Komoly változás jöhet a hiteleknél, nézzük, mire készül a kormány és ez hogyan érintené a törlesztést.

A kormány leváltaná a BUBOR-t, mint referenciakamatot a változó kamatozású hitelek esetében (és az állami hitelfelvétel kamatát is). A diszkont kincstárjegy (DKJ) hozamot tennék meg az új irányadó kamatnak. Szűkülő monetáris transzmisszió, több tízmilliárdos bukó a bankoknál – a Portfolio.hu elemzésében utánament a várható hatásoknak.

Miről szól a minisztériumi álláspont? A változó kamatozású hitelek kamata két komponensű:

Első komponense egy jogszabályilag meghatározott, de a piaci kereslet-kínálat szabályai mentén változó értékű referenciakamat (ez a BUBOR és társai – ezt érintené a módosítás); valamint a hitelt nyújtó bank által meghatározott kamatfelárból, ami a bank oldalán felmerülő költségeket és profitvárakozásokat hivatott fedezni.

Első körben a vállalati változó kamatozású hitelek referenciakamatát váltaná fel a DKJ-hozam az eddigi BUBOR helyett.

Erre két fő érvük van:

nagyon elvált egymástól a BUBOR és a DKJ-hozam, jelenlegi piaci körülmények között a különbség 1,9-2,7 százalék között mozog. A DKJ-hozam alkalmazásával olcsóbbak lehetnének a hitelek, ami élénkítené a gazdaságot; a BUBOR nem tükrözi a bankok valódi forrásköltségét, az ennél alacsonyabb valós forrásköltség miatt a BUBOR alkalmazása valójában egy jövedelemtranszfer a bankok felé.

Ez még nem minden! A Portfolio.hu értesülései szerint a BUBOR-DKJ váltást a kormány kiterjesztené

a lakossági változó kamatozású hitelekre is, akár meglévő hitelekre is érvényesítve.

Ez részben megoldaná a kamatstop kivezetésének dilemmáját. Azonban a BUBOR nem tűnne el teljesen, a tervek szerint a BUBOR-DKJ párosból egy húsz százalékos toleranciasáv mellett mindig azt kellene alkalmazni referenciakamatként, amelyik aktuálisan alacsonyabb.

Jó lesz? A tervezetnek vannak üdvözölendő oldalai is. A minisztériumi elgondolás ugyan nem tér ki rá, de van abban logika, hogy egy elméletileg kockázatmentes hozam képezze a referenciakamatot a banki kockázati felárral kínált hiteleknek. Erre is van már hazai példa: az éven túli kamatperiódusú lakáshitelek referenciakamatának egy jelentős része az ÁKK-hozamokon alapul.

Nem lesz jó? A DKJ nem a legjobb referenciamutató, mert erős hatása van rá a mindenkori kormánynak, így teljesen elszakadhat a piaci viszonyoktól. Mint a Portfolio.hu is megjegyzi, ez ebben a formában inkább egy kierőszakolt kamatcsökkentésnek felelne meg. A jegybanki lépések hatékonysága tovább sérülne, mert a kormány kezébe erős fegyver kerülne.

Ha a meglévő hitelekre is kiterjesztené mindezt a kormány, az jelentős banki jövedelemelvonást eredményezhet. A lap szerint éves szinten 125 milliárdtól esnének el azok a bankok, akiktől amúgy a gazdaság élénkítését is várja a kormány. A lépés könnyen lehet, hogy épp ellentétes hatást váltana ki, és a bankok inkább visszafognák a hitelezést.

The post A kormány komolyan belenyúlna a hitelekbe, de nem biztos, hogy célt érne vele appeared first on Forbes.hu.