Nagyjából 10 milliárd euró felszabadításáról döntött az Európai Bizottság. Olyan uniós felzárkóztatási támogatásokat szerezhet meg most Magyarország, amelyeket nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében.

Magyarország teljesítette az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeket – közölte az Európai Bizottság. Az uniós végrehajtó testület ezzel hozzájárult ahhoz, hogy az ország hozzáférjen a számára a hétéves uniós költségvetésből (MFF) elkülönített felzárkóztatási támogatásokhoz.

Vagyis egészen pontosan annak egy részéhez, ahhoz a nagyjából 10 milliárd euróhoz, amelyet nem zároltak a jogállamisági, avagy kondicionalitási eljárás keretében. Arról egyelőre nincs szó, hogy Magyarország teljesítette volna a másik nagy forrás, a helyreállítási alap (RFF) pénzeinek kifizetéséhez megszabott többi feltételt.

A Bizottság azt írta:

„Alapos vizsgálatot és a magyar kormánnyal folytatott többszöri eszmecserét követően a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország megtette azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatalára kötelezettséget vállalt annak érdekében, hogy a Bizottság úgy ítélje meg, hogy az EU Alapjogi Chartájára vonatkozó horizontális felhatalmazó feltétel teljesül az igazságszolgáltatás függetlenségét illetően.”

Last minute jogszabály-módosítások

Érdekesség, hogy a közleményt megelőzően, délben az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer még arról beszélt újságíróknak, hogy amíg nem hirdetik ki az igazságügyi reformot és az úgynevezett közhasznú vagyonkezelő alapítványokat érintő, a kormány által Brüsszelben csendben megígért jogszabályokat a Magyar Közlönyben. Mivel délig erről nem kaptak hivatalos értesítést a Bizottság illetékesei a magyar kormánytól, addig nem tekinthették elfogadottnak a dolgot.

Csakhogy az Orbán-kormány sem itthon nem beszélt erről, sem nyilvánosságra nem hozta, miben engedett Brüsszelnek, pedig a jogszabályok csak az elmúlt egy hétben megszülettek. 

A Kúria ügyelosztási gyakorlatával kapcsolatban december 7-én adott ki a kormány egy rendeletet, amelyben arról döntöttek, az ügyeket beérkezési sorrendben automatikusan (vagyis a véletlenszerűen) osztják ki ezentúl a legfelsőbb bírósági fórumon is. Ezt a főbíró, Varga Zs. András korábban hevesen ellenzte.

A másik horizontális feltétel teljesítése kedd estig váratott magára: egy „Az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címen futó salátatörvényben elbújtatva ugyanis ekkor fogadta el az Országgyűlés az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, amely elismeri az Európai Unió Bíróságát.

A megelőző esti jogszabály-módosítást néhány perccel a Bizottság sajtótájékoztatója után jelentette meg a kormány a Magyar Közlönyben, ami így már megfelelt a testületnek, és egy szempillantás alatt fel is oldotta a zárolást.

Annyit persze a bizottsági közlemény még hozzátesz:

az elfogadott jogszabályok teljesítését monitorozni fogja a testület.

Na de milyen pénzekhez jutunk ezek szerint hozzá? Papíron most, hogy állítólag függetlenül és befolyásmentesen képes működni a magyar igazságszolgáltatás, az EU hétéves költségvetéséből járó bármilyen forrásunkhoz. Valójában azonban

10,2 milliárd euró szabadul fel ezzel a lépéssel.

A Bizottság közleménye arra is kitért, hogy Magyarország nem foglalkozott a jogállamiság elveinek azon megsértéseivel, amelyek miatt a Tanács 2022 decemberében intézkedéseket fogadott el. Ezért a Bizottság nem tudja javasolni a Magyarországgal szembeni intézkedések kiigazítását vagy megszüntetését. 

Az Eurologus mindezt úgy szálazta szét: ha a kormány más érdemi lépéseket is megtesz, elvben a teljes, korábban zárolt 21 milliárdos keret kifizethető lenne. Csakhogy továbbra sem férünk hozzá:

6,3 milliárd euróhoz, ami a korrupciós kockázatok miatt, a jogállamisági eljárás keretében három nagy kohéziós alapot blokkol. (Ugyanez a feltételrendszer teszi elérhetetlenné a helyreállítás alapok, vissza nem térítendő támogatás és hitel, plusz egy különálló, de ide sorolt forrás – REPowerEU – összegét, ami 10,4 milliárd euró). 2,6 milliárd euróhoz olyan célzott programokra, amelyek a menekültekkel való bánásmód, az akadémiai szabadság megsértése és az LMBTQI-közösség jogainak korlátozása miatt nem elérhető (ezeket az igazságügyi reformmal együtt horizontális feljogosító feltételeknek nevezik). 3 milliárd euróhoz az úgynevezett tematikus feljogosító feltételek (például a vízgazdálkodás területén elvégzett beruházásokra vonatkozó terv elkészítése) hiánya miatt, amely egyes speciális programokhoz szükséges államigazgatási aktusokat takar.

Noha a mostani döntés nem azonnali pénzcunamit jelent, a kormány mindenképpen elkezdheti benyújtani eddig visszatartott számláit Brüsszelben, itthon pedig az idén sok esetben elmaradt, régóta várt uniós forrásból tervezett pályázatok kiírása elől hárult el az akadály.

Arról, hogy pontosan milyen uniós források, miért vannak zárolva, és hogyan alakult ki a mostani alku a részleges feloldásról, ebben a cikkünkben bővebben is írtunk. Arról pedig, hogy hitelkifizetési előlegként már februárban és jövő decemberben is több százmillió eurót kaphat Magyarország, ebben a másik cikkben foglalkoztunk.

The post Döntött az Európai Bizottság: rengeteg uniós pénz jöhet Magyarországra appeared first on Forbes.hu.