Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már nyíltan elismerte, hogy a kormány nem egy, hanem legalább két évvel eltolja a 3 százalék alatti deficit elérésének időpontját.

Mi történt? Egyebek mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs politikájáról és annak gazdasági növekedési hatásairól beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek. A tárcavezető konkrét számokat is elmondott, szerinte

idén 4,5 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos lehet a magyar költségvetés hiánya.

Mit jelent ez? A jövő évi hiányszám bemondása annyiban meglepetés lehet, hogy a kormány ezzel nyíltan elismeri, hogy nem egy, hanem legalább két évvel eltolja a 3 százalék alatti deficit elérésének időpontját.

Milyen következményekkel érdemes számolni? 2023-ban nem sikerült teljesíteni, még a végül 5,2 százalékra módosított hiánycélt sem, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen. Korábban beszámoltunk egy uniós javaslatról, mely értelmében azonban azoknál a tagállamoknál, amelyek meghaladják a 3%-os GDP-arányos deficitplafont, vagy a 60%-os adósságplafont, az Európai Bizottság „személyre szabott”, azaz a tagállami helyzetre, az adottságokra és lehetőségekre figyelemmel lévő konkrét nettó költségvetési kiadási pályát „javasol” majd. Mindezek alapján már nyáron túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen, főként, hogy a 2024-es költségvetés 2,9 százalékos deficitcélja is nehezen elérhetőnek tűnik.

The post Lesújtó következményei lehetnek, hogy a kormány meg sem kísérli tartani a hiánycélt appeared first on Forbes.hu.