Dóczy Balázs, Magyarország egyetlen hivatásos Lego-építője már gimnazista korában úgy nézte a budapesti épületeket, hogy melyiket milyen boltívekkel és egyéb Lego-kockákkal lehetne a legjobban megépíteni. Később tolmácsmunkáját hagyta ott a kockákért, mostanra pedig jól bejáratott egyensúlyt alakított ki munkává avanzsált hobbijai között. Balázs az egyszemélyes zsűri az RTL-en futó Lego Masters című építőműsorban, amelynek december 23-án szombaton lesz a döntője.

Kilenc óra tíz. Kilencre beszéltük meg az interjút. Várjak még egy kicsit, vagy ráírjak Balázsra? Hírügynökségi tudósító koromban ismertem meg az „akadémiai negyedóra”, vagyis a kvázi megengedett késés fogalmát, bár ez a sajtótájékoztatókon, parlamenti bizottsági üléseken inkább akadémiai tíz perc volt.

„Ne haragudj, online legóztam, nagyon belefeledkeztem. A naptárban meg nem volt beállítva figyelmeztetés”

– mondja Balázs, amikor Sepsiszentgyörgyön kamera elé ül. Az interjút online tudjuk megcsinálni, mert azokban a napokban éppen Romániában tart előadásokat különböző városokban. „Kicsit ilyen motivational speaker is lett belőlem, sokan inspirálónak találják, hogyan építettem fel magam a semmiből.” A Lánchíd egyik oroszlánjának tavaly őszi megépítése óta kap még több megkeresést ilyen előadásokra.

Amikor arról kérdezem, mit adott neki a kockák világa, és mi a fő üzenete a gyerekeknek egy-egy ilyen előadáson, mégsem a belemerüléssel és az alkotás szépségeivel kezdi. Az alkotás folyamatának természetes velejárója a frusztráció, hogy nem biztos, hogy elsőre sikerül az adott dolog. De ezeket a kihívásokat is szeretni kell, mert majd lesz rá valahogy megoldás, mondja. A legózás kitartásra tanította, arra, hogy ha valamit el akar érni, akkor azt meg lehet csinálni, de lehet, hogy csak a sokadik próbálkozásra és módszerrel.

Fotó: Sebestyén László

A letört fog

Egy magas férfi jelent meg a hatalmas Lego-oroszlán lábánál. Augusztus végén, az iskolakezdés előtti utolsó hét vége felé sokan bámészkodtak a margitszigeti zenélő szökőkútnál, a Lánchídról odaszállított oroszlánt is sokan megcsodálták. A sötétkék baseballsapkás férfi egy laptoppal a hóna alatt érkezett, aztán elkezdett felmászni a csaknem háromtonnás, két és fél méter magas állatra, aminek hiányzott alul az egyik foga. Dóczy Balázs pontosan tudta, hová érdemes lépni, ha valaki, ő kívül-belül ismerte a szobrot. Egy szűk évvel korábban csapatával ő építette a Lánchíd oroszlánjának 1:1-es mását 850 ezer Lego-kockából. Ezen a nyár végi délelőttön köré gyűltek az itt-ott felhúzott szemöldökű bámészkodók, akiknek elmagyarázta, hogy ő az oroszlán „apukája”, és épp pótolja a kivett fogakat. Szegény oroszlán már korábban is vandálok áldozatává vált: a fogait pár hónappal korábban már a Deák tér mellett a Városháza téren is ellopták egyszer, a Clark Ádám téren pedig megégették a hátsóját, Balázs ezeket is helyrehozta.

Bár Balázs tíz éve működik együtt a Lego Magyarországgal és ezalatt több mint ötszáz építési projektje volt, 2017 óta pedig hivatásos Lego-építő, a Lánchíd oroszlánjának megépítése volt az eddigi legnagyobb projektje. Nemcsak a több százezer kocka, hanem a szűk határidő miatt is. Mondjuk nem is adódik minden évben, de minden tíz, sőt ötven évben sem egy olyan kaliberű felújítás, mint a Lánchídé. 80 ember 560 órát dolgozott azon, hogy elkészüljön legóból a pótoroszlán, amíg az eredetieket restaurálták. Balázs tanította be az építőket, felügyelte az építést és ellenőrizte a készletfogyást. Az oroszlán a Lánchíd és a Clark Ádám tér után a Városháza térre, majd a Margit-szigetre került, most pedig már Nyíregyházán van, az ottani Lego-gyárban lesz a végleges helye. Az építéshez szükséges világosbarna kockák egy része is innen származik, és miután kimerült a készlet, külön az oroszlán kedvéért legyártottak még pár százezer darabot. Az éjjel-nappali építés miatt Balázs valószínűleg bele sem gondolt, mekkora kánaán, amiben része van.

Gyerekként inkább ahhoz szokott, hogy sosem volt elég kocka: ha valami nagyobbat akartak építeni a bátyjával – az épületeket már ekkor szerette –, akkor a barátaikat is át kellett hívni, hogy legyen elég Lego-kocka. A Lego gyerekkorában a karácsonyhoz is szorosan kötődött. „Egy idő után a szüleim azt gondolták, nem biztos, hogy karácsonyra még mindig kell nekünk Lego, de aztán rájöttek, hogy nagyon csalódottak voltunk, ha nem azt kaptunk.” Az 1980-as évek különböző űrhajós készletei voltak a kedvencei.

„Emlékszem az érzésre, amikor a kezembe fogok egy Lego-minifigurát. Biztonságérzetet adott, jó érzés töltött el. Ez ma is így van. Persze sokkal nagyobb a kezem, de a gyerekkori jó érzés ma is visszajön.”

A következő generáció is a startvonalhoz állt: két és féléves kisfiának karácsonyra Duplót vettek. „Messze a korosztályi ajánlás előtt odakészítettük neki a Duplót” – mosolyog. Évente egy-két készletet magának is megvesz, és ami nagyon tetszik neki, azt össze is építi. Vannak gyűjtői darabjai is, ezeket cégen belüli ajándékként kapta. Idei kedvence a korábbi Classic Space sorozat 50. születésnapja alkalmából kiadott Galaxy Explorer (Galaxis felfedező). „Brutál építési technológiákkal van tele, jól ötvözték a régit az újjal.”

Tudod mennyit érnek a legóid? – Visszavásároljuk magunkat a gyerekkorba

„Aha, az ott egy kettes boltív”

Balázs Újpest kertvárosában nőtt fel, aztán amikor bekerült a Madách Gimnáziumba, elkezdett (persze legós szemüvegen át) rácsodálkozni a belvárosi épületekre. „Egy idő után elkezdtem úgy látni, hogy »aha, az ott egy kettes boltív«. Mint a Mátrixban.” A Zeneakadémiát kívül, de főleg belül különösen sok ideje volt megfigyelni a Madách kórusának tagjaként, az éves énekkari találkozókon. Nem véletlen, hogy ez lett az egyik első épület, amit – már a Lego Magyarország felkérésére – megépített 2014-ben. A Lego itthoni bázisán akkor figyeltek fel rá, amikor „önszorgalomból” megépítette a budapesti Szent István Bazilikát. Mai szemmel nézve ez elég analóg módon zajlott. Nem volt még tervezőprogram (ma a BrickLink Studio nevűt használja a Lego saját, BrickLink nevű oldaláról, ami a másodpiacon lévő Lego-készletek legnagyobb gyűjtőhelye), Balázs egyszerűen felírta egy papírra, melyik kockából mennyi kell és megrendelte a BrickLinkről. A Bazilika kiállítóterében elhelyezett alkotás sokaknak tetszett. „Odajöttek ketten a Legótól, mondták, hogy ez nagyon jó. És ha lesz valamilyen építés, akkor majd keresnek.” Egy hónap múlva fel is hívták a Zeneakadémia megépítésének ötletével.

Ekkoriban még tolmácsként dolgozott. Eredetileg az ELTE angol szakán végzett, majd a szakfordítói és tolmács képzést is elvégezte, és sokáig volt a szakmában, de a 2010-es évek elejére kicsit elfáradt benne. 2014-ben teljesen le is adta. Egyetlen kliense – akiknek még fordít – másik hobbijával, a búvárkodással függ össze: a búvároktatók amerikai egyesületének, a PADI-nak (Professional Association of Diving Instructors) Balázs is oktatója, egyben 13 éve ő fordítja magyarra az összes tananyagukat.

Magányos farkas

Úgy igazán 2013-ban vetette bele magát a Lego-építésbe, és hamar, már 2014 végére látta, hogy akár önálló megélhetési formaként is működhet a dolog. Ezeket a tevékenységeit a 2013 alapított családi vállalkozása, a Kockaműhely fogja össze. 2017 óta hivatásos Lego-építő (Lego Certified Professional, vagyis LCP), jelenleg egyedüli magyarként van benne ebben a 27 fős exkluzív körben. De mit is csinálnak a hivatásos építők azonkívül, hogy alkotnak és első látásra a világ legszuperebb munkája az övék? Az építők és a Lego partnerszerződést kötnek, ebben rögzítenek mindenféle előnyt, de sok-sok szigorú technikai és biztonsági kritériumot is, amelynek az építés során meg kell felelni.

Az LCP-k olcsóbban vehetnek Lego-kockákat, méghozzá bármennyit és nemcsak a BrickLinken elérhető fajtákból, hanem az épp aktuálisan gyártásban lévő, átlagosan 15 ezer féle kocka bármelyikéből. Ez azért is jó, mert sokszor vannak olyan munkák, amihez annyi kocka kell, amit kereskedelmi forgalomban vagy a BrickLinken is lehetetlen lenne összevadászni. Ami a technikai dolgokat illeti, egy, a nagyközönségnek szánt Lego-építménynél mindenre fel kell készülni: stabilan kell állnia akkor is, ha a látogató hozzáér, felmászik rá, de arra is gondolni kell, hogy ha mondjuk nyílások vannak rajta, akkor ne tudjon beleszorulni sem a felnőttek, sem a gyerekek semmilyen testrésze. Előírják azt is, hogy mikor nem lehet sarkokat tenni és kell lekerekített sarkú kockákat használni, nehogy megszúrja a gyerekeket.

Fotó: Sebestyén László

A Legónak egyébként van egy belső szoborépítő műhelye Csehországban, a Prága melletti Kladnóban. A világ minden tájára itt készülnek azok a Lego-szobrok, amiket a Lego Store-okba szánnak. Balázs is többször járt már Kladnóban képzésen, és például az oroszlánépítéssel kapcsolatban is konzultált az ottani vezető mérnökökkel, és egy tervezőprogramokkal kapcsolatos oktatáson is részt vett.

A 27 hivatásos Lego-építő között programozótól ügyvédig sokféle ember van, van, aki mellék-, van, aki teljes állásban foglalkozik ezzel. Balázs az első kategóriába tartozik, mert az építés eléggé kiszámíthatatlan, kampányszerű, ő pedig szeretett volna több lábon állni.

„Nem szeretném az egész életemet benn tölteni, szeretek búvárkodni, vitorlázni, hiányozna, ha legalább az időm felében nem ezt csinálnám”

– fejti ki a másik indokot. Családjával tavaly óta Palma de Mallorcán él, ahol vitorlásoktató egy angol iskolában. Úgy érzi, a legózás most jól egyensúlyba került másik két szenvedélyével.

Balázs szavaiból az derül ki, csak elhatározás kérdése, hogy ki mekkorára növeszti a csapatát és a Lego-építői foglalkozást. A LCP-k fele magányos farkasként dolgozik, legfeljebb pár családtaggal, baráttal, másik felének két-ötfős csapata van, de van olyan is, aki a csúcson 25 embert foglalkoztatott teljes munkaidőben. 2018-2019 környékén Balázs is gondolkozott a szintlépésen, azaz hogy kibérel egy nagyobb stúdiót és ott foglalkozásokat tart, de ezt végül elvetette. Ez most ismét napirendre kerülhet, mert bátyja és unokaöccsei is egyre jobban belejönnek az építésbe, ő viszont továbbra sem akar teljes munkaidőben ezzel foglalkozni.

Mesterek

Több száz legós projektje volt 2014 óta, azt mondja, nem olyan jó abban, hogy ezeket meg is ossza és promózza a közösségi médiában. Amikor nem rendezvényeken vagy csapatépítőkön dolgozik az emberekkel, akkor cégekhez, múzeumokba, látogatóközpontokba készít építményeket megrendelésre. Megalkotta már a Lánchíd és a Hősök tere mását, egy Magyarország mozaikot, de például a budaörsi német kisebbségi múzeumban gyerekkel érkezve is meg lehet építeni az ott kiállított régi bútorokat – Balázs útmutatója alapján. Ugyanez az Esztergomi Bazilikában is működik, valamint a Molnak is épített már olajfúrótorony-terepasztalt finomítóüzemmel.

Fotó: Sebestyén László

Folyamatosan képzi magát, és az RTL legós építőműsora, a most szombaton döntőző Lego Masters előtt sem maradhatott el a képzés. Balázs kiment a Lego dániai központjába, Billundba, ahol egy holland televíziós szakember mondta el neki a tudnivalókat és kameratréninget is tartottak. A műsorral kapcsolatban maga is több építőmester kollégáját megkérdezte a zsűrizésről, Németországtól Új-Zélandig. A fő szempontok, hogy az alkotás szép és technikás legyen, de az is fontos, hogy ötletesen meséljen el történeteket.

A műsor előtt az RTL a Lego szakmai ajánlásai alapján több lehetséges jelöltet megkeresett, köztük Balázst is – írta az RTL Marketing és Kommunikációs Igazgatósága a Forbes.hu kérdésére. A kiválasztás aztán meglehetősen gyorsan, egy telefonbeszélgetést követően meg is történt.

„Balázs szakmai múltja és közismertsége is amellett szóltak, hogy ő az ideális építőmester a műsorba.”

Azt egyelőre nem árulták el, lesz-e második évad, de azt írták: a műsor itthon is kifejezetten népszerű a 4–14 éves gyermekek között (novemberben ebben a korcsoportban a hónap harmadik legnézettebb adása volt a Lego Masters első epizódja), emellett a Lego Masters adásait családi szórakozásként nézték és nézik sok háztartásban. Utóbbi nálunk is igaz: felnőttként is elég jól bele lehet feledkezni a műsorba, pont úgy, mint magába a legózásba.

The post Kizárólag legózásból is élhetne, de nem akar – Dóczy Balázs, a Lego Masters építőmestere appeared first on Forbes.hu.