Óriási a piac, de a magyar könyvkiadás könyvtervezési szempontból nincs túl jó állapotban Polgárdi Ákos szerint. A tervezőgrafikus úgy látja, hiába vannak a kiadói oldalon nagy szereplők, a legtöbbjüknél hiányzik az igényesség és a kreativitás, ha a könyvtervezésről van szó. Tehetséges tervezőkből pedig nincs hiány – a Magyar Könyvtervezés díj őket állítja reflektorfénybe.

Pannonhalmán gyűlt össze a 2023-as Magyar Könyvtervezés díj zsűrije, hogy eldöntsék, kik a hazai könyvtervezők legjobbjai. Győzteseket csak később avatnak, most a shortlistesek közül párat felvillantunk a teljesség igénye nélkül.

Nemcsak a nagymúzeumos irány van

„Heves viták voltak, egy órával tovább is tartott, mint terveztük, de sikerült” – mondja Ákos. A tavaly indult Magyar Könyvtervezés díj második zsűrizése idén is eredményes volt. A 141 nevezett pályaműből kategóriánként (Szépirodalom, Szakkönyv, Gyerek- és ifjúsági könyv, Egyéb, Album és katalógus) alakult ki a shortlista, a győztesek neve csak április 11-jén a Fugában tartott díjátadón derül ki.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában Ha a zsiráfok / tervező: Turi Lilla (3 kép)

Az idei mezőny erősebb, de megosztóbb, mint a tavalyi. Ákos az Egyéb kategóriát emeli ki, ahol a pályaművek nem illeszkednek a hagyományos műfajok közé. Mindegyik sajátos, és olyan izgalmas alternatívák, amikhez a tervezőgrafikus szerint nem szoktunk hozzá a nagyobb magyar kiadóknál. A másik kedvence a Katalógus. „Jó látni, hogy mennyire más is lehet egy kiállítási album, és nemcsak a nagymúzeumos irány van.”

Polgárdi Ákos tervezőgrafikus, a Submachine stúdió alapítója. Szakterülete az információs rendszertervezés, a tipográfia és a könyvtervezés.

A Magyar Könyvtervező díj idei zsűrije: Sipos Máté, Barbora Müllerova, Petovská Flóra, Farkas Zsolt, Polgárdi Ákos, Rubik Ágnes, Viski Noémi és Czakó Zsolt // fotó: Mohai Balázs

A díj alapja: saját zseb

Ákos a díjat Rubik Ágnessel közösen alapította, semmilyen szponzor nem áll mögöttük, pénzjutalom nem jár a nyerteseknek. Munkáikat önkéntesek és felajánlások segítik, de a két alapító tavaly így is több mint félmillió forintot költött a költségekre. „Ennek a lebonyolítása egyébként szerényen számolva 15-20 millió forint lenne” – mondja Ákos. Nevezési díj nincs, mert úgy a szakma felét ki is zárnák. „Ők nem egy startup ux researcherei, hanem magyar könyvkiadóknál dolgozó könyvtervezők, akik jó esetében 300-400 ezer forintot keresnek havonta.”

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában Erdők-mezők népmeséi / tervezők: Endrődi Kata, Ónya-Oláh Dóra (3 kép)

A pályázat csak könyvtervezőknek, illusztrátoroknak és művészeti vezetőknek szól és ebben – meg az eltérő megközelítésben – jelentősen különböznek az ötvenes években alapított Szép Magyar Könyv díjtól. Utóbbinál alapvetően a kiadók, nem a tervezők jelentkezését várják. „Mi szeretnék, hogy a tervezők nevezzenek azokkal a munkáikkal, amikre büszkék.”

A könyvtervezés nem szexi dolog, kell hozzá elszántság

A tervezőgrafikus szerint a magyar könyvdizájn minősége nem egyenletes, a katalóguskiadás például magasabb színvonalú, mint a gyermek-, vagy szépirodalmi könyveké. Az egyik probléma „kiviteli ügy”, a legtöbben inkább az olcsóbb megoldásokat választják a drágább, de igényesebb helyett. Az innovációnak a „fejekben lévő konzervativizmus” sem tesz jót.

„A kiadók egyszerűen nem bátrak a könyvtervezésnél”

– mondja Ákos. Ellenpéldaként a Csirimojó Kiadót hozza. „Ha megfogod a könyveiket látod, hogy milyen a jó kivitelezés és tervezés.” A Csirimojó csak fordításokat ad ki, főleg cseh, szlovák és szlovén szerzőktől, alapítói idén a Magyar Könyvtervezés díjon is zsűriztek.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában Öt munka, lassítva / tervező: Szmolka Zoltán, Bene Tamás / fotós: Máté Balázs (3 kép)

Egy könyvtervező jó esetben a mérettel, a papírral és a kötészettel is számol, és akkor ott vannak a független részek is, mint a kiadványtervezés, kompozíció, vagy a tipográfia. Ezek teljesen önálló szakágak, ám Ákos szerint Magyarországon az a legjellemzőbb, hogy az gyerekkönyv-illusztrátor ezeket is magára vállalja, vagy a feladatokat rábízzák a kiadó házi tördelőjére. Ez sokszor a kapacitáshiány vagy spórolás miatt történik így, ami a minőség rovására megy.

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában Solidarity Must Be Defended / tervező: Biró Dávid (3 kép)

„Ha az ember levesz egy 60-as évekbeli Mórás gyerekkönyvet, akkor azt látja, hogy az illusztráció remek, a kompozíció, a tördelés és az anyagok is sokkal jobbak, mint most” – mondja Ákos. Úgy látja, a rendszerváltás sok szempontból az egész piacot megreccsentette.

A hatalmas példányszámokat produkáló, államosított bérnyomdai környezet után hirtelen versenyezni kellett, majd bejött a számítógépes tervezés is, ami sok munkát feleslegessé tett.

Ezeket a változásokat a könyvszakma kis része vészelte csak át, és sokan azóta is küszködnek. „A könyvtervezés nem szexi dolog. Nem egy jól fizetett szakma, kell hozzá elszántság. Persze, megvan a bája, hogy az ember tervez valamit és lesz belőle ötezer példány, de maga a közeg nagyon kisemmizett. Egy magyar könyvkiadó ilyen szempontból nem egy vidám hely.”

+ 0 kép a galériában + 0 kép a galériában Soros-szótár / tervező: Borbás Márton, fotós: (3 kép)

Azért lát üdvözlendő változásokat is. „Van, hogy egész gyorsan el tudnak harapózni olyan dizájntrendek vagy gyártási divatok, amikről pár éve még bármelyik kiadó azt mondta, hogy drága, vagy a magyar emberek nem érettek rá.” Pedig ennél a piacnál fő szempont, hogy egy kiadó jól meg tudja különböztetni magát és kiemelkedjen a versenyből. A Magyar Könyvtervezés díj célja az is, hogy akár a nagyobb kiadók is felfigyeljenek a legizgalmasabb példákra, és meglássák bennük a lehetőséget.

A kiemelt képen az Öt munka, lassítva látható, fotós: Máté Balázs

The post Ezek most a magyar könyvtervezés legizgalmasabb darabjai appeared first on Forbes.hu.