Három olyan csillagász kapta az idei Crafoord-díjat, akik emberi szemmel nem látható jelenségekről szereztek ismereteket. Douglas Gough (University of Cambridge, UK), Jørgen Christensen-Dalsgaard (Aarhus University, Dánia) és Conny Aerts (KU Leuven, Belgium) új módszereket fejlesztett ki, hogy feltárhassuk a Nap és más csillagok belsejének titkait.

A díjat 1980-ban alapította a svéd Crafoord házaspár, Holger és Anna-Greta Crafoord a csillagászat, a matematika, a földtudományok, az élettudományok és a sokízületi gyulladás (polyarthritis) területén elért kimagasló tudományos eredmények elismeréseként. A Crafoord-díjat minden évben más-más kutatási terület kiválóságai kapják meg, 2012 óta a matematikai és csillagászati díjakat egyszerre adják át. (A díj hátteréről és történetéről bővebben itt írtunk.) Idén a csillagászati díjjal járó 6 millió svéd koronát három díjazott között osztják el egyenlő arányban.

A csillagászati Crafoord-díj a legmagasabb csillagászati kitüntetés a világon. (crafoordprize.se)

Az idei díjazottak az asztroszeizmológia területén dolgoztak ki új vizsgálati módszereket, és alkalmazták azokat a Nap és más csillagok belsejének tanulmányozására. A szeizmológia tudománya a Föld belsejének folyamatait a földrengéseken keresztül vizsgálja. Az idén Crafoord-díjjal kitüntetett három csillagász felfedezte, hogy hasonló módszereket a csillagászatban is alkalmazni lehet. A Nap és a csillagok belseje a felszínükön zajló mozgások vizsgálatával tanulmányozható, mivel azokat a hanghullámokhoz hasonló belső oszcillációk okozzák. Ezt a tudományágat nevezzük asztroszeizmológiának.

Douglas Gough Nappal kapcsolatban végzett elméleti munkájához igen korán csatlakozott a doktorandusza, Jørgen Christensen-Dalsgaard is. Több száz más kutatóval együttműködve felállították a GONG hálózatot, ami egészen új felfedezésekhez vezetett. Kiderült, hogy a Nap belseje másképp forog, mint a külső rétege.

Conny Aerts ugyanezzel a módszerrel vizsgált távoli csillagokat. Az új technológiának köszönhetően a kutatók már képesek megmérni a csillagok sugarát, megismerni belső összetételüket, és pontosabban meghatározhatják a korukat is.

A díjazottak:

Douglas Gough az elméleti asztrofizika emeritus professzora a brit Cambridge-i Egyetemen. 1941-ben született az Egyesült Királyságban, doktori fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. (Fotó: University of Cambridge)

Jørgen Christensen-Dalsgaard az asztrofizika emeritus professzora a dániai Aarhusi Egyetemen. 1950-ben született Dániában, doktori fokozatát a Cambridge-i Egyetemen szerezte. (Fotó: Aarhus Universitet)

Conny Aerts a Leuveni Katolikus Egyetemen (Belgium) az asztrofizika professzora, valamint a hollandiai Radboud Egyetemen az asztroszeizmológia professzora. 1966-ban született Belgiumban, doktori fokozatát Leuvenben szerezte 1993-ban. (Fotó: Rob Stevens, KU Leuven)

„Twinkle, twinkle, little star, / how I wonder WHAT you are!” (Ragyogj, ragyogj, kis csillag / bárcsak tudnám, hogy MI vagy!”) – így szól egy híres angol gyermekdal, amit már a mi gyerekeink is fejből fújnak. A dalocska szépen rámutat arra, hogy egy csillag fényességének apró változásai a belsejében zajló oszcillációknak is köszönhetők.

„A díjazottak egy teljesen új kutatási terület létrehozásával, amely a csillagok „ragyogását” vizsgálja, lehetőséget teremtettek arra, hogy választ adjunk a gyermekdal kérdésére. Többet tudhatunk meg a csillagok felépítéséről és forgásáról, valamint a Tejútrendszer történetéről.” – mondja Bengt Gustafsson (Uppsala University), a Crafoord-díj bizottságának tagja.

Forrás: The Crafoord Prize