Látványos, szivárványszínű felhőket figyeltek meg az Északi-sarkvidék és annak tágabb környéke felett három egymást követő napon – írja a Live Science. A jelenség hátterében a felső légkörben tapasztalható szokatlan hideghullám áll.

A szakértők szerint a következő hónapokban még több ilyen felhőt dokumentálhatnak.

A gyöngyházfényű, más néven poláris sztratoszferikus felhőket Norvégia, Svédország, Finnország és Alaszka egyes részei felett, sőt még Skóciában és Észak-Írországban is látták.

A felhők december 18-án kezdtek el megjelenni, és egészen december 20-ig tisztán látszottak. Néhány kisebb, kevésbé jól kivehető felhőt december 21-én is észleltek, de általában véve úgy tűnik, eltűnnek.

Ramunė Šapailaitė fotós látványos képeket készített a ritka jelenségről a dél-norvégiai Gran felett.  A felvételeken jól kirajzolódnak azok a színek, amelyekről a felhőtípus a gyöngyház elnevezést kapta. „A felhők egész nap láthatóak voltak az égen, ám a színek csak napnyugta előtt lobbantak fel igazán” – nyilatkozta Šapailaitė.

A jelenséget a magasban uralkodó, hosszan tartó hideg okozta. A poláris sztratoszferikus felhők apró jégkristályokból állnak, amelyek megtörik, szórják a fényt. Emiatt a fény egyes hullámhosszokra, vagyis színekre válik szét, és létrehozza a felszínről látható szivárványszerű hatást.

Like a frozen rainbow – rare high altitude clouds lit up northern skies this week: my photos made it to the story! https://t.co/hehjYPvPaI thanks @DaisyDobrijevic

— alister doyle (@alisterdoyle) December 21, 2023

Az ilyen felhőknek két típusa van, az első jégkristályok és salétromsav keverékéből áll, kevésbé látványos színeket produkál, és összefüggésbe hozható az ózonlyukak kialakulásával, míg a második tiszta jégkristályokból épül fel, és élénkebb színeket hoz létre. A közelmúltban utóbbi típust dokumentálták.

A gyöngyházfelhők csak az alsó sztratoszférában alakulnak ki, a Föld felszíne felett 15-25 kilométerrel. Normális esetben ezen magasságban nem jönnek létre felhők, mivel az érintett réteg túl száraz, rendkívül alacsony hőmérsékleten, mínusz 85 Celsius-fok alatt azonban megváltozik a helyzet: az egymástól nagy távolságra lévő vízmolekulák ilyenkor apró jégkristályokká, majd felhőkké kezdenek összeállni.

Az Északi-sarkvidéken a sztratoszféra hőmérséklete ritkán csökken a kialakulásához szükséges küszöbérték alá, így általában évente csak néhányszor, a téli hónapokban figyelhetők meg a jellegzetes felhők. A mostani jelenségekhez vezető szélsőséges hideghullámot részben az El Niño esemény okozhatta, amely hatással lehet a sarkok körüli hőmérsékletekre. A folyamatban ugyanakkor az ember okozta éghajlatváltozásnak is szerepe lehet.

A szakértők szerint nagy az esélye annak, hogy a következő hónapokban még több gyöngyházfelhő alakuljon ki.

The post Ritka szivárványfelhőket sikerült megörökíteni first appeared on 24.hu.