Egy friss tanulmány alapján a klímaváltozás okozta sarki jégolvadás jelentősen befolyásolhatja a globális időmérést – írja az IFLScience. A probléma számos következménnyel járhat, többek között a számítógépes hálózatokra és a pénzügyi piacokra is kihathat.

Az egyezményes koordinált világidő (UTC) a kommunikáció, a navigáció, a tudományos kutatás, a kereskedelem és sok más terület érdekében világszerte egységes, szabványosított időmérést tesz lehetővé. Az UTC alapját mintegy 450 atomóra adatai adják, ezen szuperpontos időmérő eszközök az atomok ultrarövid „rezgései” révén határozzák meg az időt. Az érték nem egyezik meg tökéletesen a csillagászati idővel, amely a Föld forgásán alapul.

Bolygónk forgása néhány ezredmásodperccel hosszabb, mint az atomórák által meghatározott nap, ráadásul a Föld forgási sebessége számos tényező miatt változhat. Ennek figyelembe vétele érdekében az UTC-hez néhány évente szökőmásodperceket adnak hozzá. Az utóbbi időkben például bolygónk forgási sebessége gyorsult, ezt pedig ellensúlyozni kellett.

Duncan Carr Agnew, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem munkatársa a közelmúltban azt vizsgálta, hogy a sarki jég olvadása miként hat a Föld forgására. Az éghajlatváltozás miatt a grönlandi és antarktiszi jégsapkák olyan mértékben zsugorodnak, hogy megváltoztatják a bolygó alakját, és mérsékli a szögsebességét.

Agnew arra jutott, hogy az olvadás lassító hatása miatt valamikor 2029 körül az UTC-ben negatív szökőmásodpercet kell majd bevezetni.

A kutató kiemelte, még néhány évvel ezelőtt is az volt az elvárás, hogy a szökőmásodpercek mindig pozitívak lesznek, és egyre gyakrabban fordulnak elő. Most úgy tűnik, hogy a negatív szökőmásodperc lehetősége igen valószínű. „Egy másodperc nem hangzik soknak, de a mai összekapcsolódott világban az idő tévesztése hatalmas problémákhoz vezethet” – tette hozzá.

A klimatikus átalakulástól függetlenül valószínű, hogy már csak a Föld folyékony magjának változásai is szükségessé tehetik a negatív szökőmásodpercet 2026-ra. Agnew számításai azonban azt mutatják, hogy a sarki jégtömeg olvadása további három évvel, 2029-ig késleltetheti az eseményt – más szóval, az éghajlatváltozás már most is hatással van a globális időszámításra.

Ha a negatív szökőmásodpercet nem adják hozzá a rendszerhez, elképzelhető, hogy a globális időmérés szinkronizálatlanná válik, ami zavarokat okozhat többek között a távközlésben. A jelenség hasonló hatásokkal járhat, mint a 2000. év problémájának feltételezett, sokszor eltúlzott következményei.

Az 1990-es évek végén pánik alakult ki akörül, hogy a számítógépes rendszerek világszerte összeomlanak az új évezredben, mert nincsenek felkészülve a naptári adatok 2000-ben és azt követően történő formázására vagy tárolására. Többen attól tartottak, hogy repülőgépek fognak lezuhanni, bankszámlák nullázódnak majd le, illetve nukleáris fegyverek indulnak el spontán. Végül csak enyhe és kevés hiba következett be.

Azt, hogy az új, UTC-vel kapcsolatos probléma milyen hatásokkal járhat, nehéz megjósolni. Ennek ellenére egyre több szakértő foglalkozik a kérdéssel, hiszen a negatív szökőmásodperc precedens nélküli.

The post Példátlan változás jöhet az idő mérésében first appeared on 24.hu.