Drasztikusan csökkent a leadott fém- és akkumulátorhulladék mennyisége. Akkora a baj, hogy a kormány az Európai Bizottsághoz fordult, mert nem tudjuk tartani az újrahasznosítási számokat.

Mi történt? „Átlagosan mintegy negyven százalékkal csökkent a magánszemélyek és a vállalatok által leadott fém mennyisége a koncesszió elindulása óta” – mondta a Szabad Európának Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének (MFSZE) elnöke. Emellett az akkumulátorok 60 százaléka is eltűnt a piacról. A fémhulladékok esetében azonban már látszanak a problémák: 51 százalékkal csökkent a MÉH-telepeken megjelenő magánszemélyek száma. Ez azt jelenti, hogy míg 2022 második fél évében 648 ezren adtak le fémet, addig tavaly ugyanebben az időszakban már csak 333 ezren. A vállalkozások is kevesebb fémet adtak le 2023 második felében. A roncsautópiac leállásáról korábban mi is írtunk.

Kontextus. A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). A Mol erre egy külön céget alapított, a Mol Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (Mohu). A leadott fémek esetében már megbízható adatok vannak, mivel a 2013-as fémtörvény életbelépése óta mindennap jelenteniük kell a fémkereskedőknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), hogy ki, mennyi és milyen fajta fémet adott le a MÉH-telepeken és egyéb átvételi pontokon. Szlávik Mónika szerint a leadott fémek területén tapasztalt visszaesésben komoly szerepe van annak, hogy sem a kormány, sem a Mol nem egyeztetett érdemben a koncesszióról a szakmai szervezetekkel. „A koncesszió indulását megelőzően, közben és azóta is sok a bizonytalanság, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen fém tartozik a koncesszió hatálya alá, és mi az, ami nem” – mondta. Az emberek elbizonytalanodtak, hogy mit vihetnek be a fémtelepre, és mit nem. A Mohu szerint ugyanakkor ez jól körülhatárolható, ráadásul a koncesszió indulása óta folyamatosan nő a leadott fémhulladék mennyisége. (A NAV adatbázisa, amely a fémek esetében átlagosan 40 százalékos visszaesést mutat, a koncesszión kívüli fémeket is tartalmazza.)

Miért fontos ez? Azért, mert a koncesszió célja éppen az újrahasznosítási arány növelése, és így az európai uniós előírásoknak való megfelelés volt. Szlávik Mónika szerint a fém nagyon hiányzik a rendszerből, mert ezáltal romlanak Magyarország újrahasznosítási arányai. Az Európai Unió felé azt vállaltuk, hogy például csomagolási hulladék kategóriában a vasfém esetében 2025-ig hetven, míg 2030-ig nyolcvan százalékban, az alumínium esetében ugyanaddig az időpontig hatvan, illetve hetven százalékban újrahasznosítjuk.

Mi következik ebből? A hazai menetrendet tartalmazó Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027 szakmai anyaga szerint a települési hulladék újrahasználatra való előkészítésére és újrafeldolgozására 2025-re 55, míg 2030-ra hatvanszázalékos arányt vállalt a magyar kormány. A derogációs célszám mindkét dátum esetében öt százalékponttal alacsonyabb érték, vagyis ötven és 55 százalék. A települési hulladék esetében 2018-ban egyébként 37 százalékos volt a feldolgozás aránya. Az Energiaügyi Minisztérium derogációs kérelmet adott be az ügyben tavaly év végén.  

The post Gondok a hulladékpiacon, az Európai Bizottsághoz fordultunk appeared first on Forbes.hu.