Egyre nagyobb teret nyernek a gyakran értelmetlen kifejezések a technológia, a pénzügy és a tanácsadás területén. De miért?

Hosszú cikket írt a BBC arról, hogyan uralta el életünket a vállalati/multis nyelvezet. A szakzsargon olykor felesleges használata ugyanis egyáltalán nem csak az SSC-k uralta Magyarországon jellemző. Mint a BBC írja, a technológia, a pénzügy és a tanácsadás területén az elmúlt években népszerűvé vált az üzleti(eskedő) nyelvezet konstans használata.

Annak ellenére, hogy a kifejezések sokszor kifejezetten értelmetlenek, használatuk a vállalati kultúrában való érvényesülés egyik fontos eszközévé vált, és aki lépést akar tartani a kollégáival, az bizony használja is. Magyarországon a jelenség kiegészül az egyébként magyar megfelelővel is rendelkező angol szavak állandósult használatával is, pl. callban vagyok.

De mikor és hogyan hódoltunk be a használatuknak?

Munkaspecifikus közlések már régóta léteznek, elég csak a rendőrök vagy az orvosok rövidítéseire gondolni. Leon Prieto amerikai menedzsmentprofesszor szerint furcsán hangzik ugyan, de a mai vállalati zsargon jókora része a katonai világból származik. Úgy látja, az amerikai üzleti világban ezek a kifejezések a második világháború után a veteránok kulturális és szakmai integrációjának melléktermékeként alakult ki. A fegyelemmel és stratégiai gondolkodással átitatott nyelvezet természetesen illeszkedett a vállalati közegbe, és jól jött ahhoz, hogy a vállalati kultúrát a katonai műveletekhez hasonló precizitás, hatékonyság és komolyság szintjével ruházza fel. Innen érkezett például a stratégia, a taktika és a logisztika a vállalati nyelvezetbe, vagy épp az angol boots on the ground kifejezés is, ami az alapvető operatív feladatokat végrehajtó alkalmazottakra utal.

Amerikából ezek a kifejezések az Egyesült Királyságba és a világ más részeire is eljutottak. Egy ponton aztán a vállalati nyelvezet eltávolodott a katonai precizitás világától, így kötöttünk ki az értelmetlen szavaknál – például annál, hogy a ping ma gyakran az üzenet szinonimája az angolban.

Ezek a kifejezések a BBC cikke szerint amellett, hogy néha nevetségesek, a munkahelyi környezetnek sem feltétlenül tesznek jót. 2023-ban például egy kutatás kimutatta, hogy

a szakzsargonok túlzott használata miatt van, aki kirekesztve érezheti magát – különösen bizonytalannak érezhetik magukat a fiatal munkavállalók.

Mégis elkerülhetetlen

Használatuk ugyanakkor 2024-ben szinte elkerülhetetlen, ennek oka pedig elsősorban a munkahelyi státusz és a felvágás iránti vágy. Utóbbi Zachariah Brown, a Hongkongi Tudományos és Technológiai Egyetem adjunktusa szerint teljesen természetes az állatvilágban is. A nyelv a magamutogatás egyik mechanizmusa, hiszen így mutatjuk meg, hogy kompetensek vagyunk, képesek vagyunk valamire, érvel.

Emiatt hiába forgatjuk néha a szemünket egy-egy kifejezés hallatán, a mai munkakultúrában gyakran szükség van a használatukra. Fontos szempont az is, hogy ha nem jelezzük, hogy tartozunk valahová, annak szakmai következményei is lehetnek. Brown szerint nem használni a szakzsargont olyan, mint rövidnadrágban és pólóban megjelenni valahol a hivatalos dresscode helyett.

Az sem véletlen, hogy az utóbbi években terjedt el a „vállalati szókincs”, mondja Brown. Míg száz éve jó eséllyel azt a szakmát választottuk volna, amit a szüleink, addig ma már a Linkedin, a Zoom vagy egy email segítségével pillanatok alatt lehet hálózatot építeni. Mindenből gyors következtetéseket vonunk le:

az öltözékről, a Zoom-háttérről, így egyesek számára a szakzsargon használata lehet egy kapaszkodó a hitelesség megítélésében.

The post „Callban vagyok” és társai: miért utáljuk a hülye munkahelyi kifejezéseket, és miért használjuk őket mégis? appeared first on Forbes.hu.