Brutálisan erős évet zártak a tőzsdék világszerte, a magyar piac pedig különösen nagyot durrantott: a létező legjobb forgatókönyv jött be. Kevesen számítottak erre, momentán én sem. Megmagyarázni persze utólag könnyű, de inkább a tanulságok levonása miatt érdemes átfutni, hogy mi történt 2023-ban. Ez Ács világa az év végén.

Fontos, hogy semmiképp sem szabad önmagában nézni a 2023-as évet, minimum az elmúlt két évre célszerű egyben rápillantani, de még jobb, ha a 2020-ig ugrunk vissza, hogy onnan jussunk el egy bekezdés alatt 2022-ig. Az alacsony kamatkörnyezetben folyamatosan békésen emelkedtek a tőzsdék, amikor a covid beütött. A pár hétig tartó zuhanásból a piac gyorsan visszapattant, ami nagy meglepetést még nem okozott, az viszont annál inkább, hogy az emelkedés folytatódott. Miközben az ellátási láncok felborultak, az alapanyagárak elszálltak, a recessziós veszély mellett az infláció is beindult, a tőzsdék – jórészt az irgalmatlan pénznyomtatást végrehajtó jegybankok jóvoltából – folytatták emelkedésüket, folyamatosan új csúcsokra érkezve.

Innen indul az elmúlt két év, majd jött 2022, a kijózanodás éve. Ma már a világ vezető jegybankjainak döntéshozói is elismerik, hogy nem kicsit nézték be az inflációt. Amikor már szálltak az árak, sokáig azt hangsúlyozták, hogy a járványhelyzetből kiindult speckó kínálat-vezérelt inflációról van szó, amit az okoz, hogy a leállások és az ellátási láncok problémái miatt hiány alakult ki, ez megdobta a termékárakat, közben pedig az újranyitással a kereslet is visszatért. Hónapokon át állították a jegybankok, hogy az ilyen jellegű infláció átmeneti, nem igényli válaszként a szokásos monetáris politikai szigort. Aztán amikor kiderült, hogy ja, mégis, jött a piacokon a bezuhanás.

A speckó inflációból olyan speckó év lett, hogy a részvények és a kötvények is szakadtak.

Kijózanodások és várakozások

A 2022-es év Amerikában és Európában is arról szólt, hogy mégsem átmeneti az infláció, gyorsan akadjunk rá a hagyományos eszközökre, azaz: fel a kamatokkal! Az volt a para, hogy épp amikor törékeny a növekedés, sőt inkább recessziós félelmek vannak, akkor kell az infláció miatt szigorítani, pedig ilyenkor épp az élénkítés lenne kívánatos.

A 2022-es dupla (részvény és kötvény) bukó után természetesen jobb eséllyel futottak neki az új évnek a piacok, mintha a csúcsokon lettek volna. De teljesen bizonytalan volt, hogy a szigorítási ciklus meddig tart. A munkaerőpiac feszes maradt, ami állandó inflációs feszültséget jelentett; a Fednek és az EKB-nak úgy kellett letörnie az inflációt, hogy közben a gazdasági növekedés is megmarad. Ez az a bizonyos soft landing forgatókönyv, amiről a legtöbb elemző azt gondolta, hogy nagyon szűk mezsgye, nehezen megvalósítható.

A Wall Street mindenesetre egyrészt elkezdte várni a részvényeknek kedvező kamatfordulót, másrészt megindult a pénz a mindent kibíró, válságálló giga tech cégek irányába.

Így az idei év első kétharmada is kissé leegyszerűsítve arról szólt, hogy a Wall Street megelőlegezte a kamatemelési ciklus végét, majd jól pofára esett, amikor a Fed újra és újra elmondta, hogy ő mást lát, marad a szigor.

Közben a felületes szemlélő azt láthatta, hogy az indexek szintjén szép kis emelkedés van. De ezt a 7 törhetetlen tech cég kitartó emelkedése okozta, ezek kimagasló súllyal szerepelnek az S&P 500 indexben is.

Pénz Vaszkó Iván 5 perc olvasás

Jövő héten dől el, milyen pályát szánnak a forintnak

Pénz Kiss Mónika 10 perc olvasás

Ebből még nagy baj lehet: így borult meg az amerikai kötvénypiac

Októberben, amikor a Forbes Money Summit színpadán a hazai befektetési szakma színe-java fellépett, a 10 éves amerikai kötvényhozam épp megprintelte az 5 százalékot és az volt az egyik fő kérdés, hogy ez elszívhatja-e a pénzeket a részvénypiacról. Nem sokkal korábban szaladt bele a Fed késébe a Wall Street a tőzsdefelügyelet keménykedését hallva. De tehetett és mondhatott bármit a Fed, a piac egyre optimistább lett és kitartóan árazta a pivotot, vagyis a kamatciklusváltást.  

Ekkorra a nagy tech cégek már eszement emelkedésen voltak túl, de a piac nagy része szenvedett. Október végén az S&P 500 index úgy tartott 7 százalékos emelkedésnél, hogy a benne levő papírok nagyobb része esett. A nem piaciérték-súlyozású, hanem minden benne levő papírt azonos súllyal tartalmazó S&P 500 index 5 százalékos mínuszban volt az év elejéhez képest. Nem nézett ki túl pozitívnak az év maradék része.

Lufieresztés helyett fellendülés

Aztán kijöttek újabb kedvező inflációs adatok és a Fed keménykedése is megtörni látszott, elkezdtek szállingózni az ilyen-olyan Fed-tisztségviselők szájából is a 2024-es kamatcsökkentést valószínűsítő elszólások. Erre várt a piac egész évben, már csak az volt a kérdés, hogy beárazta-e? Hiszen felmentek az égbe a tech cégek, de a nagy massza lenn maradt. Világos volt:

egyrészt le kellene eresztenie a tech-lufinak, közben viszont tükröződnie kellene a jó hangulatnak.

Ebből végül azt lett, hogy a big tech fenn maradt, de beindultak a többiek is. Novemberben és decemberben lufieresztés helyett jóval szélesebb spektrumúvá vált a hossz, immár felülteljesítettek a kisebb cégek, pótoltak valamennyit az év nagy részében összeszedett lemaradásunkból. Végül a Fed hivatalosan is kommunikációt váltott, bejelentette a pivotot, tervez három kamatcsökkentést, és erre, az önkívületebe került piac rögtön be is árazott vagy hatot.

Szép V betűt rajzoltak

Így esett, hogy két év alatt rajzolt egy szép V betűt a Wall Street és a fejlett tőzsdék nagy része: gyakorlatilag amit 2022-ben elvesztett, azt visszaszerezte 2023-ban. Az amerikai kötvénypiac, amely októberben még újabb giga bukásra állt, visszatért az év eleji szintre, tehát kötvény plusz nulla, részvény giga hozam (S&P 500 +24%, Nasdaq +43%) a mérleg a tengerentúlon 2023-ban – amit pedig itthon láttunk, az még varázslatosabb.

A magyar tőzsde szinte egész évben kitartóan emelkedett, sőt, az év vége felé folyamatosan döntötte a történelmi csúcsokat (BUX +40%, miközben a német DAX például 20-at ugrott). A kötvénypiacon is komoly hozamesés (árfolyamemelkedés) következett be, tehát a kötvényalapok is nagyon szép hozamot értek el a még magasabb hozamszint mellett vásárolt papírokon.

Tehát a 18 százalék közelébe várt inflációt gyerekjáték volt lenyomni bármelyik magyar eszközzel.

Most akkor el kellene dönteni, okostojás, hogy tré a magyar helyzet, vagy sem – mondhatjátok, olvasók. Hogy is van az, hogy rendszeresen rinyálsz a magyar gazdaságról, közben meg a piacaink szuper hozamot érnek el? Tök jogos a kérdés, megér egy külön Ács világa cikket – pár nap múlva ez is esedékes.

VARGA ZOLTÁN ÉS MILLIÁRDOSLISTA A JANUÁRI FORBES MAGAZINBAN

Megjelent a januári Forbes és benne az 50 leggazdagabb magyar listája. A címlapon Varga Zoltán a legnagyobb független magyar médiacsoport tulajdonosa. A lapban még: a 30 éves Quimby, a Bányai Coffee története, magán-egészségbiztosítás, Horányi Gergő, a Wise igazgatója, a 101 Tigris, Háy János és még sok más. Keresd az újságárusoknál, vagy lapozz bele online!

The post Milyen infláció? A tőzsdén könnyedén a dupláját kereshetted 2023-ban appeared first on Forbes.hu.