Az USA belpolitikai szembenállásának világpolitikai következményei, a továbbgyűrűző közel-keleti konfliktus, de még az El Nino időjárási jelenség is reális veszélyekkel fenyeget idén – legalábbis a 2024 legnagyobb rizikóit sorjázó geopolitikai kockázati előrejelzés alapján. Végigvettük a TOP 10+3 világkockázatot, érdemes ezekre felkészülni.

Nem sok jóval kecsegtet 2024-re az Eurasia Group politikai és gazdasági think tank éves geopolitikai kozkázatokkal foglalkozó jelentése. Az Egyesült Államok belpolitikai – és világpolitikai ideológiát is érintő – szembenállásának következményei, a továbbgyűrűző közel-keleti konfliktus, de még az El Nino időjárási jelenség is helyet kapott az éves rettegnivalók között. Az elemzés sok esetben tényszerűen vázolja a 2024-re vonatkozó prognózisokat és szcenáriókat, így ezek alapján, most a legreálisabbnak tűnő világkockázatokból készítettünk összeállítást. 

Több ebből Már meg is van Novák Katalin utódja? Milliárdos miniszter a lehetséges államfő-jelölt Itt az újabb lemondás: „Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba”

Amerika önmaga ellen

Az Eurasia Group elemzése szerint 2024-ben az Egyesült Államok továbbra is a világ legerősebb katonai és gazdasági hatalma, azonban a politikai rendszere súlyos kockázatoknak van kitéve. 150 éve nem látott politikai megosztottság jellemzi a társadalmat, ami a nyugati, fejlett gazdaságok közül jelenleg leginkább párosul diszfunkcionális gazdasági rendszerrel, amit az idei választás kimenetele még tovább rombolhat. 

Az amerikai társadalom bizalma a politikai és szociális intézményekben 1973 óta – folyamatos csökkenő tendencia mellett – nem látott mélyponton van.

Az elemzés erős állítása, hogy mind a várható demokrata jelölt Joe Biden, mind a várható Republikánus jelölt Donald Trump alkalmatlan az elnöki pozícióra. Ha végül megtörténne „Trump második eljövetele”, félő, hogy tovább konszolidálná elnöki végrehajtói hatalmát, miközben gyengítené a demokrácia fékeit és ellensúlyait, aláásva a jogi kereteket.

Üzlet Forbes 1 perc olvasás

Ekkora vámot vetne ki a kínai árukra Trump

Üzlet Forbes 2 perc olvasás

Célpontban: Joe Biden memóriája

Pénz Kovács Krisztián 22 perc olvasás

Az egypúpú, Trump, Tajvan és India – ezekre kell figyelni a befektetőnek 2024-ben

Közel-Kelet az összeomlás szélén

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó tavaly október 30-án „eljinxelte” a közel-keleti helyzetet amikor azt nyilatkozta, hogy a „Közel-Kelet az elmúlt 20 évben nem volt ilyen csendes”, majd 8 nappal később a Hamász támadást indított Izrael ellen. Az izraeli-palesztin frontális háború, a yemeni húszi felkelők vörös-tengeri akciói azóta mind-mind destabilizálják a régiót és ezzel a globális ellátási láncokat.

És bár a régió nem csendes, Sullivan értékelése mégis tartalmaz helytálló elemeket: Irán és az Öböl-országok kapcsolata rég nem látott szinten van, köszönhetően egy Kína által összehozott tárgyalás-sorozatnak. Katar és a Golf Együttműködési Tanács is megoldotta a fennálló konfliktusait, a Szaúd-Arábia és Yemen közötti tűzszünet kitart, és az Ábrahám-egyezmények is stabilizálták Izrael és  az arab országok közötti kapcsolatokat, a palesztinokat leszámítva.

Izrael palesztinokkal szembeni totális háborúja Gázában a világpolitikai színtéren vegyes fogadtatásra talált, és az elemzés szerint az Egyesült Államok egyedül lassan maradhat az izraeli ügyek teljes vállszélességű támogatásában.

Az bizonyos, hogy a Közel-Kelet évtizedek óta egy puskaporos hordó, és jelen állás szerint túl sok szereplőnél van elfekvőben gyutacs, ami egy óvatlan pillanatban könnyen lángra lobbanthatja azt. 

Ukrajna felosztása

Bár mind a Nyugat, mind Ukrajna számára elfogadhatatlan kimenetel, egyre valószínűbb, hogy a 2024-es évben az elhúzódó orosz-ukrán háború következő szakasza az oroszok által megszerzett területek feletti kontroll megszilárdítása, és védelme köré fog összpontosulni. Jelen állás szerint az orosz offenzíva Ukrajna területének 18 százalékát foglalta el, és könnyen lehet, hogy új orosz harctéri kezdeményezésekkel még több területet szerezhetnek meg.

Az Eurasia Group helyzetelemzése szerint;

ha Ukrajna nem tudja megoldani a harctéri utánpótlás feladatát mind emberi erőforrás, mind lőszer és egyéb ellátmány oldalról, valamint a belső hatalmi és korrupciós problémák sem kerülnek feloldásra időben, akkor akár már ebben az évben eldőlhet a háború.

Ukrajna helyzetét tovább nehezíti, hogy a Nyugat támogatása egyre kevésbé talál politikai és társadalmi konszenzusra, az Egyesült Államok vezetése is egyre nehezebben tudja átnyomni a Kongresszuson a támogatásokat, és az EU-ban Orbán Viktor egyszer blokkolta, majd átengedte az Ukrajnának szánt csomagot.

Üzlet Bánáti Anna 12 perc olvasás

Be kell építeni a fenyegetettséget a gazdaságunkba. Ilyen lesz a háború utáni Ukrajna?

Üzlet Forbes 3 perc olvasás

Ukrajna támogatása: Orbánék mégis közösködnének

Szabályozatlan AI

A mesterséges intelligencia szabályozásában egyre nagyobb és látványosabb lyukak lesznek 2024-ben, ahogy az új technológiai terület fejlődése mérföldekkel lehagyja a szabályozói környezet erőfeszítéseit – szól az előrejelzés.

Politikai oldalról nagyon nehéz lesz megtalálni azt a közös nevezőt, ahol a kormányok közötti egyetértés és a vállalati érdekek megtalálják egymást. A politikai és szabályozói ambíciókat a belső ellentétek és intézményi érdek fogják legjobban limitálni, míg a vállalati szektor célja egy olyan szabályozói környezet elérése lenne, ahol nem korlátozzák túlságosan az üzleti modellekkel kapcsolatos mozgásterüket. Ez a fajta érdekellentét várhatóan egy, a közösségi média szabályozásához hasonló, nem adekvát környezetet fog szülni, ahol a politikai érdekek mentén eseti jelleggel lesznek, már-már példastatuáló lépések és döntések.

Üzlet Golovics Milán 8 perc olvasás

Így állna Európa az AI-szabályozás élére – kicsit sem lesz egyszerű

Üzlet Golovics Milán 14 perc olvasás

Recseg, ropog, de így sincs fék az AI-fűtötte tech-vonaton. Meddig repítheti a befektetőket a Magnificient Seven?

Ráadásul a kormányzati figyelem végességével és egyéb fontos geopolitikai kérdések előtérbe kerülésével tovább fog nőni az AI-platformok helyzeti előnye a szabályozással szemben.

Egyelőre az AI-szabályozás legtöbb eleme önkéntes alapon valósult meg, ahol a mesterséges intelligenciát fejlesztő tech vállalatok egyfajta „önszabályozásba” kezdtek. De ahogy a technológia fejlődésével nagyobb és nagyobb piaci lehetőségek nyílnak meg, úgy várhatóan a techcégek is el fognak térni az eddigi „gentlemen’s agreementben” vállalt önkéntes szabályozásoktól.

Zsiványok tengelye

Oroszország, Irán és Észak-Korea jelenleg a világ három legerősebb, a globális politikai színtértől izolált állama, amelyek a szankcióktól sújtott magányos létben egyre inkább egymásban lelnek társra.

Az Eurasia Group szerint a globális geopolitikai színtéren ők hárman lesznek idén a „káosz hírvivői”, és közös céljuknak kezd tűnni az, hogy tevékenységükkel aláássák a jelenlegi, számukra problémás világrendet. 

Kína nem áll talpra

Kína a Covid óta nem nagyon talál magára. Az Eurasia Group szerint a kínai gazdaság korlátai, valamint belső politikai dinamikái meggátolják 2024-ben abban, hogy tartós növekedési pályára álljon vissza az ország. Miután a kínai vezetés erőteljes gazdasági és politikai konszolidációba kezdett az elmúlt években, közben a kínai gazdaság múltbéli növekedési motorjai, mint például az ingatlanszektor, kifulladni látszanak.

Peking nem megfelelő reakciói az akadozó gazdasági növekedésre, a pénzügyi rendszerben eluralkodó instabilitásra és a nyugati befektetők kiáramlására, valamint a belpiaci kereslet csökkenésére jelentős bizalomvesztési krízisbe torkollhat, ami akár társadalmi instabilitást is eredményezhet.  

Pénz Forbes 2 perc olvasás

Gondok Kínában: óriás mentőcsomag a tőzsdei cégeknek

Üzlet Golovics Milán 11 perc olvasás

Az elektromos autók csak guruló telefonok – így került Kína az elektromobilitás élére

Ezen túl Kína demográfiai válsággal is küzd, valamint a globális piacon kezd elolvadni az árelőnye a kínai munkaerőnek. A kínai vezetés most nagy sebbel próbál átmeneti megoldás találni a különböző válságokra, de jellemzően odáig jutnak, hogy több és több pénzt öntenek egyes szektorokba.

Harc a kritikus ásványokért

2024-ben az Eurasia Group várakozásai szerint a kritikus ásványi anyagokban gazdag országok további protekcionista intézkedésekkel fogják védeni pozícióikat, amik a teljes kapcsolódó ellátási láncolatot gyökereiben változtathatják meg. 

Már csak azért is, mert ezek az ásványi anyagok a minden olyan iparág ellátási láncának alapjait képezik, amik a 21. században egy ország növekedését, innovációs és technológiai képességeit, valamint nemzetbiztonságát biztosítják.

Zöld Forbes 8 perc olvasás

Illúzió a zöld gazdasági növekedés

Pénz Vaszkó Iván 3 perc olvasás

Úgy adósodtunk el, mint legutóbb a gazdasági világválság idején

Legyen szó akár a tiszta energiatermelésről vagy a fejlett számítási kapacitásokról, biotechnológiáról, elektromobilitásról vagy a védelmi iparról. Mivel a kritikus ásványok lelőhelyei és egyben bányászata is nagyon koncentrált, így egy elég asszimmetrikus eloszlás figyelhető meg a piacon, azaz egy-egy ország jelentős pizíciókkal bír egy-egy piacon.

A világ lítiumának legalább 50 százalékát Ausztrália termeli ki, a kobalt felét a Kongói Demokratikus Köztársaság, a nikkelét Indonézia, míg a ritkaföldfémek többsége Kínából származik. Ezen kritikus ásványi anyagok 60-90 százaléka ezután Kínában kerül feldolgozásra.

Az ebből adódó jelentős koncentráltság nagyon sérülékennyé teszi a krtikus ásványi anyagok  bányászásán, feldolgozásán és finomításán alapuló ellátási láncokat, illetve áttételesen a már említett kapcsolódó láncolatokat is.

A világ kormányainak egyre kisebb a mozgástere

Az elemzés szerint a 2021-től elharapódzó globális inflációs hullám várhatóan még 2024-ben is éreztetni fogja hatását a világgazdaságban és a világpolitikában. A makacs infláció miatt kialakult magas kamatkörnyezet lassítja a gazdaság növekedését szerte a világban. Ahogy a szabályozási tartalékok kezdenek kifutni, a világ kormányainak egyre kisebb mozgástere marad a további stimulusra, vagy bárminemű adekvát válaszadásra egy esetleges gazdasági sokkhatás, pénzügyi stressz, vagy politikai és társadalmi bizonytalanságok esetén.

Üzlet Golovics Milán 6 perc olvasás

Jön a demokrácia legfontosabb éve, de mi lesz a pénzünkkel?

Napi címlap Ács Gábor 7 perc olvasás

Milyen infláció? A tőzsdén könnyedén a dupláját kereshetted 2023-ban

El Nino visszatér

Az előrejelzés szerint 4 éves kihagyás után várhatóan 2024 első félévében fog tetőzni az El Nino klíma jelenség, ami extrém időjárási eseményeket hordoz magával, ennek következtében a világon tovább fog nőni az élelmezési bizonytalanság, a vízgazdálkodásra ható nyomás, ami végső soron politikai instabilitást és migrációs nyomást fog eredményezni a fejlődő országokban.

Az El Nino egy olyan időjárási jelenség, ami relatíve jól kiszámíthatóan növeli a frekvenciáját és magnitúdóját bizonyos extrém időjárási eseményeknek, mint a hőhullámok és szárazságok, viharok vagy áradások az egész világon, köszönhetően a melegebb időjárásnak amit a Csendes Óceán megváltozott áramlásai és széljárása okoz. 

Kockázatos üzletek

Az elmúlt években elsősorban az Egyesült Államokban és a nyugati világban elharapódzó, a politika, a (közösségi) média világából kilépve a vállalati világban is megjelenő kultúrharc tovább folytatódik 2024-ben.

Idén az Eurasia Group elemzői szerint újabb résztvevők lépnek be a harcba: bíróságok, kormányzók, állami döntéshozók és aktivisták próbálnak újabb színtereken visszavágni a baloldali ideológiák előretörésének.

Az ESG-megfelelés, az LMBTQ-mozgalmak támogatása rengeteg vállalattal kapcsolatban váltott ki ellenszenvet és ellenállást a politika és közélet különböző területeiről és szereplőitől. A már amúgy is polarizált Egyesült Államokban ez az ideológiai szekértábor logika tovább mélyíti a jobb és baloldal közötti szakadékot, visszautalva az „Amerika önmaga ellen” rizikóra. 

Futottak még, avagy +3 kockázat

USA kontra Kína: 2024 várhatóan továbbra is egy turbulens, ám összességében stabilizálódó időszak lehet a kínai és amerikai diplomáciai kapcsolatok terén. Ennek elsősorban Tajvan lehet az okozója azzal együtt, hogy Kína továbbra is szeretné regionális (és globális) hatalmi ambícióit erősíteni, ezzel sokszor az amerikai érdekszférát sértve. Továbbá a két nagyhatalom közötti technológiai verseny várhatóan tovább fog folytatódni azzal együtt, hogy Washington egyre szigorúbb szankciókat vet ki a kínai vállalatok amerikai technológiához jutásával kapcsolatban. 

Populista hatalomátvétel az EU-ban: Az elmúlt években az európai országok választásain gyakran győzedelmeskedő jobboldali, populista mozgalmak előretörése idén az Európai Unió parlamenti választásán is megtörténhet. Egy a – jelenleg vártnál nagyobb – politikai átrendeződés az EP-ben, felboríthatja Európa centrista konszenzuson alapuló világpolitikai álláspontját, amit egészen a második világháború óta tart.

BRICS kontra G7: 2024 január elsejével a BRICS új tagokkal egészült ki, a már tag Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrikai Köztársaság mellé Szaúd-Arábia, Irán, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek valamint Etiópia is csatlakozott. Sokan az Amerika-centrikus nyugati gazdasági világrend ellenpólusának létrejöttét látják a szerveződés mögött, amin keresztül Kína további megerősödését várják a globális politikai színtéren.

Az Eurasia Group elemzői ezzel nem értenek egyet. Szerintük a BRICS továbbra is egy laza, szervezettségben elmaradó organizáció lesz akár a G7-el szemben is, ráadásul a tagországok között számos ideológiai, gazdasági és egyéb konfliktus is van, ami tovább nehezíti a hatékony kooperációt. Ebből következik szerintük:

bár Kína meg fogja próbálni kooptálni az új BRICS-szerveződést, annak egy másik fontos szereplője, India szabhat majd gátat a kínai ambícióknak.

The post Mi 2024 legnagyobb kockázata a világban? appeared first on Forbes.hu.