Romló forint, csökkenő bizalom, egymásra mutogatás: egy soha nem látott harc a gazdaságpolitika vezetéséért. Mi lesz azokkal, akik csak a saját zsetonjaikkal játszanak? Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa olyan kemény kézzel vágja az alapkamatot hónapról hónapra, február végével éppen 10 százalékról 9-re, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök alig bírja hangsúlyozni, a mostani rágyorsítás csak egyszeri alkalom volt. Elhitte a piac? Csak vessünk egy pillantást az euró forintárfolyamának heti alakulására.

A háttérben közben Matolcsy György MNB-elnök és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üzenget egymásnak, az ügy hevében Orbán Viktor is leszólt Havasi Bertalanon, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjén keresztül.

Újra 390 forint fölött az euró árfolyama,

az egyéves határidős piacok 1020 bázispont körüli leértékelődést várnak: ezek alapján jövő ilyenkorra már 430 forintba is kerülhet az uniós fizetőeszköz.

Na de mekkora?

A 2022-es válság időszakában teljesen más kockázatokkal kellett számolnia a forint-megtakarításokkal rendelkezőknek, mint az idei évben. Akkoriban az infláció, a billegő EU-s források és Orbán geopolitikai hazárdjátéka okozott a befektetőknek fejtörést, idén már a folyamatos kamatvágási döntések, a hosszútávú kamatcélok és ezek kockázatai kerültek a fókuszba:

a forint leértékelődését egyelőre nem sikerült megállítani.

Euró-hullámvasút az elmúlt egy évben.

Az investing.com euro-forint határidős árfolyama szerint a piaci szereplők

fél éves távon 6,08 és 6,25 százalék közti, egyéves távon 10,19 és 10,25 százalék közti, míg kétéves távon 20 és 20,78 százalék közti leértékelődést várnak.

A piac egyéves távon 430, míg kétéves távon 470 forintos egyensúlyi árfolyamot becsül.

A konfliktus

A MNB a február 27-ei kamatvágási döntését – hivatalos közleménye szerint – a következő szempontok mentén hozta meg:

a vártnál alacsonyabb inflációs környezet, javuló külgazdasági egyensúly, kevésbé feszes munkaerőpiac.

A forintárfolyam kérdése nem merült fel. A magyar vállalatok finanszírozása azonban igen:

A vállalatok az első 9 legfontosabb tényező között nem is említették a magas kamatot. A fő problémát a kereslet hiánya és az infláció jelenti.

MNB

A beruházások felpörgését a csökkenő kamatpályától (a jelentés értelmében) nem várhatjuk, a fogyasztás ösztönzése a lassú reálbéremelkedés miatt okoz problémát. Adott a konfliktus:

a Matolcsy-féle fejlesztőállam modell 2021 óta a Nagy Márton nevéhez fűződő magas nyomású gazdasággal versenyez.

A magasan ragadó infláció ezen utóbbi rendszer sajátja, ahogyan az elszálló forint-árfolyam is (három év sem telt el, a Matolcsy-korszak már a kisebbik rosszként sejlik fel a háttérben).

A szakmai konfliktus percek alatt fordult át személyeskedésbe: előbb Matolcsy tette szóvá az MNB hatáskörének csökkenését és Nagy Márton hibás szakpolitikáját, erre aztán a miniszter sértődötten válaszolt: „2013 és 2020 között Matolcsy György volt, most már más a főnököm. Hála Istennek!”. Végül Orbán Viktor is megszólalt és hitet tett a jegybank függetlensége mellett.

A beruházás-fogyasztás hamis dilemma

Háttér-információink szerint azonban nem az effektív szakpolitikai kérdéseken áll vagy bukik a kamatvágási terv, lévén a vállalatok tőkeellátottsága többnyire rendben van, a komolyabb vásárlóerő visszatérte pedig még várat magára.

A piacok az Orbán-korszak válságai óta a bizalmat vagy annak hiányát árazzák a forintárfolyamon keresztül. A szakértői civakodás rossz jel, ahogyan a jegybanki függetlenség kérdésének puszta belebegtetése is az.

A kockázatmentes hozam (alapkamat) árazása természetesen meghatároz egy alapvető trendet, de végső soron azon a kérdésen áll vagy bukik a forint sorsa, hogy kellően tiszta, jogállami keretek között történik-e meg a piaci verseny,

hogy a hatékonyabb vállalatok realizálnak-e profitot vagy sem.

A Matolcsy-Nagy szembenállás ennek ellenére egy létező szakpolitikai dilemma (is), de ennek nem szabadna számítania: nem Magyarország az egyetlen hely, ahol több szakmai irány küzd a gazdaságpolitika vezetéséért. A probléma forrása inkább ott keresendő, ahol ez a konfliktus hatalmi harccá kezdett válni.

Ezért érezhette maga Orbán is fontosnak, hogy megszólaljon.

Ha te ebből most kimaradnál

Két éve még joggal lehetett a forint erősödést várni, most azonban egyre égetőbb kérdés, hogy mitévők legyünk, ha ebből a durva leértékelődésből mi ezúttal kimaradnánk.

Ács Gábor magyar állampapírokról és a nem-magyar nem-állampapírokról is írt a héten, Ifkovics Ábrahám, a Hold Alapkezelő szakértője pedig a szárnyaló a kriptodevizák és amerikai megatech-papírok világát elemezte.

Az ingatlanba menekülés is opció, a héten tovább csökkent az államilag nem támogatott lakáshitelek kamata, bár mielőtt impulzusvásárolnánk egy befektetési célú lakást olvassuk el a múlt heti Visszajárót, érdemes.

Fotó: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke (j) beszámolója elmondása után elköszön Nagy Mártontól, az MNB alelnökétől az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. november 4-én. Az ülés napirendjén az MNB 2012-es, 2013-as és 2014-es üzleti jelentéseinek és beszámolóinak vitája szerepel. MTI Fotó: Kovács Attila

The post (A) Nagy a baj? Jövőre 430-as euró jöhet appeared first on Forbes.hu.