:

Fiatal, forró és Föld méretű exobolygót fedeztek fel viszonylag közel a Naprendszerhez

Fiatal, forró és Föld méretű exobolygót fedeztek fel viszonylag közel a Naprendszerhez

Egy nemzetközi kutatócsoport olyan exobolygót fedezett fel, amely közelebb van hozzánk és fiatalabb, mint bármely eddig talált, Föld méretű exobolygó. Egy rendkívül forró világról van szó, amely egyedülálló lehetőséget biztosít a bolygók fejlődésének tanulmányozására, mert (csillagászati értelemben) közel van hozzánk, ráadásul a Naphoz hasonló csillagához is közel kering.

Az új planétáról a The Astronomical Journal című lapban közzétett tanulmányban számoltak be a kutatás vezetői, Melinda Soares-Furtado (NASA Hubble Fellow, University of Wisconsin–Madison) és Benjamin Capistrant (University of Florida), valamint munkatársaik. „Azért hasznos számunkra ez a bolygó, mert olyan lehet, mint a korai Föld volt.” – mondja Soares-Furtado.

A HD 63433 az Ikrek csillagképben található, de térbeli mozgása alapján az ún. Ursa Major mozgási halmazhoz tartozó fiatal csillag. Forró, Föld méretű bolygója, a HD 63433d közel kering a csillagához, míg a rendszer két másik planétája, a 2020-ban felfedezett mini-Neptunuszok kissé távolabb. (Illusztráció: Alyssa Jankowski)

A HD 63433d jelű planéta a harmadik bolygó, amit ebben a rendszerben találtak. Csillagának, a HD 63433-nak jelenlegi ismereteink szerint még két bolygója van, amelyek mini-Neptunuszok. A HD 63433d olyan közel kering a csillaghoz, hogy 4,2 nap alatt kerüli meg azt.

„Annak ellenére, hogy nagyon közel kering hozzá, az utánkövetéses adatok segítségével bizonyítékokat kereshetünk a gázkiáramlásra és a légkörvesztésre, amelyek fontos korlátozó tényezők lehetnek egy földi világ kifejlődésével kapcsolatban.” – mondja Soares-Furtado. „Itt véget is érnek a hasonlóságok – mégpedig drámai módon.”

Pályája alapján a csillagászok viszonylag biztosak abban, hogy a HD 63433d kötött keringésű, ami azt jelenti, hogy egyik oldalával mindig a csillaga felé fordul. A nappali oldala akár 1300 Celsius-fokos is lehet, és lávafolyások boríthatják, míg a másik oldal örök sötétségbe burkolózik.

Az exobolygó csillaga, a HD 63433 nagyjából a Naphoz hasonló méretű és típusú csillag, de körülbelül 400 millió éves életkora még tizedét sem éri el a Napénak. Körülbelül 73 fényévre van tőlünk, és azokhoz a csillagokhoz tartozik, amelyek együtt mozogva alkotják az ún. Ursa Major mozgási halmazt (ebben a Göncölszekér fényes csillagainak a többsége is benne van, innen származik az égen nagy kiterjedésű csillagcsoportosulás neve). Ennek kora ismert csillagfejlődési modellekből. Érdemes megjegyezni, hogy maga a HD 63433 a Gemini (Ikrek) csillagképben található, látszó fényessége mindössze 6,9 magnitúdó.

„Egy sötét éjszakán Madisonból akár egy jó binokulárral is látható.” – mondja Soares-Furtado.

A kutatócsoport a TESS-űrtávcső THYME exobolygó-vadász projektjén dolgozott. 2020-ban a NASA TESS-űrtávcsöve segítségével azonosították a két mini-Neptunuszt, amelyek a HD 63433 körül keringenek. Azóta a TESS még négyszer figyelte meg a csillagot, így elég adat gyűlt össze ahhoz, hogy a kutatók felismerjék, amint a HD 63433d elhalad a csillaga és az űrtávcső között.

A cikk szerzői szerint még rengeteg dolgot tudhatunk meg a most felfedezett exobolygóról. A planéta ugyanis egyedülálló elhelyezkedése miatt ideális a további tanulmányozásra. Fiatal, életteli csillaga mind az északi, mind a déli féltekéről látható, így több műszerrel vizsgálhatjuk, akár a dél-afrikai SALT távcsővel, akár az arizonai WIYN távcsővel. Ráadásul jelentősen közelebb van hozzánk, mint azok a csillagok, amelyeket Soares-Furtado eddig vizsgált, így új módszerek kifejlesztésére is lehetőség nyílik a bolygó belsejéből származó gázok tanulmányozására, és mágneses terének mérésére.

„Naprendszerünk szomszédságában van, ami nagyon izgalmas. Vajon milyen információkat árulhat el egy ilyen közeli csillag, ami egy ennyire zsúfolt rendszer tagja? Hogyan segíthet ez bolygókat felfedeznünk a többi, talán száz hasonló csillag körül, amelyek ennek a fiatal csoportnak a részei?” – tette hozzá Soares-Furtado.

Forrás: University of Wisconsin-Madison