:

Kamatsöprés az állampapíroknál, a pénzek fele távozott, vagy bizonytalan

Kamatsöprés az állampapíroknál, a pénzek fele távozott, vagy bizonytalan

A múlt héten zsebelték be a magyar kisbefektetők az infláció által meglökött gigagntikus kamatokat a legtöbb lakossági állampapíron és az adósságkezelő friss adatai alapján lesz gondja az államnak azzal, hogy ezeket a pénzeket magánál tartsa.

Ahogy azzal sok cikkben foglalkoztunk, az inflációkövető prémium állampapír (PMÁP) kimagasló kamatot fizet a 2022-es és a 2023-as év után, de az érkező kamatokat már nem tudják a befektetők a megszokott kondíciók mellett újrabefektetni, mert az állam időközben lebutította a sztárpapírt, elvette tőle inflációkövető jellegét és már csak 7,9 fix kamatot kínál az első kamatperiódusra. Mostanra kiderült a befektetők első rekciója erre.

A múlt héten fizetett ugyanis kamatot a legtöbb (hat) PMÁP és még egy lejárat is volt, a 2024/I papír a tőkét is visszafizette az utolsó kamatrész mellett. Az összes februári kamatforduló, illetve az egy lejárat is a múlt hétre esett, de épp a legnagyobb, a 90 milliárdot kifizető 2027/K kamatfordulója szombat volt, ennek a beérkezésével nem számolva ütötte a befektetők markát több mint 390 milliárd forint.

Ehhez képest az ÁKK friss adatai szerint a lakossági állampapírok bruttó értékesítése csak valamivel több, mint 172,8 milliárd forint volt.

Ez igen karcsú, a beérkező pénzek bőven több mint felét tehát nem forgatták vissza a befektetők lakossági állampapírokba.

És persze ebben az értékesítési mennyiségben nem csak a kamatot visszaforgatók jelennek meg, néhány milliárdnyi friss pénz is megjelenik benne.

Az is igaz, hogy a kamathoz jutók allokálhattak pénzeket nem lakossági állampapírba is, de ez nem valószínű, hogy több néhány százaléknál. Noha a kamatok újrabefektetése nagyon egyszerű a webkincstárban és a megbízást a pénzek beérkezése előtt is bármikor meg lehet adni, bizonyosan sokan elfelejtkeztek a megbízás megadásáról, vagy még nem foglalkoztak vele. Ott vannak továbbá azok is, akik bizonytalanok, hogy hova irányítsák a beérkező kamatokat (az ő pénzük is áll a számlán), megint mások pedig biztosan elviszik állampapírból.

A dobogós állampapírok: ezeket választották a legtöbben

A következő hetekben kiderül, kik vannak többen, de az biztosnak látszik, hogy komoly lemorzsolódás várható, sokaknak vonzó volt a 16 százalékos kamat, de a feléért már nem finanszírozzák a magyar államot.

Érdekes, hogy a friss állampapír-vételekből a legnagyobb arányban az évi 7 százalékot fizető három éves fix papírt választották a legtöbben (57 milliárd forint áramlott bele), ami racionális annak, aki a kamatok további csökkenésére számít a következő évekre. A második helyen maradt a PMÁP (47 milliárd), noha nehéz olyan forgatókönyvet találni, amellyel a következő években is versenyképes maradhat. De ezt a megszokással még meg lehet magyarázni, az Egyéves Magyar Állampapír harmadik helyét (38 milliárd) már nehezebb. Ezt racionálisan csak azok vehetik, akik arra számítanak, hogy a lakossági állampapírok visszaváltási díját az állam megemeli. Ha ugyanis erre nem kerül sor, a PMÁP-pal, illetve annak visszaváltásával jobban jár a befektető.

A 1,5, majd 3 év után 2,5 százalékos prémiumával jó vételnek tűnő Bónusz papír messze leszakadva a negyedik az értékesítési rangsorban (20 milliárd forintos eladással).

Arról, hogy melyik állampapír milyen körülmények között lehet nyerő, itt foglalkoztunk, de hamarosan friss, részletesebb cikkel is jelentkezünk a témában.

The post Kamatsöprés az állampapíroknál, a pénzek fele távozott, vagy bizonytalan appeared first on Forbes.hu.