Furcsa rémálmom volt a minap. Duskának olyan órája volt a suliban, amelyen a szakmákról és a pályaválasztásról esett szó, és mindenki bevitte az apukáját, hogy meséljen a maga hivatásáról, sőt, csináljon kedvet hozzá. Vélhetően az amerikai filmekből gyűrűzött át ez az álmomba, ott láttam hasonlót, és mindig jó ötletnek találtam, hiszen gyerekként, ahogy mindenki másnak, csak romantikus elképzeléseim voltak a különféle foglalkozásokról. Ha nem így lett volna, sosem kerül be az első háromba a mozdonyvezető és a kukás, pusztán azért, mert hatalmas járművet vezetnek, miközben én még a biciklivel sem boldogulok.