Körülbelül 200 millió évvel ezelőtt a Föld utolsó szuperkontinense, a Pangea elkezdett szétesni, és a lemeztektonika lassan eljuttatta a kontinenseket a ma ismert helyükre. A földrészek elhelyezkedése azonban korántsem végleges, és számos modell van arra, hogyan fog kinézni a világ több tíz millió év múlva, írja az IFLScience.

Hosszú út vezetett a mai tudományos konszenzushoz a lemeztektonika kapcsán. Először Alfred Wegner német meteorológus vetette fel 1912-ben, hogy a kontinensek nem mindig voltak így, és hogy egykor egy szuperkontinensben egyesültek, amit Pangeának nevezett.

A hatvanas évek óta, amikor is a modern technológiáknak hála sikerült bizonyítani az elméletet, sokat fejlődött a tudomány, melynek köszönhetően sikerült rávilágítani a lemeztektonika, a Föld éghajlati rendszere és óceánjai közötti kölcsönhatásokra. Emellett a szimulációk révén azt is modellezni lehet, merre alakul majd a Föld.

Mattias Green oceanográfus, a Bangori Egyetem Óceántudományi Iskolája szerint a modellek bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a Föld jelenleg egy különösen erős árapály-energia időszakon megy keresztül, amely körülbelül 20 millió évig fog tartani.

A következő szuperkontinens kialakulásakor az óceáni medencék egyetlen hatalmas víztestet alkothatnak majd.

A víztestnek alacsony lesz az árapályenergiája, ami kisebb hullámokhoz és tápanyagkeveredéshez vezet. Ennek eredményeként az óceán feneke valószínűleg oxigénhiányossá, és élettelenné válik majd egy hosszabb periódusra.

The post Tömeges pusztulást hozhat magával a következő szuperkontinens first appeared on 24.hu.