elsőre úgy tűnt, hogy egy hétköznapi szatócsba térünk be, de a plafonra tekintve

kismillió szenzor tárult elénk, és kiderült, hogy a polcok mögött is kamerák lesik minden mozdulatunkat.

A demonstráció szerint egy okosított szupermarketben a dolgozók azonnal értesülnek róla, ha egy konzervet leemeltek a polcról, így tehetnek a váratlan kiüresedés ellen, sőt a vásárlók igényeit, preferenciáit is valósidőben rögzíthetik, hogy ennek megfelelően alakítsák a raktárkészletet. A rendszer a jogszerűség miatt nem folyamatos felvételeket készít, hanem a vásárlás pillanatában fényképez, arcok nélkül – habár nem kell sok fantázia ahhoz, hogy belássuk: teljesen szabadjára eresztve egy ilyen okosközért könnyen a vásárlók bőre alá férkőzhetne.

Az SAP szerint persze

a cél inkább a dolgozók segítése, nem pedig a nonstop gépesítés.

Mivel egy intelligens boltban több adat áll rendelkezésre, a beosztások és a mindennapi feladatok is előreláthatóbbá válnak. Ez minden bizonnyal a kiskerláncok igénye is: nem csak a vásárlóikat szeretnék jobban megismerni, de a folyamataikat is optimalizálnák – arról nem beszélve, hogy mi, vásárlók, vagy pontosabban a fenti példában szereplő Béla egy ilyen közértbe térve rögtön testre szabott akciókkal és ajánlatokkal találja szembe magát. Csak neki, csak most, a babkonzerv egy euróval olcsóbb! Hasonló akciók most is vannak, általában külön alkalmazások és e-mailek felelnek értük, de az SAP által felvázolt jövőben ez egy automatikus folyamat.

Akárcsak a gyártás és logisztika, amiknek saját ipar 4.0 mintagyárat épített a cég. A több robotos alkalmazást is magába foglaló, integrált rendszert a dolgozók elmondása alapján igény szerint módosíthatják – amikor például mi megnéztük, AGV-k nem cirkáltak az állomások között, noha a nyilak fel voltak festve nekik a padlóra. Helyette a fenntarthatóság állt a prezentáció középpontjában: habár műanyag poharakat lehetett gyártani az épp aktív gépekkel, az energiafelhasználás és a hatékonyabb működés alapvetően fenntarthatóbb eredményeket szül. Az általános megfogalmazás nem véletlen:

a digitalizáció nem spanyolviasz, nem old meg minden problémát, sőt az utóbbi években olyan gyakran hallottuk ezt a kifejezést, hogy szinte már könnyű immúnissá válni rá.

„Én elsősorban pozitív dolognak mondanám” – válaszolja Dominik Metzger a buzzwordösödés hatásait firtató kérdésemre. „Úgy látom, hogy ezeket a problémákat egyszerűen csak hosszú időbe telik megoldani. Vegyül példának az IT/OT (információs technológia / operációs eljárások – a szerk.) konvergenciát! Az ügyfeleink nagyon komplex rendszereket üzemeltetnek: olyan gépeket találsz, amik több évtizede működnek, amik mellé könnyen beköthető berendezéseket telepítettek. Azt gondolom, hogy a megoldás a standardizáció: a cégeknek meg kell egyezniük a standardokról, vannak is erre befolyásos törekvések, de ez időbe telik.”

A sport jövője?

Persze nem mindenre válasz az idő. Az e-sportok előretörését sok-sok éve várja a világ, és bár a folyamat elindult, egyelőre nem úgy néz ki, hogy a következő olimpián League of Legendset vagy Counter-Strike 2-t fogunk nézni. Ennek sok oka van, amik túlfeszítik a cikk kereteit, de annyi bizonyos, hogy az e-sport, mint gondolat, még mindig ott van a megavállalatok fejében, és ha eljutunk oda, hogy ez a fajta szórakozás nagyobb népszerűségre tegyen szert, ezek a cégek készen akarnak állni. A SAP is foglalkozik e-sporttal, egészen pontosan annak támogatásával: komplett előadást tartott a cég arról, hogy az olyan fizikai sporttal foglalkozó partnetek mellett, mint a Hoffenheim, a virtuális térben mozgó Team Liquid és Valve is az SAP megoldásait használják.

A Team Liquid egy holland gyökerű e-sportszervezet, ami adatelemzésben és -bányászatban kérte az SAP segítségét. A cég 65 ezer órányi Dota 2 és 2,1 millió órányi League of Legends meccset elemzett ki, hogy bizonyítsa: igenis vannak olyan döntések a játékok elején (például, hogy melyik hőst vigyünk táncba), amik több százalékkal növelik a győzelem, vagy épp a vereség esélyét. Az emberi tényező itt nyilván még felül tudja írni a számokat, de az olyan profi szervezetek, mint a Team Liquid, nem bízhatnak mindent a véletlenre.

Ami a Valve-et illeti, Thomas Esser, Global Sponsorships Director elmondása szerint a Seattle-i cég igen különös kéréssel kapcsolatban kereste meg az SAP-t: szerették volna, hogy a 2022-es The International bajnokságon valósidejű eredménykiírást és analitikát lássanak a nézők. Azaz, hogy automatikusan jelenjen meg, melyik volt mondjuk a legeredményesebb hős, vagy az egyes játékosok nyerési statisztikája.

„Korábban ezt dolgozók csinálták, egy Excelből másolták ki az adatokat, kézzel” – mondta Thomas. Bizony: a zárkózottságáról híres Valve-nél a 2021-es The International még ezzel a kissé ósdi megoldással működött, holott a világ legnagyobb össznyereményű e-sportbajnokságáról beszélünk, 40 millió dollárt is meghaladó összeggel. „Látták, hogy mit csináltunk a Team Liquidnek és ezért léptek velünk kapcsolatba” – válaszolta Thomas az azt firtató kérdésemre, hogy mégis miért pont az SAP-ra voksolt a Valve. Ebből is látszik, hogy bármilyen fejlett és online is lesz a jövő, a személyes tapasztalások sosem fogják elveszteni a relevanciájukat.

The post Az autó már nem termék, hanem szolgáltatás lesz – így látják a jövőt a német Szilícium-völgyben appeared first on Forbes.hu.