Nemzetközi mércével mérve Magyarországon kifejezetten alacsony az oktatási mobilitás. A különbségek nagyok és már fiatal korban kiütköznek. Diplomás szülő nélkül nehéz, nőként még nehezebb.

Kisebb valószínűséggel szereznek diplomát a nem diplomás hátterűek, mint az értelmiségi családból érkezők, és ez jórészt már a tizedik osztályra megszilárdul – szemlézi a G7.hu a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézeténél megjelent statisztikai adatelemzéssel dolgozó tanulmányát.

Magyarországon komoly felzárkózási korláttá vált az elmúlt pár évben a diplomásarány növekedés megtorpanása. Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest, így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától.

Az EU vezette tudás-alapú társadalmi modell ezt a felzárkózási pályát követeli meg, amivel a magyar munka-alapú modell erőteljesen szembehelyezkedik.

Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan, 2004 óta évről évre nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk. Az EU mindeközben lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalékos diplomás arány.

A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony: a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon. 

Ami számít: diplomás szülő

Az OECD adataiból következtetve a szerző arra jut, hogy a 25-34 év kor közöttieket vizsgálva a mintegy két tucat OECD-ország közül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az első generációs diplomások aránya 2011 és 2018 között felvett adatok szerint. 

Forrás: Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet, Munkaerőpiaci tükör 2022. OECD-PIAAC első hullámának adatfelvétele alapján Adamecz Anna. (G7.hu)

Ezt a különbséget a tanulmány egy speciális magyar mintán vizsgálta meg közelebbről, és a következőkre jutott.

Az egy járásban élő fiatalok között a nem diplomás szülők gyerekei átlagosan 27,1 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereztek diplomát, mint a diplomás szülők gyerekei. Az első generációs hátrány a diplomaszerzésben 7,4 százalékponttal nagyobb a nők, mint a férfiak között. A diplomás háttér és nem diplomás háttár közötti különbségnek több, mint fele megvan már a tizedikes kompetenciateszteken is, ahol az első generációsok hátránya 11 százalékpont.

A tanulmány eredményei szerint

a nem diplomás szülők fiúgyerekei 13 százalékponttal, míg a nem diplomás szülők lánygyerekei 18 százalékponttal kisebb valószínűséggel szereznek diplomát az értelmiségi hátterűekhez képest.

Következésképpen Magyarországon a nők számára nehezebb első generációs diplomássá válni, mint a férfiak számára, noha természetesen általánosságban a nők nagyobb valószínűséggel szereznek diplomát, mint a férfiak. 

The post Már a tizedikben köröket vernek osztálytársaikra a diplomás szülők gyerekei appeared first on Forbes.hu.