Sok egykori 30/30-as vált a techvilág titánjává, lettek ügyvezetők, vagy akár dollármilliárdosok. Néhányan viszont csalókként végezték, vagy még rosszabbul jártak. SBF-től Martin Shkreliig, íme azok a 30/30-asok, akiket legszívesebben visszavonna az amerikai Forbes.

Az amerikai Forbes az elmúlt tizenhárom évben mindig összeállította az aktuális 30/30-as névsort, azaz egy gyűjtést 30 tehetséges 30 alattiról. Az amerikai kiadásban mára ennek húsz kategóriája összesen hatszáz főt számol évente. Ehhez adjuk hozzá az európai és ázsiai összeállításokat, és máris tízezer csodagyerek felett járunk – na meg több mint százezer jelöltnél. (A legutóbbi magyar évfolyam itt böngészhető.)

Sokan közülük a kultúra formálói, a techvilág titánjai, vagy dollármilliárdosok lettek – ez utóbbi kategória harminckét főt számlál, és folyamatosan nő.

De azért bánhatunk is ezt-azt. Noha az amerikai kollégák módszerei sikerrel kiszűrtek olyan figurákat, mint a Fyer Festivállal pózerkedő Billy McFarland, vagy akár Elizabeth Holmes – az egykori szupersztárok később csalóként váltak hírhedté –, mások azért átcsusszantak a rostán. (Igaz, a ma már börtönben ülő Holmes címlapot így is kapott.)

Alant tíz olyan 30/30-ast mutatunk, akiktől legszívesebben visszavenné a titulust a lap – és meglehet, az amerikai lista bizony bővülni fog az évek során.

A 30/30 ugyanis egyben szembenézés a jövővel.

Miközben persze még Warren Buffett előrejelzései sem 100 százalékosak. Habár minden bizonnyal elvan a 99,9 százalékos arányával is. Következzen az amerikai 30/30 Hall of Fame-ja helyett a Hall of Shame.

Sam Bankman-Fried (SBF)

Az FTX alapítója, 2021-es 30/30-as, pénzügy kategóriában.

2022 elején a befektetők 40 milliárd dollárra értékelték Sam Bankman-Fried Bahamákon bejegyzett kriptótőzsde-cégét, az FTX-et. Nem egész két évvel később SBF-t hétrendbeli csalásért és összeesküvésért ítélhetik el. A vádak között szerepel, hogy SBF az FTX ügyfeleinek több milliárd dollár értékű vagyonát mozgatta át annak testvérvállalkozása, az Alameda Research számláira, hogy fedezze a veszteségeket, politikai támogatásokat finanszírozzon belőle, vagy egyéb befektetésekre költse. Az ember, akinek vagyonát az amerikai Forbes 26 milliárd dollárra becsülte, most 110 évnyi börtönnel néz farkasszemet. Márciusban várható ítélet. SBF egy New York-i börtönben várja a tárgyalást, ahol kriptóval nem, mással viszont tud fizetni.

Caroline Ellison

Az Alameda Research társalapítója, 2022-es 30/30-as, pénzügy kategóriában.

Újabb FTX-alumni. Caroline Ellison volt Bankman-Fried időszakos barátnője, és ő futtatta az Alameda Research-t is. Ellison, az egykori matekzseni 2022 decemberében vallotta magát bűnösnek összeesküvésben, illetve abban, hogy több milliárd dollárt mozgatott át az FTX ügyfeleitől az Alamedába, hogy elrejthesse a cég veszteségeit. Idén ősszel Ellison szövetségi tanú lett az FTX-ügyben, többek közt SBF ellen is vallott. Noha Ellisont is

börtön fenyegeti, méghozzá ugyanúgy 110 év, ahogy Bankban-Friedet, de az együttműködése miatt minden bizonnyal enyhébb büntetésre számíthat.

Charlie Javice

A Frank alapítója, 2019-es 30/30-as, pénzügy kategóriában.

2019-re Charlie Javice durván 16 milliárd dollárt kalapozott össze Frank nevű startupjára, ami főiskolásoknak ígért pénzügyi támogatást. 2021-ben 175 millió dollárért adta el a céget a JPMorgan Chase-nek, azt állítva, hogy 4,2 millióan használják a szolgáltatását. A csavar? Nos, nem annyian használták. Azóta csalásért emeltek vádat ellene, illetve mert hazudott a cég méretéről. A tárgyalása októberben kezdődött – Javice egyébként tagadja a vádakat és ártatlannak vallja magát.

Nate Paul

A World Class Capital Group alapítója, 2016-os 30/30-as, pénzügy kategóriában

Nate Paul 2017-re cirka egymilliárddolláros ingatlanbirodalmat épített a texasi bázisú World Class Capital Grouppal, elsősorban bevásárlóközpontokból és irodakomplexumokból. Csakhogy 2023 júniusában Pault megvádolták, hogy nyolc alkalommal tévesztette meg ügyfeleit, és ehhez jött még a csalás vádja, négyszeresen. Ártatlannak vallotta magát, jövő júliusban kezdődik a tárgyalása.

Martin Shkreli

Az MSMB Capital alapítója, 2013-as 30/30-as, pénzügy kategóriában.

Shkrelit egykor üzleti csodagyereknek tartották, aki még a húszas éveiben megalapította két gyógyszergyártásra fókuszáló hedge fundját. Ezt két gyógyszercég követte, a Retrophin és a Turing. Két évvel az után, hogy Shkreli felkerült az amerikai Forbes 30/30-as összeállítására, a csak „pharma bróként” (szabad fordításban nagyjából „gyógyszeres csávó”) elhíresült vállalkozó „Amerika leggyűlöltebb embere lett”. Hogy miért? 17,5 dollárról 750 dollárra emelte a Turing által birtokolt Daraprim nevű gyógyszer árát – ez a szer a toxoplazmózisban szenvedő embereknek (főleg csecsemők, kismamák, AIDS-betegek) élet-halál kérdését jelenti.

Az ügyben a Kongresszus is kérdezni szerette volna, de nem volt hajlandó tanúskodni.

Az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága (FTC) végül beperelte Shkrelit, és nyert is, aminek 65 millió dolláros büntetés lett a vége. Ezen felül ötszörösen eltiltották a gyógyszeriparban való bármilyen cselekvéstől, örökre. Eddigre persze Shkreli már börtönben ült, amiért félrevezette befektetőit a két hedge fundja pénzügyeit illetően, illetve megpróbálta manipulálni a Retrophin részvényárfolyamát. Négy év után, 2022 májusában szabadult, időkedvezménnyel.

Cody Wilson

A Defense Distributed alapítója, 2014-es 30/30-as, jogi kategóriában.

A University of Texas jogi iskolájának diákjaként Cody Wilson arról vált híressé, hogy olyan terveket osztott meg az interneten, amikkel bárki 3D-nyomtathatott magának egy működő lőfegyvert.

Ezzel megindította a máig futó, „szellemfegyver” néven ismert jogi vitát, ami az amerikai alkotmány első és második kiegészítését is táncba hívta.

De nem a fegyverek körüli vita miatt szerepel a felhozatalban. Wilson 2019-ben bűnösnek vallotta magát kiskorú bántalmazása vádjában, miután 500 dollárt fizetett szexért egy mindössze tizenhatéves lánynak, akivel egyébként a – sokatmondó – Sugardaddymeet.com weblapon találkozott. Szexuális bűnözőként kellett regisztrálnia magát.

James O’Keefe

Alapító, Project Veritas, 2012-es 30/30-as, média kategóriában.

James O’Keefe tizenhárom éven át vezette a konzervatív médiacég Project Veritast, mígnem idén februárban a cég elnöke felmentette ügyvezetői pozíciójából. A kirúgása mögött egy sor alkalmazotti és vezetői panasz állt: kritizálták a vezetési stílusát, valamint a donorok pénzének nem megfelelő felhasználását, ideértve egy privátgépes utazást is. Márciusban új médiacéget alapított O’Keefe Media Group néven.

O’Keefe ellen egyébként augusztus óta nyomoz a Westchester megyei ügyészség, igaz, azt nem osztották meg a nyilvánossággal, hogy miért. O’Keefe ügyvédjei nem reagáltak az amerikai Forbes megkeresésére.

Phadria Prendergast

A Women of the City Magazine főszerkesztője, 2023-as európai 30/30-as, média és marketing kategóriában.

Az újságokat sem szabad a borítójuk alapján megítélni. Phadria Prendergast 2018-ban indította útjára a WOTC-t, hogy feltörekvő szórakoztatóipari és üzleti csillagokat mutasson be. De közben úgy tűnik, hogy pénzért árulta a megjelenéseket, és ami még rosszabb, néha a szavát sem tartotta be.

Az amerikai Forbes nyomozása során tizenegy olyan ügyfelet talált, akiknek durván 195 ezer dollárjával (közel 68 millió forint) a zsebében oldott kereket Prendergast. Hová lett a pénz? A lap a Salvation Proclaimers Anointed Church-csel, vagy ismertebb nevén SPAC Nationnel talált pénzügyi kapcsolatokat. Ez egy ellentmondásos vallási közösség, amit több egykori tagja szektaként írt le. Mind Prendergast, mind pedig a WOTC egykori ügyvezetője tagadták, hogy pénz mozgattak a SPAC Nation felé. Utóbbi nem hajlandó kommentálni a szektás állításokat.

Steph Korey

Az Away társalapítója, 2016-os 30/30-as, kereskedelem kategóriában.

2018-ban Steph Korey a menő bőröndmárka, az Away társalapítója volt. Az amerikai Forbes még címlapra is tette a 30/30-as lapszámban. Aztán 2019-ben a The Verge arról cikkezett, hogy Korey-t több alkalmazottja bullyinggal vádolta, sőt azt állították, hogy teljesíthetetlen munkaterhet pakol a beosztottjaira. A cikk hatására Korey decemberben lemondott, meglepve ezzel az egész tech világot. Egy hónappal később mint társügyvezető tért vissza, majd 2020 júliusában a közösségi médiában kritizálta a sajtót. A posztjait éles válaszreakciók követték, és kiszivárgott infók szerint az Awayen belül sem fogadták őket jól. Nem sokkal később a cég bejelentette, hogy Korey 2021-től ismét lemond.

Lucas Duplan

A Cinkle alapítója, 2014-es 30/30-as, pénzügyi kategóriában.

Richard Bransonnal közös fotón.

2014-ben Lucas Duplan még fintech pionírnak tűnt. Cinkle nevű mobilfizetéses startupja 30 millió dolláros tőkét vont be olyan A-listást befektetőktől, mint Richard Branson, Peter Thiel és Andreessen Horowitz (nemcsak Buffett lő néha mellé).

Duplan terve a papírpénz nyugdíjazása volt.

Ehhez pedig több tucat embert vett fel, köztük iparági veteránokat, no meg méregdrága irodát bérelt San Francisco szívében. Csakhogy hiába a neves befektetők és a sok pénz, ha Duplan nem mutatott fel működő terméket. Nem sokkal az impresszív befektetések után tömegével menesztette alkalmazottait. A befektetők a pénzüket követelték. 2015-re cirka harminc fő maradt az egykori hetvenből, eddigre pedig már a Venmo és az Apple Pay is elindultak, mint rivális szolgáltatások. 2015 végére sem a cégből, se a pénzből nem lett semmi.

The post Fiatalok voltak, sikeresek és gazdagok, aztán kiderült, hogy csalók. A Forbes szégyenfala appeared first on Forbes.hu.