Újabb adatok és dokumentumok bizonyítják, hogy ijesztő mértékű szennyezések történtek a gödi akkumulátor-gyárban és annak környezetében. Mind a gyár által kibocsátott mérgező anyagok mennyisége, mind a gyáron belüli vizsgálatok azt igazolják, hogy a cég a legalapvetőbb környezet- és munkavédelmi elvárásoknak sem képes megfelelni.   

Mi történt? Az Átlátszó kikérte Göd város és a Samsung-gyár 2021-es és 2022-es légszennyezettségi adatait, mert az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerben (OKIR) idén januárban még nem voltak elérhetők – időközben aztán az OKIR-ba is feltöltötték őket. Az adatokból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése, a szén-dioxid mennyisége például a 2018-as évhez képest a hétszeresére nőtt. De az igazán aggasztó szám az elektróda-gyártás során használt mérgező szerves oldószer, az N-metil-2-pirrolidon (NMP) kibocsátott mennyisége. 

Miért fontos ez? Az N-metil-2-pirrolidont különböző gyártási technológiák (petrolkémia, gyógyszeripar, felületkezelés) során szerves oldószerként használják, Gödön viszont csak az akkugyárban fordul elő nagy mennyiségben. Az anyag reprodukciót károsítónak minősül, belélegzése elsősorban terhes nőkre jelent veszélyt: az NMP-nek való tartós kitettség vetélést okozhat, vagy a magzat rendellenes fejlődését eredményezheti.  Ebből a magzatkárosító oldószerből 2019 és 2022 között összesen 88 tonna került a levegőbe Gödön. Kiugróan nagy mennyiségű kibocsátás 2021-ben történt: ekkor 81,468 tonna NMP távozott a gyár légszennyező pontforrásain.

Kontextus. A Samsung iparterületén öt éven át nem működtek monitoring-kutak: az egyetlen mérőkutat az építkezés során betemették, újak létesítését pedig a gyár „nem jelentős környezeti hatása” miatt nem írták elő. A Samsung-gyár számára 2023 nyarán előírt környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás hatásvizsgálati dokumentációja a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségéről nem ad információt. A felülvizsgálat a Samsung Zrt. által végeztetett és benyújtott mérésekre hagyatkozott – maga a környezetvédelmi hatóság semmilyen vizsgálatot nem végzett. A Samsung mérései szerint pedig a légszennyező anyagok kibocsátása nem haladta meg az előírt határértékeket. Csakhogy a dokumentumból kiderül az is, hogy a gödi akkugyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re.

Büntetés? A súlyos munkavédelmi vétségekért egyébként a kormányhivatal elvileg magasabb összegeket – 15,5 millió, 17,7 millió és 20,7 millió forintot – állapított meg, de mivel a munkavédelmi törvény szerint a maximális büntetés nem lehet több 10 millió forintnál, ennél nagyobb összeget nem róhattak ki a cégre. A dolgozóit évek óta folyamatosan veszélyeztető Samsung Zrt. tehát megúszta összesen 30 millió forint munkavédelmi bírsággal – miközben 2022-ben 1631 milliárd forint árbevételt és közel 31 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el. Az akkumulátor-üzemekben egyre szaporodó súlyos veszélyeztetések is közrejátszhattak abban, hogy a kormány március 1-től szigorítja a munkavédelmi bírságolást. Február 14-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a rendelet, mely szerint a munkavédelmi bírság maximális összege 10 millió forintról 100 millió forintra nő. A bírság alapösszege pedig súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forintról százezer forintra emelkedik; emellett a fokozott expozíciót, halálos balesetet okozó vétségekért is többet kell majd fizetniük a cégeknek.

The post Ijesztő szennyezések a gödi Samsung-gyárnál appeared first on Forbes.hu.