A milliárdos Eric Schmidt a technológiai szektoron belül a védelmi ipar egyik leghangosabb szószólójaként egy, az ukrán drónprogramhoz hasonló titkos vállalkozásba kezdett Sebastian Thrun-nel, aki szintén Google alumnus.

A Google ex-vezére, Eric Schmidt titokban új hadiipari technológiákat tervez: lopakodó katonai drónokat épít. A projektet és Schmidt szerepét négy, az ügyre rálátó forrás is megerősített az amerikai Forbesnak. 

Schmidt a kínai drónokkal szembeni amerikai alternatíva felállítását tűzte ki célul és olyan embernélküli légiegységeket fog fejleszteni, amelyek éles háborús környezetben lesznek bevethetők.

A források továbbá megerősítették, hogy Schmidt-et a közelmúltban tett ukrajnai látogatásai inspirálták, ahol a helyi katonai vezetéssel és politikusokkal is találkozott. Két forrás azt is hozzátette, hogy Sebastian Thrun, a Google „Moonshot” laborjának alapítója is részt vesz a projektben.

Azt nem tudni egyelőre, hogy ki más vehet még részt a titkos vállalkozásban, vagy hogy mikor kezdődhetett a fejlesztés, és ugyanígy kérdés, hogy a milliárdos Schmidten kívül ki finanszírozza a projektet.

A Forbes forrásai szerint egy maroknyi csapat dolgozik a fejlesztésen amit ezidáig sikerült titokban tartani a geopolitikai feszültségek ellenére is.

Még arról sincs információ, hogy a cég valamilyen formában már bejegyzésre került-e. Az érintettek nem nyilatkoztak a Forbes megkeresésére. Az amerikai Forbes Schmidt vagyonát több mint 20 milliárd dollárra teszi.

Élet a Google után

Schmidt már többször és széleskörűen fejtette ki véleményét arról, hogy a drónok hadirendbe állítása miként alakítja át a hadszínteret Ukrajnában. Szerinte

„a hadviselés jövője a drónháborúkban rejlik.”

Korábban a Washington Post írta meg, hogy Schmidt más befektetőkkel karöltve 10 millió dollárt fektetett egy ukrán hadiipari technológiákra szakosodott akcelerátorba, a D3-ba. A cég 125 ezer dolláros befektetés mellett mentorálással támogatja a korai hadiipari startupokat. Ukrajnában amúgy a háború kitörése óta több tech cég állt át dróntervezésre és gyártásra.

A szoftvermérnökként induló Schmidt 2001 és 2011 között volt a Google vezérigazgatója, majd átült az ügyvezető elnök székébe, innen 2015-ben az anyavállalat Alphabethez váltott, ahol még két évig töltötte be ezt a pozíciót. Schmidt szerepe a Google elmúlt két évtizedében meghatározó.

Amióta hét éve elhagyta a céget, idejét és erőforrásait arra áldozta, hogy összeegyeztesse a Szilícium-völgy és a Pentagon érdekeit, különböző tanácsadó testületeken, „agytrösztökön” és számos startup befektetésén keresztül.

Washingtonban többször felszólalt, szorgalmazta a katonai szervezetek technológiai befektetéseinek felgyorsítását. Különösképp a mesterséges intelligencia (AI) képességek fejlesztése mellett kardoskodott, szerinte ugyanis az AI kulcs kérdés lesz a nemzetbiztonsági és a Kína-kapcsolt ügyek kezelésében (és ezt most már Washingtonban is így látják). Schmidt informális lobbitevékenysége részeként elnökölt az amerikai Védelmi Minisztérium Innovációs Bizottságában, valamint küldöttként szolgált a Mesterséges Intelligencia Nemzetbiztonsági Bizottságában, ahol formálisan is tett javaslatokat az Egyesült Államok AI-stratégiájával kapcsolatban.

Schmidt komoly politikai kapcsolatrendszert épített ki az elmúlt évtizedekben, befolyását latba véve nagyhatalmú katonai vezetőkkel találkozott – és nemcsak az Államokban.

Nemrégiben Ukrajnában járt személyes küldetésen, ahol testközelből is láthatta a drón-hadviselést. Ez az élmény meghatározta új, titokban elindított fejlesztését is.

A Forbes forrásai szerint Schmidt különösen érdeklődött a drónok és négyrotos repülő járművek ellentámadásban betöltött szerepe iránt. Andrij Jermak még 2022 szeptemberében arról beszélt, hogy ő és Schmidt a „technológiai megoldások” kihasználásáról is beszéltek az orosz erők Ukrajnán belüli visszaszorításának lehetősége kapcsán.

A sorozatvállalkozó besegít

Az alakuló drón projekt másik fontos szereplője Thrun, aki veterán repülőipari sorozatvállalkozónak számít, és mint volt Google-alkalmazott, nem is meglepetés a közreműködése. A német robotikai szakértő 2010-ben került először közelebb a Google-höz, amikor Larry Page társalapító felvette az önvezetőautó-technológiák fejlesztésével foglalkozó csapatba. Thrun már a Stanford Egyetemen is ilyen projekteken dolgozott. (És ha már itt tartunk: a Stanford Racing Team rendre indult a védelmi minisztérium technológiai részlege, a DARPA által szervezett Grand Challange-ken is, ahol önvezető autós csapatok versenyeztek.)

Ez a kezdeményezés volt az alapja később a Google, majd az anyacég Alphabet Waymo nevű leányvállalatának. A technológián dolgozó labor aztán Google X néven a tech óriás belsős inkubátoraként működött tovább. Itt a munkatársak a távoli jövőbe mutató technológiák után kutatnak, sok a titkos fejlesztés. Thrun volt az alapítója annak, a 2010-ben életre hívott Kittyhawk nevű légitaxi társaságnak, amely végül 2022-ben zárt be. 2011-ben létrehozott egy online oktatási céget, a Udacity-t, mindezt mielőtt még otthagyta volna az alelnöki székét a Google-nál. Nemrégiben egy új AI-cég, a Sage Labs alapítása körül tűnt fel.

Amerikai amerikai harci drónokat akar

A múltban a Google háza táján a drónprojekteknek nem minden esetben volt túl jó megítélésük. 2018-ban, amikor Schmidt már csak mint technikai tanácsadó segítette a cég munkáját, több ezer Alphabet-dolgozó tiltakozott Project Maven néven futó programmal szemben. A Védelmi Minisztérium a Google-lel kötött szerződése alapján a cég AI technológiáját használta a kémdrónok képeinek elemzésére. A cégnél többen felmondtak, a felháborodás akkora volt, hogy a Google kénytelen volt megalkotni az AI fejlesztésre vonatkozó irányelveit. Ezek kimondják, hogy fegyverek fejlesztésében a technológiát nem használhatja a vállalat. A Google végül azt is vállalta, hogy a Maven-szerződés kifutása után nem hosszabbítja meg azt. Ehhez fontos tudni, hogy a nagy tech óriások közül a Google nagy régóta foglalkozik AI-kutatással, ennek központja Zürichben van. Tehát viszonylag későn sikerült irányelveket társítani az egyik fontos fejlesztési területük mellé.

Arról még nincsenek információk, hogy Schmidt mikor fogja bemutatni az új projektet, vagy hogy hogyan tervez versenyezni az olyan inkumbens szereplőkkel, mint a Northrop Grumman, vagy a temérdek, hasonló profillal induló startuppal.

Schmidt vélhetően a Pentagon újkeletű, Amerikában gyártott drónok iránti keresletére alapozza projektjét.

Nemrégiben jelentették be a „Replicator” nevű kormányprogramot, ami a kínai gyártók dominanciájának megtörését célozza meg a drónok piacán. Hadiipari megrendelésekkel igyekeznek felpörgetni az amerikai gyártókapacitások kiépülését.

Közben Ukrajna is tovább erősít a dróntechnológia terén. Decemberben az ukrán Digitális Transzformációs Minisztérium jelentette be, hogy a Quantum Systems nevű német dróngyártó egy kutatás-fejlesztési központot fog nyitni az ország „virtuális gazdasági övezetében”. Ez egy digitális platform, amin keresztül adókedvezményért cserébe külföldiek is indíthatnak ukrán cégeket.

Schmidt nagyon régóta foglalkozik katonai-védelmi stratégiával, épít kapcsolatrendszert ezen a területen, lobbizik és most már befektetőként is érdekelt a szektorban. A másik kedvenc témája amúgy, amiben szintén rendre felszólal különböző fórumokon, a fenntarthatóság.

Írta: Sarah Emerson és Richard Nieva / Forbes USA

The post Ukrajnában járt a legendás Google-vezér, most lopakodó katonai drónokban lát nagy üzletet appeared first on Forbes.hu.