Az ALMA rádiótávcső-hálózat több mint 100 molekulát azonosított egy galaxisban, köztük számos olyat, amelyek különböző csillagkeletkezési és –fejlődési folyamatra utalnak. Ebben a galaxisban sokkal nagyobb ütemben keletkeznek csillagok, mint máshol a Tejútrendszerben. Ez az első felmérés, amelyben ennyiféle molekulát találtak.

Az NGC 253 jelű csillagontó galaxis. (ALMA – ESO/NAOJ/NRAO)

Egy kutatócsoport Sergio Martin (Európai Űrügynökség), Nanase Harada (NAOJ) és Jeff Magnum (NRAO) vezetésével az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével figyelte meg az NGC 253 jelű csillagváros központját. A Szobrász (Sculptor) csillagképben látható NGC 253 galaxis 10 millió fényévre van tőlünk. Jó példája a csillagontó galaxisoknak, ahol nagy ütemben jönnek létre új csillagok. Ennek folyamata és tényezői még nem ismertek teljesen.

A csillagok születése, fejlődése és halála megváltoztatja a csillagközi gáz molekuláris összetételét. Az ALMA nagy felbontása és érzékenysége lehetővé tette, hogy a szakemberek meghatározzák a csillagok életciklusának különböző szakaszait jelző molekulák helyét. Az ALCHEMI felmérés a galaxisban nagy sűrűségű molekuláris gázt talált, amely elősegíti az aktív csillagképződést.

Részletek az NGC 253 középpontjáról az ALCHEMI égboltfelmérő projekt atlaszából. Különböző színek jelölik a gáz eloszlását (kék), a lökéshullámok által elért területeket (vörös), a viszonylag nagy sűrűségű térségeket (narancssárga), a fiatal csillagontásokat (sárga), az előrehaladott csillagontásokat (lila) és a kozmikus sugárzás ionizációja által érintett molekuláris gázokat (ciánkék). (ALMA – ESO/NAOJ/NRAO, N. Harada et al.)

Az NGC 253 központjában tízszer nagyobb mennyiségű sűrű gázt találtak, mint a Tejútrendszer központjában a korábbi kutatások során, ami magyarázatot adhat arra, hogy az NGC 253 évente nagyjából 30-szor annyi csillagot termel, mint a mi galaxisunk.

Az ALCHEMI másik fontos eredménye egy komplex atlasz 44 molekulatípusról. Ez a létszám kétszerese annak, amit korábbi felmérések során a Tejútrendszeren kívüli találtak. A kutatók gépi tanulási technikával is feldolgozták az adatokat, így azonosíthatták azokat a molekulákat, amelyek segítségével a legjobban nyomon követhetők a csillagkeletkezés történetének állomásai. Ez a későbbiekben segíthet megtervezni az ALMA rádiótávcső-hálózattal végzendő kutatásokat. 

Forrás: NAOJ