:

A cicámat meggyőzte a Tesla okos macskavécéje, engem viszont nem

A cicámat meggyőzte a Tesla okos macskavécéje, engem viszont nem

Lassan 15 éve osztozom az életteremen egy fekete kandúrral, Oberonnal, ennél is régebben érdeklődöm a kütyük iránt, így már jó ideje foglalkoztat a kérdés, vajon mennyi értelme van a kisállatok számára tervezett elektronikai eszközöknek?

Akadnak kifejezetten pozitív tapasztalataim a témában, hiszen a néhány éve vásárolt, merülőmotorral és szűrővel felszerelt, folyton csobogó vizet biztosító itató például leszoktatta a kis barátomat arról, hogy az éjszaka közepén kipofozza a vizet a konyhakövön lévő tálkájából, továbbá megszűntek a kádban indított óbégatós szerenádok is, hogy nyissam meg a csapot lefetyelés céljából.

Macskáknak szánt okosvécékkel már korábban találkoztam olyan kütyüexpókon, mint a CES, és azóta furdalta az oldalamat a kíváncsiság, hogy a mindennapokban mennyire lehet hasznos egy ilyen szerkezet? Ennek megfelelően, amikor adódott a lehetőség, hogy leteszteljek egy Tesla Smart Cat Toiletet, kapva kaptam az alkalmon.

Tesla

Tesla Smart Cat Toilet

Az első benyomásaim pozitívak az okos macskavécével kapcsolatban: az eszköz ugyan jóval nagyobb (65,5 x 64,2 x 60,5 cm), mint egy átlagos macskatoalett, cserébe az ovális forma futurisztikus hatást kelt, mintha a Dragon Ball Z animációs sorozat egyik idegen űrhajója landolt volna a lakásban. Másoknak egy betonkeverő ugorhat be a formavilág láttán, ami a működés szempontjából nem is áll olyan messze a valóságtól – de ne szaladjunk ennyire előre. Az eszközt összeszerelve emelhetjük ki a hatalmas dobozából, és a beüzemeléshez nem kell mást tenni, mint az adaptert csatlakoztatni a macskavécé hátuljához, majd bedugni egy közeli konnektorba.

Az eszköz felső fehér borítása leemelhető, így hozzáférhetünk a tisztítókamrához (ebbe kerül az alom, ide mászik be a cica), ami egy rögzítő elem eltávolítása és a kiemelés után takaríthatóvá válik. Ezen kívül egyetlen, általunk is mozgatható alkatrészt kapunk, egy, a gép farán található, vízszintes irányban kihúzható tárolót, amibe a macska végtermékeit gyűjtő zsákot kell behelyezni. Utóbbiból az alapcsomag tartalmaz egy gurigányit, ha pedig ez elfogy, nekünk kell gondoskodni újakról.

A gyártó szerint a legtöbb típusú granulált és környezetbarát macskaalommal használható a szerkezet. Ezt a tisztítókamra alján található, rugalmas szilikon „ágyra” kell helyezni, amin egy jelzést is találunk, hogy meddig kell önteni az általában szemcsés, folyadékmegkötő matériát. Erre két okból kell figyelni: egyrészt a súly miatt, hogy a kamrát mozgató motort ne terheljük túl, másrészt azért, mert túltöltés esetén forgatás közben biztosan kiszóródik az alom a padlóra.

Mielőtt rátérnék a konkrét működésre, azt muszáj megjegyeznem, hogy a Tesla Smart Cat Toilet támogatása finoman szólva is problémás.

Ez alatt értem például azt, hogy a gép dobozában található nyomtatott használati útmutató alapján nem üzemelhető be a gép. Miután áram alá helyeztük az okosvécét, le kell tölteni az iOS-re és Androidra is elérhető Tesla Smart alkalmazást, majd párosítani kell az eszközt a szoftverrel. Az amúgy magyar nyelvű útmutató erre olyan instrukciókat ad, amik az applikációban nem ismételhetők meg, és maga az alkalmazás sem segít a probléma megoldásában. Én nagyjából 20 percnyi sikertelen próbálkozás, többszöri ki- és bekapcsolás után jutottam el oda, hogy magamtól próbáltam rájönni az összekötés módjára. Ami – mint kiderült – roppant egyszerű: az eszköz „bejáratának” alján van egy kijelző, ez alatt pedig egy gomb. Ezt nyomva tartva aktiválódott a macskavécé párosítás módja, az app azonnal megtalálta az eszközt, fel tudtam csatlakoztatni a wifire, és el tudtam végezni a beállításokat.

Ez mindössze két perc, a gond nyilván az, hogy a termék mellé járó leírás szerint nem ezt kell csinálni. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy maga az alkalmazás milyen kritikán aluli színvonalat képvisel – de rövidesen erre is kitérek részletesebben.

De hogyan működik?

Nekem hatalmas szerencsém van Oberon cicával, mert az elmúlt közel másfél évtizedben akárhányszor kapott új alomládát, minden esetben probléma nélkül szokott át egyikből a másikba. Nem volt ez másképp a Tesla okosnak nevezett megoldásával sem: a korábban használt macskavécét eltávolítottam a lakásból, a gépet a leírásnak megfelelően feltöltöttem az évek óta használt alomtípussal, a cica pedig némi ismerkedést és várakozást követően elvégezte benne a dolgait.

A „varázslat” közvetlenül ezután történik. A Smart Cat Toiletben van egy beépített mérleg, ami érzékeli, ha be- és kimászik az állat, és ezt követően végzi el az automatikus öntisztítási folyamatot. Ez egy rendkívül egyszerű művelet: a tisztítókamrát kétszer megfordítja a motor, az alom ennek következtében kétszer is átfolyik egy szűrőn, a becsomósodott, granulátumot magára szedő ürülék ezen fennakad, és egy „rámpán” keresztül bepottyan a gép farában lévő, szemeteszsákkal bélelt tárolóba. A két teljes kör után a gép még elvégez egy-egy negyed fordulatot mindkét irányba, ezzel szépen elegyengetve a szilikontálcán maradt matériát.

A macska nagyjából egy hónapon át használta az eszközt, naponta többször,

és a fenti mechanizmus végig megbízhatóan működött.

Oberon bemászott, kakilt, pisilt, a gép ezt érzékelte, megtörtént az öntisztítás, a végtermék pedig bekerült az erre a célra kialakított helyre. Csodálatos – gondolhatnánk, és kezdetben én is kifejezetten elégedett voltam, de aztán jöttek a hosszabb távú, pozitívnak már nagy jóindulattal sem nevezhető tapasztalatok.

És mitől okos?

Az összképet jelentősen befolyásoló tapasztalásaim felsorolása előtt ugyanakkor érdemes néhány szót ejteni arról, hogy mégis mitől nevezhető okosnak ez az eszköz. Egyrészt van egy kijelzője, ami minden egyes használat után mutatja a macska aktuális súlyát, másrészt kapcsolódik ugye a vezeték nélküli hálózatunkhoz, így az adatok eljutnak az okostelefonunkon lévő applikációba.

Ami az applikációval kapcsoltban mindenképpen hasznos funkciónak nevezhető, hogy nyomon követhető, naponta hányszor látogatta a vécét a kis kedvencünk, illetve a folyamatos mérések eredményeként naprakészek lehetünk a súlyváltozását illetően – ezekről grafikonokat is kapunk. Ennek hála információnk lesz arról, ha hízik vagy fogy a macska, ami igencsak nagy segítség abban, hogy megőrizzük az egészségét.

24.hu Grafikonon is nyomon követhető a cica súlyváltozása.

Az alkalmazásban emellett beállítható, hogy az állat távozását követően mennyi idővel (30 másodperc, 1, 2 vagy 5 perc) induljon be a fentebb ecsetelt öntakarító folyamat, egy érintéssel ugyanez manuálisan is elvégezhető, ki- és bekapcsolható, hogy az eszköz robothangon kommunikáljon velünk, van időzítő, hogy a közel négy percig tartó, zajjal is járó öntakarítás mikor ne aktiválódjon, továbbá találhatunk egy kukaváltás (trash can switch) kapcsolót, aminek a funkciójára több hét után sem jöttem rá – az appban pedig semmilyen magyarázatot nem találni erről.

Az első pillantása lehetne pozitívum, hogy az alkalmazás tud magyarul, de a fordítás helyenként sokszor katasztrofális (az említett robothang ki- és bekapcsolása például hangvezérlésként szerepel, aminek semmi értelme), másrészt a fejlesztők nem foglalkoztak azzal, hogy mindenhol kiférjen a magyar szöveg, így helyenként nekünk kell rájönnünk, melyik ikon mire szolgál. Emellé a grafikai kivitelezés is amatőr, de ennél sokkal fájóbb, hogy akad olyan funkció, ami konkrétan nem működik.

24.hu Az alkalmazás magyarul és angolul.

Jön a feketeleves

Mint említettem, az eszköz ellátja az alapvető funkcióját, tehát eltakarítja a macska kis- és nagydolgát, ami elsőre jól hangzik, de az egy hónapos tesztidőszak alatt emellé olyan anomáliák társultak, amik mellett a gép pozitívuma egész egyszerűen eltörpül. Ezeket össze is szedtem egy listába, lássuk őket egyenként, részletesebben.

Az alkalmazás időzítés funkciója nem működik. Hiába állítottam be, hogy este 11 és reggel 7 között ne induljon be az öntakarítás funkció, a gépet ez nem érdekelte (pedig értesítés is jön róla), ha a macskára hajnali kettőkor jött rá a szükség, akkor rá egy percre beindult az ilyenkor rendkívül hangosnak érződő, az embert azonnal felébresztő folyamat. A probléma ráadásul nem egyedi eset, a neten rákeresve gyorsan kiderül, hogy rengeteg felhasználó panaszkodik ugyanerre. Hiába állítottam be, az időzítés egyszerűen nem működött. A gyártó szerint az eszköz okos, annyira viszont mégsem, hogy jelezze például, ha megtelik a hátsó tároló. Ami ráadásul a gép méretéhez képest meglehetősen kicsi, az én macskám például két nap alatt képes volt megtölteni a rendelkezésre álló helyet. A fenti problémára mondhatnánk, hogy semmi gond, hiszen csupán ki kell venni a zacskót és kidobni a kukába. Elméletben igen, a gyakorlatban viszont egyszer nem volt olyan alkalom, hogy a tároló kihúzása után ne szóródott volna alom a földre a kivezető járatból, így végeredményben többet kellett porszívóznom, mint amikor a hagyományos alomtálcából én lapátoltam ki a macskám alkotásait. Az öntisztító folyamat során a macska végterméke minden esetben végigcsúszik a tisztítókamra falán, a pisi és a fekália egyaránt képes nyomot hagyni, amit előbb-utóbb muszáj letakarítani, a művelet pedig a méret és a kialakítás miatt bonyolultabb és hosszabb, mint egy hagyományos alomtálca esetében. Ha pedig szeretnénk kiszedni az összes bent lévő almot, az kifejezetten bosszantó és körülményes művelet – még akkor is, ha kiemeljük a kamrát a gépből. Az eszközön nincs billenős ajtó, és a kakitároló sincs „szigetelve”, szűrő szintén nincs, így az öntakarítás és rendszeres ürítés ellenére az okosvécé pár nap elteltével kellemetlenebb szagot árasztott, mint egy hagyományos alomláda. Emiatt rendszeresen szét kell szedni, és ki kell takarítani a gépből kiemelt tisztítókamrát, ami viszont nem feltétlenül garantálja a szúrós bűz eltűnését. A teszt során, a tisztítókamrát kiszedve kiderült, hogy az alom homokszem-méretű részei, illetve a pisi is bejut az illesztésekbe, majd innen a szilikon ágy alá – utóbbit a rögzítő csavarok eltávolítása nélkül nem lehet kiszedni, így takarítani sem. A kamra kiemelése után találtam egy barna foltot a gép alján is, tehát a vizelet kijutott a tárolóból. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy folyamatosan kellemetlen szag áradjon az eszközből, ami képes betelíteni a vécének helyet adó helyiséget is. A Tesla úgy reklámozza az eszközt, hogy az akár elhelyezhető olyan helyen is, ahol mi magunk is rendszeresen tartózkodunk (mondjuk a nappaliban), de a fenti problémák miatt ez egész egyszerűen elképzelhetetlen.

Nem kell, hogy minden okos legyen

Alapvetően az okoseszközök nagy rajongója vagyok, a lakásomban rengeteg hagyományos megoldást (izzók, légkondi, termosztát, porszívó, hangszóró) cseréltem modern, hálózatra csatlakozó kütyükre, de a Tesla okosnak nevezett macskavécéje nem tudott meggyőzni arról, hogy van értelme a létezésének. Az eszközért 150 ezer forintot kérnek, és bár kétségtelen, hogy a cicám elvolt vele, illetve ellátta az ígért funkcióját, de véleményem szerint ez a macskavécé sehogy nem éri meg az árát.

Tízszer többe kerül, mint egy hagyományos, ajtós alomláda, és ezért cserébe kapunk egy bénácska, nem működő funkciókat is tartalmazó applikációt, továbbá a jól működő alapmechanizmusnak hála hiába gyűlik egy zsákba a macska végterméke, ettől nekünk nem lesz kevesebb feladatunk, sőt, tapasztalataim szerint egy ilyen eszközzel többet kell foglalkozni, mint a hagyományos megoldással – így pont az a kényelem veszik el, amiért a legtöbben hajlandók vagyunk kifizetni az okosságért kért felárat.

Kapcsolódó Jó az nekünk, ha egy kütyü automatikusan bezárja utánunk a bejárati ajtót? Leteszteltük a hazánkban gyártott Nuki Smart Lock 3.0 Pro okoszárat.

The post A cicámat meggyőzte a Tesla okos macskavécéje, engem viszont nem first appeared on 24.hu.