Zuhan az építőipar, nem tervezünk saját lakást, Budapart félig kész. Felejthető ingatlanozásba fulladt volna a hét a sokkoló MNB-jelentés nélkül. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Már nem jelent semmit, hogy felső 10 százalék

Hogy máshogy lehetne értelmezni azt, amikor a felső 40 ezer háztartás (1%) ingatlanvagyona három év alatt átlagosan közel 120 millió forinttal nő?

A hét legizgalmasabb számait egy frissen publikált, bár kissé eldugott jegybanki jelentés 94-edik oldaláról hozom. A háztartások 2023-as pénzügyi adatait vizsgáló statisztika az ingatlanvagyonra és vagyoni „érdekességekre” is kitért.

A leggazdagabb körülbelül 120 ezer fő (3,2 fő x 40 ezer háztartás) három év alatt (2017 és 2020 között)

átlagosan 0,7 db lakással gazdagodott (2,5-ről 3,2-re),
míg az országos átlag (1,14), sőt, a felső jövedelmi decilis lakásvagyona (2,1) sem változott érdemben, lakásállománya 33,8 százalékkal drágult,
míg az átlagé 44 százalékkal, a felső decilisé 38 százalékkal, átlagos lakásnagysága pedig csökkent, hiszen befektetési céllal vásárolt.

Ennek értelmében a 2017-es (147 nm x 537 eHuf/nm x 2,5db )

197 millió forintos ingatlanvagyont a 40 ezer háztartás három év alatt (137 nm x 719 eHuf/nm x 3,2 db)

315 millió forintra tudta növelni.

Az MNB statisztika a kocsikra is kitér. Számításaik szerint a felső 10 százalék a bevétele növekedésével nem vásárol több autót, legfeljebb drágábbat.

A gazdagabb háztartások lélekszáma átlagosan nagyobb, bár a különbség a három év alatt csökkent.

A felső 10%-ba kerüléshez 2020-ban havi nettó 900 ezret kellett megkeresniük az egy háztartásban élőknek, a felső 1%-hoz pedig nettó 2,3 millió forintot.

MNB(2023)

A felső jövedelmi tizedet már teljesen értelmetlen homogén csoportként kezelni, de a felső 1%-on belül is óriási különbségek vannak (Milanovic elefánt-görbéjéhez hasonlóan).

Egy időre most bevásároltak

2020-ig nagyot mentek a gazdagabbak lakásfronton, 2024-re viszont már az ő vásárlási kedvük is alábbhagyott.

Idén drágulnak az albérletek, a saját tulajdonú ingatlanok árai ellenben stabilak.

Az ingatlanpiacot az elsődleges vevőket tömörítő 30-59 éves korosztály sem hajtotta az elmúlt időszakban. A K&H kérdésére, miszerint a következő 5 évben tervez-e saját lakást vásárolni, a válaszadók

33 százaléka mondott igent.

Ez jelentősen elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban. 

A felmérés szerint az ingatlanvásárlást fontolgatók mindössze 3 százaléka vásárolna egy éven belül, ez meg is látszik az árakon.

A keresletcsökkenéssel az építőipar sem tud mit kezdeni

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, a megelőző hónaphoz képest novemberben 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene – írtuk meg a KSH eredményeit a héten.

Arról már korábban beszámoltunk, hogy a lakásépítések visszaesése miatt az építőanyag-kereskedők forgalmának zuhanása legalább 30 százalékos volt az előző évhez képest. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége adataiból pedig szintén kiderült, hogy a 2023-ban kötött új szerződések volumene 37 százalékkal maradt el a 2022 első felében kötött szerződésektől. 

Nem véletlenül ilyen óvatosak a beruházók

A budapesti ingatlanfejlesztők a tavalyinál kevesebb új otthon átadásával számolnak, az áraikkal és akcióikkal pedig mintha tesztelnék a leendő vevők hajlandóságát.

OTP Ingatlanpont Forbes.hu-nak eljuttatott jelentése szerint 2023-ban az beruházók mindössze 3500 új otthon megépítését célozták meg, ami 45 százalékkal volt kevesebb az előző évre tervezettnél. Hasonló mértékű lett a visszaesés az értékesítésben is: az év folyamán 2960 új társasházi lakásra találtak vevőt, mintegy fele annyira, mint egy évvel korábban.

A Budapart névre hallgató giga-fejlesztés, ami a rozsdaövezetek beépítésének ikonikus helyszínévé vált, ebben a piaci helyzetben kezdte meg hetedik fázisát, kilencedik lakóépültének értékesítését. Ezzel a Mol-torony tövében épülő projekt a felénél jár.

Több ebből Ilyen lesz tízezrek élete a budai rozsdaövezetben Beindul a gigantikus irodabiznisz: a Mol-torony mellé költözhet a MÁV és több állami hivatal

Akik nem vesznek lakást

A tanárbérek megduplázása az aktuális igéret 2026-ra a kormánytól. Az elinflálódott fizetéseket a kormány egy 4 éves programban tervezi korrigálni, ez reálértelemben is előrelépés lehet, bár nem trendfordító erejű.

A bérfejlesztésre mindenképp szükség volt, hiszen a tanárhiány egyre súlyosabb problémákat okoz: a Belügyminisztérium lazítani kényszerült a tanítás feltételein, már akár 7-8. osztályos diákokat is taníthatnak (nem szakos) tanítók.

A szaktanári tudás elengedésén túl a kormány iskolabezárásokkal is enyhítené a hiányt, bár ezt a választások utánra időzítenék. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már építi a racionalizálás narratíváját iskolabezárás-fronton. Szerinte

nem biztos, hogy összességében van tanárhiány, de az lehetséges, hogy az iskolai struktúrán alakítani kell.

QUIMBY-SZTORI, VARGA ZOLTÁN ÉS MILLIÁRDOSLISTA A JANUÁRI FORBES MAGAZINBAN

Megjelent a januári Forbes és benne az 50 leggazdagabb magyar listája. A címlapon Varga Zoltán a legnagyobb független magyar médiacsoport tulajdonosa. A lapban még: a 30 éves Quimby, a Bányai Coffee története, magán-egészségbiztosítás, Horányi Gergő, a Wise igazgatója, a 101 Tigris, Háy János és még sok más. Keresd az újságárusoknál, vagy vedd meg online és lapozz bele azonnal!

The post Íme 100 ezer magyar, aki három év alatt vett egy lakást appeared first on Forbes.hu.