Az ukrán háború járulékos folyományaként valamennyi európai ország ráébredt saját sebezhetőségére, különösképp a levegőből érkező fenyegetésekkel szemben. Mérvadó amerikai tanulmányok szerint az orosz ballisztikus és cirkálórakéták ellen az európaiak képességbeli hiányosságai vélhetőleg tartósak lesznek: minden megkérdezett szakértő szerint súlyos a helyzet, vita csak azon van, hogy vajon rövid vagy hosszú távon súlyosabb-e. Nem csoda, hogy különösen nagyot durrant Donald Trump egykori amerikai elnök és jelenlegi elnökjelölt kijelentése, miszerint az ingyenélőnek tartott európai szövetségesek feje fölött eltűnhet az amerikai védelem. S a szokásosnál nagyobb figyelmet keltett Emmanuel Macron francia elnök utalgatása, hogy a francia nukleáris elrettentés amolyan közös európai atomvédőernyőként funkcionálhat. A gyakorlatban viszont most nem Washington a legaktívabb e téren, s nem is Párizs, hanem… Berlin.