Lassú menetelés vár a magyar gazdaságra. Meg kellene elégednünk azzal, hogy a tavalyi évvel ellentétben idén már növekszik a gazdaság?

Mi történt? A korábban kalkulált 3,2 százalékkal szemben már csak 2 százalékos GDP bővülést várnak az idei évre az Erste elemzői – foglalja össze a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményében Magyarország gazdasági helyzetét az Erste.

A bank elemzői 2025-re is csupán egy visszafogott, 3,4 százalékos növekedést várnak.

Miért? A lassabb kilábalás egyik oka, hogy a tavalyi év végén elakadt a nyáron beindult gazdasági növekedés. Az áthúzódó hatás mellett a globális fellendülés hiánya is nagy szerepet játszik, a Magyarországon működő vállalatok nagy nehézségek tudják kiaknázni a korábban megvalósított jelentős kapacitásbővítések nyújtotta exportlehetőségeket.

Van kiút? A gazdaság kilábalást támogatja a reálbérek emelkedése, amely segítheti az ébredő belső keresletet, bár ennek kedvező hatását késleltetheti a kamatstop várható kivezetése. Ami a beruházásokat illeti: a hitelkereslet éles felfutására továbbra sem lehet számítani, ugyanakkor a külföldi működő tőke hozzájárulhat a bővüléshez.

Támogathatja a növekedési folyamatokat, hogy felszabadult a Magyarországnak járó uniós források egy része, így az elmúlt két évvel ellentétben idén dinamizálódhat az EU-s pénzek hazai felhasználása.

Amennyiben megérkeznek az EU-s pénzek. Ahogyan azt ma reggel a Forbes.hu-n is megírtuk, a Európai Parlament jogi szakbizottsága hétfőn este úgy döntött, hogy beperli az Európai Bizottságot amiatt, mert tavaly karácsony előtt megalapozatlanul szabadított fel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást Magyarországnak.

Az elinduló pernek drámai, elhúzódó hatásai is lehetnek a magyar EU-s pénzek folyósítására, hiszen így a Bizottság óvatossági alapon akár még annak az immár 12,2 milliárd eurós kohéziós keretnek a folyósítását is felfüggesztheti, amennyi jelenleg papíron elérhető Magyarország számára.

Infláció?

Az infláció januárban visszatért a jegybanki toleranciasávba, ugyanakkor nem marad ott sokáig, az első hónapban mért 3,8 százalékos pénzromlás valószínűleg az egyik legalacsonyabb volt idén.

Az Erste elemzői 2024-ben 4,7 százalékos, míg 2025-ben 4 százalékos inflációval számolnak, szemben a 2023-ban mért 17,6 százalékkal. A hazai inflációs környezet így már lényegesen jobb lesz nemzetközi összehasonlításban, mint korábban, ugyanakkor nem kizárt, hogy továbbra is az unió legmagasabb árdinamikával működő országai közé fogunk tartozni. 

A pénzromlás ütemének csökkenésével párhuzamosan a jegybanki alapkamat is folyamatosan ereszkedik, tavaly május óta a Magyar Nemzeti Bank lényegében megfelezte az irányadó kamatszintet. A jelenleg 9 százalékos alapkamat már közelít a régiós versenytársakhoz, ám a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest megváltozott környezetben egyelőre kérdéses, hogy hol húzódhat egy tartósabb, egyensúlyi kamatfelár. A második negyedévtől a dezinfláció kifulladása, valamint a világ vezető jegybankjainak a korábban gondoltnál tartósabb szigora ismét lassíthat a kamatcsökkentési ütemen. A félév végére a jegybanki alapkamat 6,5 százalék lehet.

The post Lassabban indul újra a magyar gazdaság, mint vártuk appeared first on Forbes.hu.