A benzinesről elektromos autóra történő átállás egyik legnagyobb problémája a hatótávolság, jelenleg ugyanis a prémium modellek sem képesek 6-700 kilométernél hosszabb távot megtenni egyetlen töltéssel. Dél-koreai kutatók azonban most azt állítják, rájöttek, hogyan lehet átlépni az 1000 kilométeres lélektani határt – írja az IFLScience.

A most futó elektromos autók akkumulátorának egyik alapja a szilícium, amelynek megvan az a bosszantó tulajdonsága, hogy töltés közben kitágul. Az elemek a töltési folyamat során akár háromszorosukra is megdagadhatnak, majd ezt követően visszazsugorodnak. Emiatt nagyrészt nanorészecskeként használják az elemet, amelynek előállítása sokkal összetettebb folyamat, és sokkal költségesebb is.

A dél-koreai Pohang Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói azonban úgy döntöttek, hogy körülbelül ezerszer nagyobb, nano helyett mikrorészecskéken dolgoznak.

Ezeket ugyan könnyebb és olcsóbb előállítani, emellett az energiasűrűségük is nagyobb, ám a részecske tágulása már komoly problémát okozhat. A kutatók azonban megtalálták a megoldást: gél-polimer elektrolitot alkalmaztak, amely a töltési folyamat során képes deformálódni a szilícium változó méretével párhuzamosan.

Ez önmagában nem volt elég, ezért kovalens kötést hoztak létre a kettő között, ami nagyobb stabilitást biztosított, miközben a tágulás hatásairól is gondoskodott.

Az akkumulátor teljesítménye stabil volt, és a hagyományos lítium-ion akkumulátorokéhoz hasonló tulajdonságokat mutatott, az energiasűrűség további 40 százalékos javulása mellett. A csapat szerint egy ilyen akkumulátor gyártási folyamata annyira egyszerű, hogy a megközelítés akár az azonnali alkalmazásra is kész lehet.

The post Ez lehet a kulcs a nagyobb hatótávú elektromos autókhoz first appeared on 24.hu.