A minap megnéztük A kölyök című, lassan már klasszikussá érő filmet a családi mozidélután keretében. Megbízható Disney-értékeket sorakoztat fel, amit a bemutató idején szőrös szívű kritikusként igencsak szóvá tettem, most viszont apaként, szülőként, ötvenesként, vagyis masszívan a célközönség tagjaként már igencsak meghatódva néztem. Annak idején huszonnyolc voltam, Bruce Willis játékát modorosnak tartottam, s bár foglalkoztatott a megállapodás gondolata, de messze nem olyan nyálasan, ahogy a vásznon. Ja, és már volt kutyám, pilóta pedig sosem akartam lenni.