Rég nem látott kutyaszorítóból értékeli az évet Orbán Viktor. Nemcsak a magyar gazdasági megtorpanás, az uniós csatározások – és az így továbbra is akadozó uniós pénzek –, hanem egy, a Fidesz alapidentitásával összefüggő, a NER 14 éves működésében példátlan botrány, illetve a Novák Katalin, Varga Judit lemondását hozó társadalmi nyomással is kénytelen szembenézni. Mindezt fokozhatja Magyar Péter exNER-es exférj színre lépése, amely ha bukást nem is, a megszokottnál savanyúbb szájízt ígér a miniszterelnök általában sikerkommunikációs parádénak tűnő évértékelőjének.

Egyáltalán nem engedik be a független sajtót Orbán Viktor szombati évértékelőjére, a szervező Polgári Magyarországért Alapítvány – melyet hosszú éveken át a most nagyon is kellemetlen helyzetben, félig lemondó Balog Zoltán vezetett – azt állítja, a média csak korlátozott létszámban tud részt venni az eseményen a Várkert Bazárban.

Eddig minden évben az volt a szokás, hogy míg a propaganda munkatársai vendégként, a fideszes és a kormányzati holdudvar tagjaival elvegyülve hallgatták meg Orbán Viktor, addig a független sajtómunkatársak szigorú korlátok – konkrétan kordonok – között, de mégis a helyszínről tudósíthatták a miniszterelnök beszédét. Most ez sincs, ami jól jelzi: rendkívüli készültségi fokra kapcsolt Orbán Viktor és csapata.

Persze miközben Orbán tavalyi évértékelőjén még ott lehetett a sajtó, a március 15-én Kiskőrösön, majd október 23-án Veszprémben is a sajtó teljes kizárásával zajlott az  ünnep. Ez akkor a súlyosbodó inflációs krízis miatt felmerülő, a kormány számára kínos kérdések elkerülését szolgálhatta, ám a NER lényegét aligha érintette. Most viszont Orbán Viktornak ennél súlyosabb és nagyobb falatnak tűnő témákban is válaszkényszere lehet.

Összeszedtük azt az 5 problémát, ami kifejezetten érdekessé teheti a miniszterelnök 2024-es évértékelőjét.

Kegyelem

Meg még nem roppant a NER, de látványosan küszködik azért, hogy megőrizzen valamit abból az értelmezési monopóliumából, aminek választási sikereit köszönheti – mondta a Forbes.hu-nak adott interjúban Krekó Péter politikai pszichológus, politológus. A Political Capital igazgatója úgy látja, hasonló időszakot élünk, mint a Borkai-botrány idején, amikor a hivatalos narratívák és üzenetek nagyon kevés emberhez jutnak el, és mindenkit az érdekel, amiről a hatalom jól kialakított, de mechanikus kommunikációs gépezete nem tud, nem akar beszélni. Csakhogy a kegyelmi botrány azért súlyosabb, mert ez az ügy az Orbán-rendszer alapjait fenyegeti.

Ha végiggondoljuk az elmúlt 14 év botrányait, akkor a kegyelmi ügy benne van a top háromban – állítják elemzők. Valamiféle felelősségre vonás történt két ember, Novák Katalin államfő és Varga Judit volt igazságügyi miniszter, sőt tervezett fideszes EP-listavezető esetében, de a Rogán Antal nevével fémjelzett kormányzati kommunikációs gépezet szinte maga állította elő ezt a helyzetet, nem ismerve fel a pedofilkegyelmi botrány valódi mélységét.

Ráadásul a kormányzati – és kormányközeli – mérések vélhetően elszámoltak egy kockázatot, és fenntartották a társadalmi haragot azzal, hogy Balog Zoltán református püspök lemondását és közéleti távozását nem kényszerítették ki azonnal. Török Gábor például a 24.hu-nak adott interjúban beszélt arról: 

„Sokkal jobb lett volna a Fidesznek, hogyha Balog Zoltán is lemond. Abban is biztos vagyok, hogy a maradása nem a hatalomgyár vagy Orbán Viktor szándékai szerint, hanem azok ellenére, esetleg valamiféle kompromisszum eredményeként történt. A politikai logika azt követelte volna, hogyha magára vállalja azt, hogy szerepe volt a kegyelmi ügyben, akkor távozzon”.

Miközben Novák és Varga politikai-közéleti karrierje egy hét alatt tönkrement és teljes visszavonulót fújtak, Balog végül a református egyház vezetéséről mondott le, de püspökként tovább szolgál.

Egyes elemzők szerint a rogáni kommunikációs gépezet technikáit már ismerve jó esély van rá, hogy

az évértékelőn jelenthet be Orbán Viktor jelentős dolgokat.

Akár intézkedéseket, amelyeket ellencsapásnak szánhatnak, és nagyon határozott cselekvő pozícióba helyezhetik a hatalomban lévőket. Mindezek érinthetik a kormányfő által bejelentett alkotmánymódosítást, sőt, Török úgy látja, most, hogy Novák Katalin lemondott, már kellemetlen a Fidesznek az alkotmánymódosítás. A parlamentben újratárgyalni az ügyet, lehetőséget adva arra, hogy mindenki újra elmondja, mi történt, nem érdeke a kormányoldalnak.

Éppen ezért Orbán Viktornak mindenképpen kezelnie kell a kialakult helyzetet, amit dakotaviccekkel, vagy az ellenzék és más ellenségek pellengére állításával ezúttal aligha tehet meg. A gyermekvédelminek nevezett törvény szigorítása lehet egy megoldás, erről már Gulyás Gergely miniszter is beszélt pénteken.

NER kontra NER

Miközben az elvárt felelősségvállalás a kormány részéről elmaradt, lemondott állami cégekben viselt funkcióiról, és keményen kritizálta a NER-t Varga Judit egykori igazságügyi miniszter volt férje. Magyar Péter azután tette közzé súlyosabbnál súlyosabb posztjait, hogy Novák Katalin lemondott, exfelesége pedig visszavonult a közélettől, de elment a Partizánba is, ahol már frontális támadást indított Rogán Antal, és valójában a rendszer lényege ellen.

Egy, a NER-ből, sőt, a kormányzati tűzhely közvetlen közeléből éppen csak ellépő figuráról van szó.

Magyar Péter színre lépése új helyzetet teremthet a politikában – vélekedik tavalyi nagy sikerű kötetünk, A hatalom megszállottja szerzője. Stefano Bottoni a Magyar Hangnak azt mondta, sokáig úgy tűnt, a rossz gazdasági helyzet és az éleződő társadalmi feszültségek ellenére Orbán és kormánya óriási előnnyel vághatnak neki az idén összevont két, európai parlamenti és önkormányzati választási kampánynak. Magyar felbukkanása nem volt előre látható és modellezhető, szemben az ellenzék mozgásával. Ami pedig még fontosabb Bottoni szerint, hogy Magyar fideszesként száll bele a NER-be, nem kímélve a miniszterelnök családját sem, „ami az Orbán-rendszerben főbűnnek számít”. Bottoni úgy gondolja,

„Magyar felforgató tevékenysége attól is veszélyes a hatalom számára, mert olyan fideszes ideológiai magterületet kezd ki, mint a »család«.”

Török Gábor ezzel szemben úgy látja, nem kell túldimenzionálni Magyar Péter posztjait, „és el tudok képzelni olyan erős mondatokat is, melyeknek lehetnek komolyabb következményei, de a kormánypárti szavazótábort nem tudja megbontani. Legfeljebb amortizál rajta, de a rendszer egészére nézve aligha lesznek jelentős következményei”.

Egy biztosnak látszik azonban: saját, eddig megroppanthatatlan egységéről híres tábora és holdudvara, elsősorban gazdasági és korrupciós feszültségei kerültek most nyilvánosságra, amire a kormányfőnek reagálnia kell.

Ha valami a tavalyi beszéd óta nem jött össze, az a béke és a biztonság – elsősorban a NER számára – Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Fiskális alkoholizmus

A héten már a KSH is elismerte, hogy összességében 0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban, ami nem éppen jelent kilábalást a recesszióból még akkor sem, ha az utolsó negyedéves adatok kevésbé drámai képest festettek, mint a megelőzőek. Az első fél évben recesszióban ragadtunk,

az év egésze pedig az utóbbi 30 év harmadik legnagyobb gazdasági visszaesését hozta 2023-ra.

Ráadásul Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki sokáig úgy számolt, hogy 1,5 százalékos növekedés jöhet, majd ezt arra módosította, hogy nulla fölötti, később pedig arra, hogy 0 és -1 között lehet a vége –, ismét csak bagatellizálta az adatot.

A GDP megtorpanása átmeneti, és Európa, főként Németország, valamint a magyar jegybank a felelős érte. Valójában azonban nincs olyan gazdasági szakember, aki ezt elhinné, főként, hogy míg a nagy visszaeséseket, például 2009-et a nemzetközi pénzügyi világválság hozta, 2020-at meg a covid, 2023-at már csak részben lehet külső tényezők nyakába varrni – legfeljebb az előző évi energiaválság hatásait hozhatjuk fel. Gyengélkedik az ipar, szenved az építőipar, a belső fogyasztás pedig csak lassan tér magához a tavalyi év inflációs sokkja után.

Ács Gábor mindezt már újévkor úgy elemezte: a költségvetés romokban, a fiskális alkoholizmus lassan detoxba juttatja azt a gazdaságpolitikát, amely össze-vissza kamuzik a hiánycélról és nagyjából esze ágában sincs betartani a vállalásait. Sokat elárulhat az is, hogycsak a tavalyi év utolsó napján ismerték el hivatalosan, hogy az októberben 5,2 százalékra emelt hiánycél is csak egy poén volt, hiszen semmit se tettek az eléréséért, így – ahogy az elemzők már régóta valószínűsítették –, 5,9 százalék lehet a valóság.

Csakhogy azóta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már nyíltan elismerte, hogy a kormány nem egy, hanem legalább két évvel eltolja a 3 százalék alatti deficit elérésének időpontját. És arról is beszámoltunk egy uniós javaslatról, mely értelmében azonban azoknál a tagállamoknál, amelyek meghaladják a 3%-os GDP-arányos deficitplafont, vagy a 60%-os adósságplafont, az Európai Bizottság „személyre szabott”, azaz a tagállami helyzetre, az adottságokra és lehetőségekre figyelemmel lévő konkrét nettó költségvetési kiadási pályát „javasol” majd.

Mindezek alapján már nyáron túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen, főként, hogy a 2024-es költségvetés 2,9 százalékos deficitcélja is nehezen elérhetőnek tűnik. A gazdasági gyengélkedés olyan téma, amivel kapcsolatban Orbánnak mindenképpen mondani kell valamit.

Ürül a tank

Az előbbiekhez mérten talán elenyésző problémának tűnik, de a magyar választók, sőt, a társadalom szempontjából aligha elhanyagolható egy másik, elsősorban az inflációval kapcsolatos ügy sem. A benzin literje 14 forinttal, a gázolajé pedig 21 forinttal drágább péntektől, mint egy héttel korábban, így egy liter benzinért átlag 614, míg a gázolaj literjéért átlagosan 661 forintot fizethetnek az autósok Magyarországon. Ehhez képest több szomszédos országban is jóval olcsóbb az üzemanyag, a magyarországihoz képest Romániában 70, Horvátországban és Szlovéniában pedig 45 forinttal kevesebbe kerül a benzin. 

Ez újabb kellemetlenséget jelenthet Orbánnak, sőt, erősen lépéskényszerbe került a kormány, főként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi, a múlt héten a Mollal és a nagy kútláncokat képviselő ásványolaj szövetséggel folytatott egyeztetését követő kijelentése után, mely szerint az átlagárakat a régió középmezőnyében tartják. Akkor ugyanis a miniszter kijelentette, hogy a benzinárak tekintetében lát esélyt az árak kiigazítására, a gázolaj esetében azonban nem azonosítható ilyen lehetőség. A benzinárat sokáig korlátozó kormánynak ez még úgy is fájdalmas lehet, hogy a legfrissebb inflációs adat meglepeőn jó lett.

Uniós a pénz

Mindeközben a kormány továbbra sem rendezett számos uniós jogvitát. Ugyanakkor most újból számolhatnak az uniós forrásokkal és nulla százalékos hitellel is a cégek beruházásaik tervezésénél, amiben pár hónapja még nem nagyon bízhattak. Összesen 910 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak ugyanis a cégek a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz keretében a következő hónapokban – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden.

Vélhetően Orbán bejelentései között is kiemelt helyet kap majd, hogy a jövő héten tesz közzé a kormány egy, a vállalkozásfejlesztéshez kapcsolódó 130 milliárd forintos keretösszegű és egy, a munkaerőpiaci aktivitás növeléséhez kapcsolódó, 130-150 milliárd forintos keretű pályázatot.

Mindennek alapja az, hogy decemberben 10,2 milliárd euró, akkori árfolyamon 3900 milliárd forint vált Magyarország számára papíron hozzáférhetővé, miután az Európai Bizottság elfogadta a magyar igazságszolgáltatásban végrehajtott szabályváltoztatásokat. Csakhogy ez nem jelenti azt, hogy az uniós pénz már a magyar államkasszában van, számos egyéb követelménnyel lehet csak számlákat benyújtani. 

Valójában eddig a magyar kormány csak a 4,6 milliárd eurós REPowerEU forrás 20 százalékához jutott hozzá két részletben (779,5 millió + 140,1 millió euró). Ehhez az előleghez nem kellett teljesíteni azokat a jogállamisági és korrupcióellenes reformokat, más néven mérföldköveket, melyek hiányában a kormány a további fizetési kérelmeket még mindig nem tudja benyújtani. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben leszögezte: az igazságügyi reformmal feloldott 10,2 milliárd euróhoz igen, a maradék csaknem 20 milliárd euróhoz viszont továbbra sem juthat hozzá Magyarország a teljes koháziós támogatási összegből, amíg nem teljesít minden jogállamisági feltételt.

The post Ez az öt csapda, amivel ma szembe kell nézzen Orbán Viktor appeared first on Forbes.hu.