Talán nem közismert, de a latin-amerikai Guyana partjainál jelentős olajmezőket fedeztek fel, amely rendkívüli módon megváltoztathatja az ország gazdasági kilátásait.

A változás nagyságrendjét jól mutatja, hogy a guyanai kormány költségvetése 2022-ben még 2 milliárd dollár volt, egy évvel később, az olajbevételek megugrásának köszönhetően már 3 milliárd dollár felé hízott. Ha pedig minden a tervek szerint halad, akkor az idei 1 milliárd dollár addicionális költségvetési bevétel 2040-re 7,5 milliárd dollárig bővülhet. Mindezt pedig 800 000 lakos között kellene szétosztani, úgyhogy első hallásra irigylésre méltó kilátásokkal rendelkezik ez a kis ország.

Guyana olajkitermelésének alakulása. 2027-re 1,2 millió hordó/nap a tervezett kitermelésbővülése.

Utólag nem tűnik ördögtől való ötletnek az amerikai Exxon Mobiltól, hogy a világ legnagyobb olajkészletén ülő – de szerencsétlenül azt ki nem használó – Venezuela melletti régióban érdemes nyersolaj után kutatni. Ennek egy eredménye volt az Exxon 2015 évi találata, ami felhívta a figyelmet a térségben rejlő potenciálra.  A nagyságrendet tekintve a Stabroek blokk találat (zöld a jelzéssel a fenti ábrán) felér az USA bizonyított készletének 16 százalékával, vagyis rendkívüli felfedezésről van szó. A lemaradók, akik nem tudtak a régióban szűkös határidőn belül koncesszióhoz jutni, azokat a cégeket igyekeztek felvásárolni, amelyek már birtokoltak fúrási/kitermelési jogokat. Ilyen tranzakció volt például a Chervon-Hess-felvásárlás is a maga 53 milliárd dolláros tranzakciós értékével, aminek következtében a Chevron is már 30 százalékos jogot formálhat a Stabroak mező kiaknázására. Érezhető a térségben rejlő potenciál, ha ilyen pénzeket hajlandóak megmozgatni érte.

Az aranyeső hatását felnagyítja, hogy egy alacsony lélekszámú országról beszélünk, a guyanai egy főre eső GDP három év leforgása alatt utolérte a magyar egy főre jutó GDP mértékét. Pedig pár éve még a lakosság 48 százaléka még mélyszegénységben élt, és három éve még az egy főre eső magyar GDP 40 százaléka volt pusztán.

De vajon tudják-e kezelni ezt a hatalmas aranyesőt az ország jogi intézményei, növelni tudják-e a társadalmi jólétet? Elindul-e az ország egy Norvégiához hasonló úton, ahol az olaj- és gázbevételek jelentős része egy jóléti alapba vándorol? Vagy a politikusok holdudvarának végtelen vesztőjébe keverednek el a dollármilliárdok, mint ahogy Venezuelában, ahol a világ legnagyobb olajkészletén ülve sem képesek érdemben javítani a polgárainak életminőségén?

Talán korai eldönteni ezt a kérdést, sok veszély leselkedik még ezen az úton, ilyen például a „nyersanyag-átok” (resource course) csapdája. Ebbe azok a nyersanyagtermelő országok esnek középtávon, amelyek felfutó nyersanyagbevételeiket nem tudják saját javukra fordítani. Ezek az országok gazdasági szempontból gyakran alulteljesítenek a nyersanyagban nem gazdag országokhoz képest, nem ritkán még a demokratikus berendezkedésük is romlik.

Ha grafikusan ábrázoljuk az országok demokratikus berendezkedését és relatív olajkitermelését, akkor Guyana valahol a két blokk között helyezkedik el, vagyis mintha számára még mindkét út nyitva állna.

Érdemes lesz figyelemmel követni a kis dél-amerikai országgal kapcsolatos híreket, mert sok izgalmat tartogathat még geopolitikai (Venezuelával fegyveres konfliktus) és olajpiaci szempontból (nem OPEC tagország jelentősen bővülő kitermeléssel) is a későbbiekben.

Gaál Gellért
részvényelemző, Concorde Értékpapír Zrt.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

The post Mesés olajkincsek: Norvégia vagy Venezuela lesz-e Guyanából? appeared first on Forbes.hu.