Az idézet Légrádi Gergely Falaink címû regényébõl származik. A történet Anya és Fia egymásnak szóló monológjaiból áll össze, olyan mondatokból, melyeket valójában a két szereplõ sosem mond el egymásnak. A könyvben nem érti anya a fiát, a fiú az anyját, elzárkóznak egymástól, nem beszélnek egymással, mindketten a saját külön létrehozott világukba merülnek. Az elbeszélés mûfaja ebben a regényben új értelmet nyer: anya és fia úgy beszélnek el egymás mellett, hogy csak az olvasó hallja ki a fájdalmat, a magányt, vagyis a kimondatlan szavakban rejtõzõ traumát. A csend harsog.