A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hangvételétől elütő, már-már személyeskedő írásban, hét pontban támadta Parragh László múltbéli kijelentéseit Kuti Zsolt, a jegybank főközgazdásza.

Mi történt? Az elmúlt közel két év gazdaságpolitikai fejetlenségében a „politikacsinálók” és „szakemberek” egymásra mutogatva próbálták a másikat okolni a problémákért. A kezdetben Matolcsy-Varga párbajnak induló történetbe beszállt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is és néha Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is. Kuti Zsolt most tételesen, hét pontban reagált Parragh korábbi kritikáira, kiemelve, hogy

a gazdaságpolitikai viták hasznosak egy kihívásokkal teli időszakban. Ennek azonban alapvető feltétele, hogy azok tényeken és hiteles érveken alapulnak. A valótlanságokra épülő állítások ezzel szemben legfeljebb hangulatkeltésre és a gazdaságpolitikai mozgástér szűkítésére alkalmasak.”

Mik a legerősebb állítások Kuti levelében Parragh megszólalásiaról?

„Parragh László egyik októberi nyilatkozatában azt jelezte, hogy a jegybanknak veszteségei fedezése érdekében a nemzetközi piacokhoz kell fordulnia, ahol kérdéses, hogy mennyiért tud forráshoz jutni. Ez a megállapítás is azt bizonyítja, hogy az MKIK elnöke nem látja át a jegybank és a monetáris politika működésének lényeges pontjait.”
„Parragh László a novemberi kamatdöntés kapcsán azt állítja: »érthetetlen, hogy ennek ellenére miért nem vágtak legalább 100 bázispontot, ráadásul a piac ezt beárazta«. A tények azonban egyértelműen mást mutatnak: október közepén az elemzők többsége háromszor 50 bázispontos kamatcsökkentésre számított az év végéig hátralévő három ülésen. Az MNB ennél nagyobb mértékben, 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.”
„Parragh László szerint a jegybank »ütemet tévesztett, így most folyamatos késésben van«. Abban szerencsére már nem nagyon van vita, hogy az MNB gyorsan, a világ jegybankjai közül az elsők között reagált az infláció kitörésére, ezt a közelmúltban épp a London School of Economics széleskörű összehasonlító elemzése erősítette meg.”
„Parragh László véleménye alapján »előremutató lenne, ha a jegybank egyértelművé tenné, hogy átáll a száz bázispontos csökkentésre, amelyet végig is vinne«. A gazdasági növekedés és a társadalmi felzárkózás kulcsa az infláció további csökkenése és az árstabilitás elérése, hiszen az infláció leszorítása alapfeltétele a hazai fogyasztás és a beruházások újraindulásának.”
„Parragh László szerint a reálkamatok »brutális mértékben, 5-6 százalékkal nőttek, ez a szintje lassan hazánkban lesz a világon a legmagasabb«. Ezen állítás kapcsán fontos látni, hogy globális je- lenségről van szó. Az infláció csökkenésével párhuzamosan mindenhol nőttek a reálkamatok az utóbbi időben: az Egyesült Államok mellett sok fejlett ország- ban és a közép-kelet-európai régióban is 10 százalékpontos, vagy azt meghaladó emelkedést láttunk.”
„Parragh László azt is állítja, hogy »a pozitív reálkamat káros a gazdaságra nézve, csökkenti a fogyasztást és a kereskedelem erősödését«. Fontos felhívni arra a figyelmet, hogy hazánkban mélyen negatív volt a reálkamat környezet az utóbbi években, és a lakosság döntő többsége is negatív, nem ritkán –10 százaléknál is alacsonyabb reálkamatokkal szembesült.”
„Parragh László úgy látja, hogy a jelenlegi kamatok mellett a hazai vállalatok nem tudják kigazdálkodni a drága hiteleket. Tévhit, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben a reálkamat szintje határozza meg a hitelezést. A lassuló hitelpiac Európa-szerte ugyanígy tetten érhető a jóval alacsonyabb kamatkörnyezet, valamint pozitív és negatív reálkamatok mellett is, aminek oka a bizalom és a kereslet visszafogott alakulása.”

Kuti végezetül azzal zárja levelét, hogy:

Ha Parragh László tanácsait követnénk, az ismételten magas inflációhoz, a bérek és a megtakarítások reálértékének csökkenéséhez, az újraindult gazdasági növekedés leállásához vezetne.

Kontextus. A gazdasági kormányzat (és annak holdudvara) Nagy Márton korábbi MNB alelnök miniszteri kinevezése óta többször is nekifeszült a Matolcsy György vezette jegybanknak. Utóbbi utolsó ciklusát tölti a bank élén és igen kritikus a kormány gazdaságpolitikájával. A kormány-MNB csörte abban is tetten érhető, hogy a kabinet igyekszik az MNB több feladatát is „átvenni” vagy helyettesíteni. Ennek friss példája az, amire a hitelezésben készül a kormány.

Borítókép: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédet mond a Komárom-Esztergom vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara felújított térségi irodájának átadásán Esztergomban 2023. október 17-én.
MTI/Bodnár Boglárka

The post Beleszállt az MNB főközgazdásza Parragh Lászlóba appeared first on Forbes.hu.