A Vénuszhoz hasonló exobolygót fedeztek fel a Naprendszer közelében, aminek hála egyszer talán megtudhatjuk, miért jelent meg az élet a Földön.

A nemrég felfedezett Gliese 12b jelű exobolygóról készült művészi illusztráció. A planéta egy tőlünk 40 fényévre lévő vörös törpecsillag körül kering. Az illusztráció azon a feltételezésen alapul, hogy a bolygónak megmaradt a légköre. A jövőbeni megfigyelések tisztázni fogják, hogy milyen légköre van valójában. (NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (Caltech-IPAC))

Azért nehéz az élet nyomai után kutatni a Világegyetemben, mert jelenleg csak egyetlen bolygóról tudunk, ahol biztosan van élet, és ez a Föld. Nehéz megmondani, hogy a Földnek melyek azok a tulajdonságai, amelyek szükségesek az élethez. Amíg nem találjuk meg a Föld ikertestvérét, ahol szintén megjelent az élet, addig csak a Föld „gonosz ikreit” vizsgálhatjuk, vagyis azokat az exobolygókat, amelyek a Földhöz hasonló kezdeti feltételekkel rendelkeztek, de környezetük olyan változáson esett át, hogy alkalmatlanok az életre.

A Naprendszerben két ilyen gonosz iker is található: a Vénusz és a Mars. Ez még mindig nem sok, ebből a két példából még nem tudhatjuk biztosan, melyek az élet pontos feltételei. Az 1990-es évek óta több mint 500 exobolygót fedeztek fel. Többségük több száz fényévre van a Földtől, így nehéz a tanulmányozásuk.

Egy kutatócsoport a NASA TESS-űrtávcsöve, a japán Asztrobiológiai Központ (ABC) által kifejlesztett MuSCAT2 és MuSCAT3 kamerák, valamint a Subaru-távcső adatait vizsgálva fedezte fel a Gliese 12b jelű bolygót. A planéta közeli, csupán 40 fényévre van a Naprendszertől, a Halak (Pisces) csillagkép irányában, így kiváló célpont a James Webb-űrtávcső és a jövő nagy teleszkópjai számára.

A kutatók kiderítették, hogy a Gliese 12b keringési ideje 12,8 nap. Sugara 4%-al kisebb a Földénél, tömege pedig a Földének 3,9-szerese. Csillagától 1,6-szor több sugárzást kap, mint a Föld a Naptól.

Az adatok alapján úgy gondolják, hogy a Gliese 12b a Föld gonosz ikertestvére, és jobban hasonlít a Vénuszra, mint a Földre. Egyelőre még azt sem zárják ki, hogy bolygónk ikertestvérét találták meg, és folyékony víz van a felszínén. A további megfigyelések eldönthetik a kérdést. Akár gonosz iker, akár nem, a Gliese 12b vizsgálatával pontosabb képet kaphatunk arról, hogy milyen feltételek mellett alakulhat ki egy planétán az életet támogató környezet.

A felfedezésről szóló tanulmány a The Astrophysical Journal Letters című lapban jelent meg.

Forrás: NAOJ