Magyarországon az európai uniós átlag 98 százalékára emelkedtek az élelmiszerárak tavaly, de hol vannak ehhez a bérek?

Csütörtöki cikkében a G7 vizsgálta meg tüzetesebben (2013-mal összevetve), hogy a magyar árszint emelkedését mennyire követte a magyar bérszint emelkedése.

Mi történt? Magyarországon az élelmiszerek ára 2023-ban az uniós átlag 98 százalékára emelkedett. Lényegében tehát elértük az uniós átlagot.

Mit jelent ez? Magyarország jelenleg egy nyolctagú csoportba tartozik az unión belül, Szlovénia, Portugália, Litvánia, Horvátország, Spanyolország, Csehország és Hollandia társaságában. Ezekben az országokban az EU-átlagon van az élelmiszerek árszintje. Továbbra is igaz, hogy a nyugat-európai országok többségében az árszint a magyar felett van, ott az élelmiszerek drágábbak, mint nálunk, ez nem változott attól, hogy a magyar érték a számtani átlag közvetlen közelébe emelkedett. A román 72 százalék és a luxemburgi 120 százalék a két szélső érték.

Kontextus. Tíz éve, 2013-ban a két szélső érték (Románia 60, Dánia 136 százalék) között még jóval nagyobb, 76 százalékpont különbség volt, és nem torlódott össze annyira a mezőny, mint 2023-ban. A különbségek nagyobbak voltak az uniós belül, a magyar érték pedig tíz éve még csak 79 százalékon állt. Ez arra utal, hogy az élelmiszerárak az uniós országokban tíz év alatt sokkal kiegyenlítettebbek lettek, a 100 százaléktól lefelé és felfelé is kisebb lett az eltérés.

A magyar bérszint is emelkedett? A magyar vásárló szemszögéből az a fő kérdés, hogy a magyar árszint emelkedését mennyire követte a magyar bérszint emelkedése, és ebben is megfigyelhető-e a kiegyenlítődés. 2013-hoz viszonyítva erre a kérdésre egy egyértelmű nem a válasz. A bérekben sokkal nagyobb különbségek vannak az unióban, mint az árakban. A 2013-as 79 százalékos magyar élelmiszerárszinthez akkor 34 százalékos bérszint tartozott, ennél alacsonyabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A változásra egyelőre csak a 2022-es értékekből következtethetünk, ezek a béradatok vannak meg egyelőre. Kilenc év alatt a bérekben is megfigyelhető némi kiegyenlítődés, de messze nem akkora, mint az élelmiszerárakban. Ez alátámasztja a mindennapi érzékelést, amely szerint az élelmiszerárak jobban közelítenek egymáshoz, mint a bérek.

Kik előztek a bérekben? 2022-ben a magyar élelmiszerárszint már az átlag 90 százaléka volt, a bérszint azonban csak 39 százalékra nőtt, vagyis az olló kinyílt: az európai átlaghoz mért árak jobban nőttek, mint a szintén az átlaghoz mért bérek. Mivel az árak Magyarországon 2023-ban is dinamikusan emelkedtek, és egyetlen év alatt 90-ről 98 százalékra nőtt az arány, az is esélyes, hogy az olló tavaly tovább nyílhatott. Időközben pedig a bérekben már csak Bulgária maradt mögöttünk, a többiek előztek.

The post Olyan dologban értük utol az EU-átlagot, ami inkább szégyen, mint dicsőség appeared first on Forbes.hu.